Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)

Harmadik fejezet. Függelék a lakossági és árviszonyok, továbbá a czéhek történetéhez - II.Függelék - A) A mester- máskép öreg-czéhek

,285 napja előtt egy héttel beszüntetheti az őrlést. A ki pedig ennek ellenére cselekszik, az büntetésül szintén tizenkét forintot fizet. Hasonlóképen a sernek való szlád is sorba menjen a főnnebbi büntetés alatt. Ha a teleltető helyen a házhajó a mester gondviseletlensége vagy más szerencsétlenség következtében elsülyed, akkor annak kihúzásáért a gazda a mestereknek négy forintot tartozik adni, — a saját eszközeinek használása mellett. Ha a hajőházat le kell venni, ezért — mint fönnebb már mondva volt, — egy tallér jár, úgyszintén a házhajónak a házon kivül való felvételéért is. Egy elsülyedt völgyhajónak kihúzásáért a gazda egy forintot tartozik adni. Ha pedig valamely házhajó vagy völgyhajó a szegen sülyedne el, annak kihúzása, a gazda eszközeinek használása mellett szabad alkura bocsáttatik a gazdák és mesterek között. XXIX. Minden malmosgazda a malom teleltetéséért a mesternek két szapu búzát tartozik adni, egyet aratás előtt, a másikat pedig a malom kikötésekor. A malomnak czölöpre való viteléért a mester ötven pénzt, bekötéseért egy forintot, a czeite levetéseért pedig ötven pénzt kap. A mely mesternek gondviseletlensége miatt a malmok mellett levő ladikokon valami kár esik, azt magának tulajdonítsa ; ha egy poroszna vesszőnél többet találnak nála vagy pedig nincs kalapácsa, mindkét esetben tizenkét pénzt fizet. Ha valamely mester más mestertársának a jószágát, munkáját vagy malmát az őrlető előtt ócsárolja vagy kisebbíti, az büntetésül egy forintot és egy font viaszt fizet. XXX. A mely mester a malomrében az őrletők közöl valamelyiknek kedvez az által, hogy az utolsót elsővé, az elsőt pedig utolsóvá teszi, az egy forintra büntettessék ; ugyanennyit fizessen azon őrlető is, a ki magát elsőnek mondja. Ha valamely mester rosszul őröl, akkor azon embernek, a kinek rosszul őrölt, ötven pénzt tartozik adni; ha pedig a gabonát elrontja, akkor a czéhnek egy forintot fizet s a károst is ki kell elégítenie. Ha a kár nagyobb, akkor többre lesz megbüntetve. 7) A gombkötők átvett czéhszabálya. Mi, Jászay György (alias Gombkötő) gombkötőmester, czéhmester és Nyitra szabad városának összes gombkötő mesterei és polgárai stb. (agiles et honesti viri) tudtul adjuk, miszerint Esztergom szabad városának polgárai, lakói és gombkötő mesterei: u. m. nemzetes becsületes Bugla János gombkötő, Kelepecs Gáspár g. k., Ács János g. k., Palcsky János g. k., Paulacsky János g. k. hozzánk folyamodtak azért, hogy gombkötő czéhünk privilegialis levelét nekik hitelesen kiadjuk és velők közöljük, hogy ennek alapján jövendőben mesterségüket kellően és rendesebben gyakorolhassák s a szerint dolgozhassanak. Ezen kiváltságos levelünk igy hangzik: Mi Cherődy Márton Nagy-Szombat szabad királyi városnak birája, Hamar Dániel kapitánya és Hracsovics György, Khebel Tamás, Sánta György, May György, Tucentaller Mátyás, Asztalos András, Maróthy István, Vinkler Gáspár, Nagy István, Sleger Mátyás és Szíjgyártó Mihály, ugyan azon sz. kir. NagySzombat város eskütt polgárai tudtára adjuk mindenkinek, hogy (prudentes et circumspecti) Fejérváry János és Vincze a gombkötők czéhmesterei, továbbá Péter, György, Márton, Imre, nem különben Kassay Imre, Milecskó Mátyás és Kassay Mihály polgártársaink s gombkötő mesterek, személyesen előnkbe jővén, átnyújtották nekünk gombkötő czéhünk leirt szabályait azon kérelemmel, hogy azokat elfogadjuk, helybenhagyjuk, levélbe foglaljuk és számokra privilégiumul kibocsássuk azért, hogy az e városban jelenleg és jövőre létező egyes gombkötő vagy gombkötők azokat megtartsák és magokat a czéhnek szabályai szerint kormányozhassák. Ezen czélirányos (idoneus) és igazságos kérelem által