Gábris József: Az esztergomi nevelőképzés krónikája 1.
Tartalom - A HÁROM NEVELŐKÉPZŐ TANULÓI
könyvi bejegyzések, a jegyzőkönyvekben található utalások bizonyítják, hogy a hatvanas évek közepéig viszonylag nagy volt ezek száma. Feljegyzések utalnak arra, hogy, mivel a szlovák anyanyelvű tanulóknak hiányos volt a magyar nyelvi ismeretük, vagy esetleg nem is beszélték, ezért egy-egy fogalmat a tanórán szlovákul is megismertettek, megmagyaráztak a tanárok. Sőt szlovák nyelvi órákat is mindvégig tartottak számukra. Mindezek ellenére sajnos előfordult - főleg a hatvanas évektől - hogy nyelvi nehézségek miatt a nagyszombati intézetbe iratkoztak át olyan jelöltek, akik eredeti elképzelésük szerint Esztergomban szerettek volna tanítói képesítést szerezni. A tanárok számára a kétnyelvűség Esztergomban nem okozott az oktatómunka során nehézséget, mert többségük ismerte a növendékek nyelvét, mivel zömükben ők is felvidéki származásúak voltak. A hetvenes években - talán azért, mert Nagyszombatban is magyar lett az oktatás nyelve - emelkedik Esztergomban mindkét nemzetiséghez tartozó fiatalok aránya. A tulajdonképpeni változás 1894 után következett be, amikor az érsek a nagyszombati intézetet megszűntette. Ekkor már csak egy tanítóképző maradt a főegyházmegye területén. Az 1897 és 1918 közötti évek összesen 2600 tanulója közül 353 vallja magát szlovák nemzetiségűnek, németnek viszont 86. Volt olyan tanév, amikor részarányuk meghaladta a 20, illetve a 10 százalékot. Az 1870-es évektől ismét konkrét utalások találhatók arra, hogy nemzetiségi tanítói diplomát is állítottak ki azok számára, akik azt kérték. Az eddig feltárt adatok szerint viszont tény, hogy ezek száma jóval alul maradt attól, mint ahányan az intézetben tanultak. Az elérhető adatok összesítése szerint például 1874 és 1887 között legalább 28 szlovák és 15 német nyelvű diplomát állítottak ki az intézetben. Ez azonban nem fedi a tényleges valóságot. A pontos adat ma már nem rögzíthető, mert az igazolásul szolgáló anyakönyvek, egyéb iratok jelentős része elkallódott. A helyenkénti utalások jóval nagyobb számot sejtetnek. Tény azonban, hogy már a XIX. században létezett Esztergomban nemzetiségi tanítóképzés. 139
