Deák Antal András: A Duna fölfedezése
Tartalom - LUIGI FERDINANDO MARSIGLI: A DUNA MAGYARORSZÁGI ÉS SZERBIAI SZAKASZA
A DUNA MAGYARORSZÁGI ÉS SZERBIAI SZAKASZA után tér vissza a mederbe. Szélessége nincs egy teljes mérföld, és miként az előbbiek, ez is tele van mocsárral. Van rajta egy nagyobb helység várral: Királyfalva, németül Königsagen. Visegrád várának környékén kezdődik és Szentendre nevű mezővárosnál végződik, melytől valószínűleg a nevét is kapta. Hossza 3, szélessége pedig több mint egy mérföld. vagy Kovinska-Ada, melyet a Duna kb. egy órányival Buda alatt két ágra szakadva és Makád falu alatt újra egyesülve fog körül. Bővelkedik legelőben, erdőben és gabonában — sok benne a nyúl. Hossza nyolc mérföld, szélessége pedig csaknem kettő. a Duna jobb partjára épült mezővárostól kapta nevét, erdővel és mocsárral van tele; hossza csaknem négy mérföld, szélessége pedig kettő. Szigetnek lehet venni azt a két mocsaras szakaszt is, melyek közül az egyik Kalocsa és Baja között van, köznyelven Sarkesnek [Sárköz] hívják, a másik a Tisza torkolata alatt, melyet egyik oldalról az igazi Duna-meder, másik oldalról pedig a Danavitizanak nevezett, egészen Uj-Palánkáig húzódó Duna-ág zár közre, jóllehet ennek a medre nagyon bizonytalan, vize mocsarak között vándorol. Az I. könyv földrajzi részének vége. Az eredeti szövegben a Csepel sziget a szentendrei előtt szerepel. II. Szentendre szigete 2* III. Csepel sziget, IV. Mohács szigete 379
