Magyar György: Esztergom testkultúrájának története

9. SPORTÁGI ÉS EGYESÜLETI EREDMÉNYEK (1950-2000)

SPORTÁGI ÉS EGYESÜLETI EREDMÉNYEK országos versenyen bronzérmet nyert. 1973: Győri, ifjúsági cselgáncs-vidékbajnokság 75 kg-ban bajnok az esztergomi Bakács Tamás. 1974: Bakács János, Busi Róbert és Horváth Antal aranyjelvényes cselgáncsozók. Ebben a szakosztály 16 versenyen szerepelt (10 első, 6 második, 16 harmadik helyezés). 1975: A szakosztály az OTSH „B" kategóriába sorolta. 1985: A szakosztály felkerült az OB I-be. 1990: A Magyar Cselgáncs Szövetség által Budapesten rendezett III. osztályúak csapatbajnokság győztese az Esztergomi Spartacus SE. A csapat tagjai: Sárik István, Koller László, Cserei Péter, ifj. Fizel József, Cserni László, Bádi Mihály, Bádi Tibor), edző: Fizel József. Az esztergomi-tatai cselgáncsozók közös csapattal vettek részt nemzetközi versenyen az olaszországi Faenában ifjúsági, serdülő és junior versenyzőkkel. A közös csapat a 4. helyen végzett. 1991: Válent Marianna az Olimpiai Reménységek Tornáján ezüstérmes, juniorok között megnyerte a Köztársasági Kupát. 1992: Európai Olimpiai reménységek Nemzetközi versenye Esztergomban 1993: Tóth Erzsébet, Tóth Tímea, Laczó Bernadett, Nemecz Zoltán, ifj. Fizel József korosztályos országos elismerést szereznek. 1994: Kosztán Csaba, Rózsa Ádám diák „C" csoport országos bajnoka 1995: Aranyérmes cselgáncsozó „diák A" csoportban: Nemecz Zoltán és „diák B" csoportban Farkas Dániel. Sikeres és helyezett versenyzők az esztergomi versenyzők közül: Bakács Annamária, Kupi Zoltán, Göbölös Kata, Kosztán Csaba, Laczó Diána. 1996: Ajkán OB bajnok: Tóth Erzsébet serdülő, 41 kg-ban és Schleer Barbara diák „A", 41 kg-ban Miskolcon OB bajnok: Bakács János diák „C" 32 kg-ban, és Bors Zoltán diák „C" 26 kg-ban. 9.18. Motorsport Esztergomban 1962-ben Mécs László, Dojcsán Miklós, Juhász János, Szőnyi László, Kertai János, Holop Ferenc, Páva László, Korompai Ferenc motor szerető emberek összefogásával megalakult a motoros túra szakosztály, majd később a motocross (terepmotorozás) szakág. A motocross Angliából indult el világhódító útjára a második világháború után, s ezt követően Franciaországban, Belgiumban, Svédországban majd a szocialista országokban is rohamosan tért hódított. A motocross mint sportág hazánkban polgárjogot csak az 50-es évek végén nyert, terepgyorsasági verseny néven. Az MHSZ országos elnöksége (amely a legtöbb motoros klubot foglalkoztatta) nagyobb mennyiségű, crossra is alkalmas gépet hozatott be Csehszlovákiából. Ez nagy lökést adott a magyar motocross versenyág dinamikus fejlődésének. A külföldi beszállítás jelentős hatással volt a hazai motorkerékpár-gyárakra is. Mind a Danuvia mint a Pannónia kialakította motocross típusát, amelyek aztán méltó ellenfelei lettek a külföldi gépeknek. Elsősorban a Pannónia gépek arattak számos sikert, amelyre a külföldiek is felfigyeltek. A gépek magas beszerzési árai miatt a kedvelt sportág tömegesítése elmaradt a várakozástól. Közel két évtizeden át volt ez a sportág a város és térsége lakosainak kedvelt szórakozása, amely a versenyek látogatásában nyilvánult meg, ahol gyakran 10-15 000 fő is megjelent. Kezdetben a volt Petz-likőrgyár pincéiből kialakított csónaktároló egy részében tevékenykedtek, majd 1968 ban a tároló fölé költöző költségvetési üzem vezetője, a sportszerető Bognár Imre biztosított kulturált helyiséget a motocross szakosztálynak. Az évenkénti költségvetéshez szükséges finanszírozást az MHSZ majd az OTSH biztosította kvóta rendszerben. A SZIM Vasas és más gazdasági szervezetek egyéb, a működéshez szükséges anyagiakat biztosították. 1972-ig használt szamár-hegyi pályát felváltotta a SZIM Marógépgyár támogatásával létrehozott basaharci-pálya. Ezt a pályát használta a szakosztály megszűnéséig, egészen 1975 végéig. Ez a pálya más vonalvezetésű pálya volt mint a szamár-hegyi, mert a lankás, hosszú völgy nagyon is alkalmas arra, hogy a motorok teljesítőképessége, gyorsasága érvényesüljön a rázós pályarészek leküzdése mellett. A SZIM Vasas motoros szakosztálya 1972. augusztus 20-án tartotta a pályaavatót, összekötve a seniorok országos bajnokságának negyedik fordulójával. 1975-ben nagyon sok motort szerető ember, versenyző és szurkoló fájdalmasan vette tudomásul a megmásíthatatlan tényt a sportág esztergomi megszűnését. A szakosztály jelentősebb eseményei, eredményei: 1967: A Magyar Honvédelmi és Sport Szövetség (MHS) esztergomi szervezet motoros klubját az Esztergomi Marógépgyár támogatta. A megyei MHS elnöksége egy új gépet biztosított a szakosztály számára. Német István esztergomi versenyző az 1967. évi motorcoss-bajnokság 125-ös géposztályának bronzérmese (a biztos bajnoki címet a főtengely hiba akadályozta). 1968: Az MHS új jellege miatt a motorsportot nem sorolták a honvédelmi szövetség égisze alá. A téli motoros edzéseket leállították. A motoros klubok egy része ideiglenesen gazda nélkül maradt. A megyei klub új gazdát kapott a SZIM Marógépgyári Vasas egyesületében. Az egyesület és versenyzői azt remélték, hogy a Pannónia sorozatgép-gyártása hozzájuttatja az egyesületi és a megyei motorosokat is újabb jobb gépekhez. Márciusban országos motocrossverseny volt a Szamár-hegyen 5000 néző előtt, ahol az esztergomiakat Németh István és Kovács József képviselte. Április 21: Országos senior motocrossbajnokság nyitánya a Szamár-hegyen több mint 8000 ezer néző előtt. Meghívás alapján a SZIM Vasas motorosai Csehszlovákiában szerepeltek. Augusztus: a Budapest Honvéd kölcsönkérte a 150