Füvessi József [összeáll.]: Az Esztergom-Búbánatvölgyi Kerek-tói vízfolyásra telepített tavak felújításának és az esztergomi Vasas Horgász Egyesület alapításának és működésének története

szűk" esztendő után a fogási eredmények összehasonlíthatatlanul jobbak voltak. Ezeken a versenyeken a nem tavas horgászok is részt vehettek. Most is nagy volt az érdeklődés, a horgászok családján kívül 200-300 vendégünk volt. A MOHOSZ Országos Közgyűlése 1972-ben munkám elismeréseképpen „MOHOSZ Díszjelvénnyel tüntetett ki. (Ez volt a horgász Kossuth díj.) Az 1972. évi közgyűlésünkön javasoltam, hogy az Esztergom-környéki ún. Dunakanyari horgász egyesületeket hívjuk meg versenyre: „Dunakanyar Horgász Vándorkupa" elnevezéssel. A közgyűlés lelkesen és egyhangú szavazattal elfogadta javaslatomat és megbízott annak szervezésével. A kidolgozott és a vezetőség által elfogadott program szerint rendeztük meg ettől kezdve a „Dunakanyar Horgász Vándorkupa" versenyt, amelyen Nyergesújfalutól Szentendréig összesereglettek a versenyző pecások, sőt a szlovákiai Párkány horgász egyesülete is részt vett. Kitűnően sikerültek ezek a versenyek is, amiről a megyei újságok is beszámoltak. (Jellemzésként megemlítem: a párkányi pecások elképedve és a gyönyörűségtől elragadtatva állapították meg: „...a Tátra környékére járnak pecázni, miközben itt van a közelükben egy csodálatos, halban gazdag tó..." Gyakran átjönnek pecázni - ígérték.) A korábban már említett „Ismerd meg hazánk horgászvizeit" mozgalmat a MOHOSZon keresztül hirdettük meg. Ennek keretében 30-50 fős kirándulást szerveztem - részben a Marógépgyár és Labor MIM autóbusz, részben személygépkocsik igénybevételével Csongrád (Kőrös-torok), Szigetköz, Ásványráró, Soroksári Duna-ág (Csepel-tanya), Velencei tó (Gárdony), Ipoly, Garam, MOHOSZ tihanyi tanyája, MOHOSZ tassi horgásztanyája, Holt-Marcali táj vizeit „vallattuk" hol sikeres, hol kevéssé sikeres fogási eredménynyel, de mindegyik kirándulás gyönyörű tájakkal, kedves élményekkel maradt meg emlékezetünkben. JJE.LYZE.TÜNK A VÁI2Í76B>AN A város lakossága befogadta egyesületünket, de a tanácsi vezetés nem törte össze magát, hogy egyesületünket, egyesületi életünket, kezdeményezéseinket segítse, sőt sok esetben, ahol lehetett, gátolta. Ez „köszönhető" annak is, hogy az EHE elnöke tanácstag volt. A helyi egyesületeknek állandó helyisége, irodája volt, de nekünk a „bolygó hollandi" állapotát kellett elviselnünk. Annak ellenére, hogy a művelődési házba - ahol egyesületek irodái, sőt az EHE irodája is itt volt, így Farszky et. érvényesíteni tudta befolyását - nem fogadtak be, adminisztratív kötelezettségeinket teljesíteni tudtuk és szépen fejlődtünk. Hivatalos (hivatali) helyiségeinket gyakran, sok esetben év közben is cserélni kellett, ami megnehezítette, de gátolni nem tudta tevékenységünket, tagjainkkal szembeni kötelességünket. Kuriózumképpen irodánk hely szín-változásai: Művelődési ház lépcsőháza, Kéményseprők irodája, Ipartestület, lakásom, Bottyán kollégium, Labor MIM Sport-raktára, Szigeti csónakház, végül az Építőipari Szövetkezet Madách utcai épület helyisége dr. Bitay Zoltán elnök jóvoltából. Olyannyira fejlődtünk, mind létszámra nézve, mind bank-betét formájában, hogy nekikezdhettünk a dédelgetett gondolat és cél megvalósításának: a tavak építésének, ami az egyesület legszebb, mondhatni: arany-korszakát jelentette. 8