Feichtinger Sándor: Feichtinger Sándor doktor önéletírása

Életrajzom

nácstól nyert engedélyt egy patikának Köbölkúton való felállítására, mely is ott általa felállíttatott. De sikerült Krotky Vince tulajdonosnak - szinte helytartósági engedély mellett - a gyógytárat Köbölkútról Párkányba áthelyezni, hol kivált télen a Duna-zajlások alkalmával szükséget pótol. Ezen gyógytárt 1860-67-ben, mint megyei főorvos, évenként vizsgáltam. Krotky kezéről már többek birtokába került. A mai gyógyszerész, Rogrün szorgalmas, értelmes, takarékos ember, ki a gyógytárának szebb jövőt biztosít. 1861-ik évtől kezdve Esztergom megyében a keleti marhavész több község- Marhaben kisebb nagyobb mérvben kiütött, járványalakot azonban csak Nyerges- vész újfalun, Csenkén, Bátorkeszin, Tokodon és Esztergom városában öltött. De történt azon eset is 1861-ben, hogy a marhavész által meglepett helyen, a vész-ragály a szarvasmarhákról a kisebb kérődzőkre, a kecskékre és juhokra átszármazott és a marhavészhez hasonló pusztító dögöt idézett elő, melyben több állat elhullott (Tokodon). 1862 novemb 24-én Bajnán tört ki a marhavész, az Újfalun keresztül Pestről hajtott vágómarha falkával hozatott be Újfalu, Tát, Bajnára, de gyorsan felismertetvén, hatóságilag általam a szükséges állatrendőri intézkedések rögtön kedvező eredménnyel életbe léptettek. Tapasztaltatott e vész uralgása alatt, hogy se Újfalun, se Bajnán a schweitzi tehenek és egyéb urasági marhák a vésztől megtámadva nem lettek, mert gondosabb tartás és istállózás mellett a ragálynak kevéssé voltak kitéve, de gondozóik is a vész ragályosságáról meg lévén győződve, a kiszabott rendőrintézkedéseknek megtartását szükségesnek tartván, azokat kijátszani nem törekedtek, mit a községbeliekről nem lehet elmondani, kiknél még sokféle előítéletek és érdekek ellen kellett a hatóságnak küzdeni. Még 1865-ig volt marhavész Bátorkeszin és Bényen. Sok munkát, utazást és írásbeli fáradságot adott ezen vész; ezt elismerte 1865 novemb 24-én kelt átiratával Balogh Kornél győri főispán, ki a nm. magy. kir. Helytartótanácsnak úgy saját nevében is, mint az Esztergom megyei állatjárvány bizottmányának - melynek én tevékeny tagja vagyok itt hivatalból is, de külön felhívás mellett is voltam ez ernyedetlen fáradozásért, melyet a vész elfojtása körül tanúsítottam, őszinte köszönetét kijelenti, miről engem - mint a bizottmány tagját - Farkas János az állatjárvány bizottmány elnöke értesít, de végül saját nevében is legőszintébb köszönetét az eddigi istápolásért hazafiúi üdvözlettel kijelenti. 1863 novemb hó 15-én avatta föl Őeminentiája Scitovszky János bíbornok az Óvodánk Esztergom sz. kir. városi óvodát. A kezdeményezők voltunk hárman: Maiina, a szerkesztő Pongrátz és én, kik mindegyik maga körében törekedett ez eszmének híveket szerezni. Sokat fáradtam ez ügyben, de siker koronázta fáradozásaimat. Kakasházát 11 ezer for.-ért megvettük szám ra, fel is szereltük. 89