Esztergom Évlapjai 1936
ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Sinka István : Magyarország Árpádkori fő- és székvárosa Esztergom
22 Dr. Sinka István pompás sátrat ajándékozott a német császárnak, mely olyan nagy volt, hogy alig fért el három szekéren. A sátor négy részre volt felosztva és az egészet skarlát posztó fedte. Belül egész hosszában gyönyörű szőnyeg díszítette, amelybe fehér vadászkutya alakja volt beleszőve. Az egyik részében díszes ágy volt értékes takaróval, mellette egy elefáncsontból készült, ülővánkossal ellátott szék állott. Béla király azután felvezette császári vendégét a várba, ahol az újonan épült palotájában fejedelmi fogadtatásban részesítette őt és fiát, Frigyes sváb herceget, akivel III. Bélának egyik leánya volt eljegyezve. (A házasság sohasem történhetett meg, mert Frigyes herceg 1191-ben elesett a Szentföldön.) Margit királynő az ünnepi hangulatot felhasználva, arra kérte Frigyes császárt, hogy királyi férjénél járjon közben Gyécsa herceg szabadon bocsájtása érdekében, aki pártütése miatt már tizenegy éve börtönben sínylődött. III. Béla a császár kérésére ezt is megtette, de Gyécsát csak azon feltétellel bocsájtotta szabadon,ha a keresztes haddal ő is távozik az országból és soha többé vissza nem tér. A király két raktár finom lisztet is ajándékozott Frigyesnek. A császár azonban mindennel el volt látva és az egész ajándékot a szegény kereszteseknek engedte át. Oly nagy volt a tolongás a lisztes hombárok körül, hogy három keresztes vitéz belefúlt a lisztbe. Ajándékozott még Béla a kereszteseknek több kenyérrel megrakott teherhajót, borral, árpával, abrakkal megrakott társzekereket, egy raktár zabot, továbbá ökröket, juhokat és három tevét. 1 Mindezek a bőkezű ajándékok a keresztesek körében igen nagy örömet, de még nagyobb feltűnést és bámulatot keltettek. A császár tiszteletére lovagi tornákat is rendeztek, amelyek a francia királlyal barátságban élt II. Gyécsa ideje óta lettek szokásosak Magyarországon. Majd vadászni vitte el Béla vendégét a pilisi erdőkbe, egész odáig, ahol még romjaikban is fényesen állottak a régi római épületek (Aquincum). Azután tovább mentek a nagy királyi szigetre, a Csepel-szigetre, mely különösen gazdag volt vadakban. Itt is vadásztak két napig. 2 A fényesen megrendezett esztergomi és budai ünnepségek után tovább indultak a keresztes hadak; az utat már Gyécsa herceg készítette elő számukra. III. Béla bizalmas emberei közül kilenc várispán és Csák Ugrón győri püspök kisérték őt bandériumaikkal. Ezek közül három várispán a Szentföldre is tovább ment vele. Az Aldunánál ismét liszttel megrakott társzekerek és más újabb ajándékok várták a sereget, melyek értéke az ötezer márkát is meghaladta. Viszonzásképpen a császár összes hajóit a magyar királynak ajándékozta, mert különben is úgy hallotta, hogy az aldunai sziklák között a föld elnyeli a Dunát, tehát úgysem vihetné tovább azokat. 3 A nagy jövedelemmel rendelkező III. Béla, akinek gazdagságát a nagy pompához szokott német császár is megcsodálta, könnyen 1 Ansbert osztrák lelkész feljegyzései, aki Barbarossa Frigyes kíséretében volt. (Szamota István: Régi utazások. Bp. 1891. 19. 1.) 2 Ansbert feljegyzései : Mon. Ger. Hist. Ser. XVII. (Marczali: Magyarország az Árpádházi királyok alatt. M. N. T. II. 329—331. 1) 8 Ansbert feljegyzései: Mon. Ger. Hist. Script XVII. u. o.
