Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)
Második fejezet. Esztergom helyzete és szereplése II. Rákóczy Ferencz felkelése idejében - II. Esztergom utolsó ostroma és a felkelés hanyatlása. A szathmári béke (1711)
175 Rákóczy 1705, decz. 26 án gr. Forgách Simonnak adott utasításában a katonai felszerelést és szervezetet illetőleg a többek közt előfordul: 1) Hogy 6 rendes (sorhadi) gyalog és 4 lovas ezredet akar felállítani hadfogadás utján. 2) Ezredesekül a gyalogsághoz kinevezi: Róth, Richter, Urbán és Bonafous ezredeseket ; az ötödik egyelőre függőben marad ; a hatodik pedig a vörös ruházatu palotás ezred. Ennek ezredese maga a fejedelem, alezredese br. Limprecht volt. 1) Minden gyalog ezred 12 seregből, összesen 1500 emberből álljon; ha flinta-, fejsze- és bajonetekkal teljesen nem volnának felfegyverezhetők: úgy minden ezredben egy zászlóalj lándzsás (pickenéres) legyen; 4 forint legyen havi fizetésök. Ha a fegyverekből telik, minden zászlóaljnak legyen egy granatéros companiája. Ezek fizetése is legyen egyenlő a lándzsásokéval. 4) A gyalogság ruházata — a mennyiben telik — mind kék posztóból legyen, nyári aba-mentével köpenyeg helyett; melynek különb-különb színű hajtókája legyen az ezredek megkülömböztető jele. 5) A lovasok dolmánya, és nadrágja, ha a bányavárosokon és Lőcse körül elkészülhet, sárga bőrből legyen; nyári dolmányuk pedig zöld abából legyen, ha lehet. 6) A lovas ezredek 12 companiából álljanak s összesen 1200 emberből; négy compánia lándzsás legyen közöttük; minden lándzsa harmadfél ölnyi legyen.' 2) A megyei portális hajdúk rendszerint vörös ruhában jártak. A rendesen szervezett csapatok Forgách gr. vezérlete alatt állottak; míg a csász. hadak vezérletét gr. Starhemberg Guido tábornagy vette át. Rákóczy Karván alul, hol a Duna legkeskenyebb (két órányira Esztergom fölött) szándékozott átkelni a Dunán. E czélból a hidfők védelmére (1706) előbb a csenkei puszta határában (Csenkevár) és Nyergesujfalun sánczokat hányatott, melyek segélyével teljesen elzárta nemcsak a császáriak dunai összeköttetését, hanem a szárazföldi utat is. Különösen fontos szerep várakozott a nyergesujfalusi máskép szentkereszti (a kalváriahegyen) sánczokra._ Nyergesujfalu fölött két czukorsüvegalaku és igen meredek hegy emelkedik, a melyekre Rákóczy La Motte franczia hadmérnök terve szerint erős és faczölöpzettel (pallisade) is ellátott redoutokat építtetett; a harmadik magaslat a Duna mentében (a mai falu fölött, a keletre eső redoute-tól vagy 80 lépés T nyire feküdt. Ezen is jó tábori sánczokat hányatott, mely Bél Mátyás leírása szerint 3) körülbelül 150 lépés hosszú s átlag 40 lépés széles volt. Az összes sánczmüvek háromszög alakban voltak elhelyeze úgy, hogy a köztük fekvő szabad tér elég nagy volt akár egy hadsereg befogadására. A császári sereg soraiban harczoló horvát bán, Pálfi János gróf, e sánczokat erősség dolgában az esztergomi vár fölé helyezte. Le Maire, franczia hadmérnök, e parti sánczok Azelőtt német tiszt és Murány varának parancsnoka. Feladván a várat, derék magyar emberré lett s mindvégig hiven szolgálta a felkelés ügyét. R. F. Emi. 121. 1. 2) A. R. X. köt. 1—3. 1. s) Descriptio Comit. Strig. 148. 1. Vár. könyvtár.
