Zelliger Alajos: Esztergom-Vármegyei irók…

— 93 — 7. Pályám emlékei. Irta Kőhalmi (Klimstcin) József, a nagyszombati érseki fögymnasiumban a magyar nyelv és irodalom rendes tanára. Nagyszombat 1884. Kiadja Winter Zsigmond. 8-rét, 223. 1. 8. Pázmány Péter élete. A ,,Magyar Helikon" — „Jeles Államférfiak" ez. folyamának 41-ik füzete. Pozsony. 1884. Kiadja Stampfel K. 9. Maj er István félszázados iró. Külön lenyomat a Magy. Államból. Bpest. Hunyadi Mátyás intézet. 1885. 10. Ötvenéves ap o s t o 1 k od ás hitben, szeretetben és jótékonyságban. Simor jubil. alk. 1886. Stampfel, Pozsony. — Németül is megjelent. 11. Simor János életrajza. Pozsony. 1886. Stampfel. „Kortársaink" ez. vállalatban. 12. Simor János Bib. Érsek stb. élete és működése. Félszázados papi jubilaéuma alkalmából. Hiszmü számos rajzzal. Pozsony és Budapest. 1886. 8-rétCzikkei és értekezései folyóiratok- s lapokban: A magyar szent korona s a király koronázása. Kath. Népi. 1866. 1. 20. sz. Politikai eszmék ker. szempontból. Pesti Hiru. 1887. 105. sz. Honti hangok. I-XI. P. Hirn. 1867-8. A kath. egyház Amerikában. Religio. 1869. 1—6. sz. A kath. autonomia társadalmi szempontból. Magy. Állam. 1870. 146. sz. Az esztergomi Bakács-kápolna. Istv. B. Napt, 1871. 58 1. A népnevelés és iskolaügy az 1873-iki bécsi világkiállításon. Istv. R Napt. 1875. 45. 1. A nyelvgyökökről. Nagyszomb. főgymn. értés. 187

5/

(

;Majer István püspök, a félszázados paedagogiai iró. A nagyszomb. vid. tan. egylet Emlókk. (Szerk. Zelliger József). 1886. 5. 1. Ezeken kivi'tl számos czikket, könyvismertetést, leírást stb. irt a Nagyszombati Hetilapba, Uj M. Sionba és az István Bácsi Naptárába. 150. Dr. Knauz Nándor. Született 1831. okt. 13-án Ó-Budán magyar szülőktől. Gymnasiumi iskoláit itt elvégezvén, a bölcsészeti tanfolyamot Nagyszombatban, a theologiát Esztergomban hallgatta. 1854. decz. 7-én áldozárrá szenteltetvén, rövid ideig a nagyszombati papnevelőben mint tanár, azután a pozsonyi Emericanumban mint tanúim, felügyelő volt alkalmazva. 1856-ban ugyanott segédlelkészszé lett. 1860-ban Esztergomba helyeztetett át, hol mint főegyházmegyei alkönyvtárnok és érseki levéltárnok egy évtizeden át működött. 1869. jun. hóban a nagyszombati sz. székhez ülnökké, 1871-ben esztergomi kanonokká, 1878-ban szerfeli apáttá neveztetett ki. 1858. decz. 15-én az Academia lev. tagjává lett s az „Országos Tanácsiról értekezett; 1873. máj. 21-én r. taggá lett megválasztva; a történeti bizottság tagja. Knauz jeles nevü magy. történetíró, ki összes idejét a tör-