Esztergom Évlapjai 1927

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Lukcsics Pál: Az esztergomi főkáptalan a mohácsi vész idején

Az esztergomi főkáptalan a mohácsi vész idején. 73 1502-ben a kisnyitrai tizedet 450 forintért a nagyprépost bérli, a nagyszombatit pedig 150 forintért János biró és Oszvald varga, nagy­szombati polgárok. 1508-ban Pál prépostnak Bajonban lévő szénáját 3 forint 25 dénárért adják el. Fyadi Gergely pedig a két Sződény tizedét Soklyói Péternek 8 köböl gabonáért engedi át. 1509-ben a két Sződény tizedeit Esztergomi Pál 2 köböl gaboná­ért és 3 köböl zabért bérli. Ugyanezen évben a nagyszombati tizedet Fyzsi Csehi János nemes (Chehj de Fyzs) 200 magyar forintért áren­dálja. Árendába vette az olvasókanonok 1 köböl gabonáért és 4 köböl zabért a nagysarlói ezévi tizedet, de a megjegyzés szerint egyes urak ellene voltak a bérletnek, mivel kötésénél nem voltak jelen. 1510-ben Roseti Lázár a nagyszombati tizedet („decimas frugum et bladorum unacum sigillaribus et vinorum decimis") az odavaló polgároknak 245 forintért adta el. 1512-ből több bérbeadásról tudunk. Ez évben „Zablathy" más­ként Trencséni Lőrinc úrnak a kisnyitrai tizedet 690, a nagybarsit pedig 1000 forintért adják bérbe ; a két Sződény tizedeit pedig Garay Balázs nevű egyén 5 köböl gabonáért és 9 köböl zabért, a keméndit pedig az odavaló Szalay Tamás polgár bérli 67a köbölért. 1515-ben Thasnádi Tamás a kistatai majorságot 24 forintért bérli. 1517-ben a lévai kés (cultelli Lewa) tizedeit Haraszthy Ferenc és Lewai Zsigmond nemeseknek adják el. Az egyezség közbenjárója és megkötője Endrődi György nemes. 1517 augusztus 19-én a hegyaljai és rimaszombati tizedek ügyé­ben úgy határozott a káptalan, hogy azokat Tamás nyitrai esperesnek adja, ha az igért 825 forint helyett 850-et fizet, mivel mások 875 forin­tot is hajlandók lennének adni. Ha az ajánlatot Tamás nem fogadná el, úgy a tizedeket Bakóczai Péter gyűjtse össze. 1518-ban Kaplyoni és kisnyitrai tizedet 732 forintért adta el. 1520-ban a nagysarlói tizedet Endrődi kanonok kibérli 16 köböl gabonáért és 8 köböl zabért. 1523-ban pedig a kisnyitrai tizedet 800 forintért az őrkanonok bérli. Az egyes kanonokok külön jövedelméről, a káptalan hatáskörébe tartozó oltárigazgatóságokról később szólunk. II. A káptalan gazdasági szervezete. Mint legfelsőbb fórum, a nagyprépost elnöklete alatt ülésező káp­talan intézkedik a gazdasági ügyekben. Gondoskodik a június 15-én kezdődő gazdasági év divisorának, tisztjeinek („officialis") és tizedelői­nek („decimator") megválasztásáról. A választás június 15-e előtt vagy legkésőbb június 15-én Sz. Modesztus és Vitusz ünnepén a sekrestyé­ben megy végbe. A megválasztottak neveit a consistoriumban nyilvá­nosan kihirdetik. A káptalan után következett a divisor tisztségével megbízott kanonok. Kezeli az összes káptalani jövedelmeket, beszedi a káptalani tisztektől és tizedelőktől a jövedelmet és gondoskodik azoknak az előírt, jegyzékünk szerint ismeretlen kulcs szerint való szétosztásáról. Hivatala szintén csak egy gazdasági évre szól. A tisztek-

Next

/
Oldalképek
Tartalom