Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

ESZTERGOM VÁRMEGYE NÉPE - A népesség eloszlása - A magyar jelleg - Vallás - Foglalkozás

ESZTERGOM VÁRMEGYE NÉPE. A népesség eloszlása. A magyar jelleg. J Vallás.* Foglalkozás. "1T sztergom vármegyét a Duna csaknem egyenlő két darabra vágja. A két LJ rész között azonban mind topográfiái, mind néprajzi tekintetben lényei i ges külömbség van. Az éjszaki rész, a párkányi járás, egészen sik terület, —^ csak legfeljebb szelíd lejtésű lialomsort lehet megfigyelni rajta, a délit, az esztergomi járást ellenben a pilisi hegyek lánczai borítják. Az éjszaki járásban csupa tiszta magyarság lakik, a déliben nagy számú a betelepített svábok és^tótok népessége. Ezek a telepítések még a vármegye területén oly sokat dúlt háborúk pusztításaival vannak összefüggésben. A vármegye területe 1.077 négyzetkilométer, azaz 187,076 kat. hold. A legkisebb Magyarország összes vármegyéi között. Lakossága 87,651 lélek, s a népsűrűség e szerint oly nagy, — egy négyzetkilométeren 81'4 lélek, — hogy csupán egy vármegye múlja felül, 0 8 lélekkel egy km

2-en. Ez az adat maga jelzi, hogv a vármegye egész területe lakható és mívelés alatt álló föld. A népszaporodás pedig épen megfelel az országos átlagnak; 1890-től 1900-ig 10'4 %-kal szaporodott a nép, s az országos népszaporodás 10'3% volt. A vármegye két fele közül, a dunajobbparti járás egészen, magyar ; lakosságában 34,369 magyar mellett csak 1,171 az idegen nemzetiségű. A déli járásban nem ilyen az arány, itt 34,188 lakosnak csupán jó fele, 18,406 magyar, a többiből 9,074 német és 6138 tót. Tiszta magyar községnek itt alig nyolczat lehet tekinteni 23 közül : Bajna, Bajót, Dömös, Lábatlan, Nagysáp, Pilismarót, Piszke, Uny. A németek túlnyomó többségben vannak Csolnok, Dág, Dorog, Kirva, Leányvár, Süttő, Tát községekben s jelentékeny számban élnek Mogyoróson, Nyergesújfalun, Tokodon és Sárisápon. Tót falvak Csév, Kesztölcz, Sárisáp, Szentlélek, s nagyobb a számuk Dágon, Mogyoróson, Tokodon. A vármegyének mindamellett egész jellege és külső, belső szelleme magyar. A betelepített nemzetiségek gyorsan beolvadtak olyan helyeken, a hova szórványosan kerültek s még nagyobb tömegeik is erősen magyarosodnak, így magyar nyelven a nem magyar anyanyelvűeknek 44" 1 százaléka beszél. Különösen a fiatalabb nemzedék, a melyet az iskolák nevelnek magyar szellemben. így azután érdekes származási nyomokat lehet megfigyelni a ma már egészen színmagyar vidékeken is. Ez a nép nem lehetett őslakó ezen a földön, hol hajdanta minden évtizedben végigsöpört a háború vihara. Török, tatár, német, majd a kurucz, labancz, hadakozások örökös színtere volt a vármegye, s mindenik elvitte a nép egy részét rabnak, katonának, s itt hagyta a maga fölöslegét. Még a családnevek is őrzik a török kor emlékét, s erős magyar fajú családok rácz, szerb, horvát, újabb időkből német vagy tót nevükkel árulják el a beolvadás jelét. Vallás tekintetében a vármegyében túlnyomó többségű a római katholikus, melynek 87.000 lélek közül 74.017 híve van ; a többiek között legtöbb a református 9.829 s az izraelita 2.974. A reformátusok nagy csoportban élnek egyes vidéken, így Nagysáp, Bucs, Dunamocs, Kisújfalu egészen, Pilismarót, Lábatlan, Uny, Dömös, Bátorkeszi, Farnad, Érsekkéty, Nagyölved jó részben ref. lakosságú. Az ágostai evangélikusok egy helyen, Farnadon vannak nagyobb számmal, a zsidók az összes községekben szét vannak szórva. \ * A lakosság foglalkozása elsősorban mezőgazdasági az egész vármegyében. Csak az újabb időben, a bányák föllendülésével, lett jelentékenyebbé az ipari mun-