Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

ESZTERGOM VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - II. RÉSZ. A TÖRÖK HÓDOLTSÁGTÓL A KIEGYEZÉSIG - Üldöztetések

232 Esztergom vármegye őstörténete. 407 Esztergom vármegyében történtekről, s Horváth ezredes parancsnoksága alatt, egv zászlóalj gránátost küldött gőzhajón Esztergomba. Horváth ezredes tüstént hozzáfogott a „lázadók" nyomozásához. A tisztikar tagjai azonban nem várták be a császáriak jövetelét, hanem átmentek a hajólúdon, melyet azután éjjel átfúrtak és alásülyesztettek. A párkányi járás székhelyét pedig Bátorkeszibe, mint biztosabb helyre tették át, a hol hazafias tisztviselők is otthonra találtak. Horváth ezredes, a mint kikötött, vérebként látott hozzá a nyomozáshoz. Február 4-én az alispáni teendőkkel Reviczky Károlyt bizta meg. Majd a tisztikar egy tagját, Szabó Alajost elfogatta, a kit a haditörvényszék kötélhalálra ítélt. Utóbb azonban öt évi várfogságra változtatták az ítéletet. Horváth ezredes ekkor arra törekedett, hogy a nemzeti ellent állás lelkét, Palkó vics Károlyt élve vagy halva kézre kerítse. E végből Förster Ferencz, a gőzhajózási társaság raktárnoka, a ki még néhány nappal előbb nagy szolgálatokat tett a nemzeti ügynek, most pedig érdemeket akart szerezni az önkényuralom előtt, néhány gránátost magyar parasztruhába öltöztetett s velük hajón Karvára ment, hogy az ott időző Palkovics Károlyt elfogja; ily módon gondolta feledtetni eddig tanúsított magatartását. De rajta vesztett, mert a nemzetőrök már előre értesültek álnokságáról, s február 4-én, mire hajója Csenkéhez ért, heves ágyútűzzel fogadták ; erre kénytelen volt visszafordúlni Esztergomba. Az esetben, ha a magyar tüzérek ügyesebben czéloztak volna, talán el is sűlyed hajója, de így is megtépázva került vissza a kikötőbe. Förster Ferencz, a ki mindkét félnek szolgálatot akart tenni, életével lakolt e kétszínű magatartásáért. Horváth ezredes, azért, a miért egy hajót akart a magyarok kezére játszani, február 8-án agyonlövette. Palkovics tehát megmenekült az orgyilkosoktól, s még nagyobb lelkesedéssel szervezte az ellentállást. Február 5-én a gróf Esterházy Pál parancsnoksága alatt álló népfölkelők és nemzetőrök egész Párkányig hatoltak, s ott elkezdték ágyúzni a túlparton levő császári szekértábort, mire a császáriak szintén ágyúkat irányítottak ellenük, de bár ötven lövést tettek, kárt nem okoztak a nemzetőrökben. Február 15-én megérkezett Andrássy József cs. kir. biztos is, a ki átvette a vármegye kormányzatát, s Reviczky Károlyt megerősítette állásában. A nemzeti ügyhöz szító tisztviselők helyébe mindenre kapható szolgahadat nevezett ki. Esterházy Pálnak alig 1500 főből álló hadát Neustátter tábornok február 9-én Érsekújvárnál megverte, s így a vármegye dunáninneni része is az ellenség kezébe került. Neustátter tábornok 3000 főnyi hadával február 12-én Érsekújvárról Esztergomba vonúlt ; útközben a hadosztályához tartozó Jellasichhuszárok a falvakat mindenütt kifosztották. A mint Esterházy hada elhagyta Párkányt, a császáriak átkeltek a Dunán és mindenfelé járőröket küldtek szét a gyanúsítottak összefogdosására. Palkovics Károly, valamint mindazok a tisztviselők, a kik a nemzeti ügy mellett rendületlenül kitartottak, névszerint : Nedeczky Károly, Heya Tivadar, Koller Károly, Paczolay László, Biró Károly, Ertl Károly, Simontsits János, Závody Albin, Domby Antal és Juhász Ignácz ekkor Bátorkesziből Komáromba menekültek s ott február 7-én gyűlést tartottak ; Esztergom vármegye székhelyéül Komáromot jelölték ki. A közgyűlés végzéseit 300 példányban kinyomatták, s hajósok és más emberek segítségével szétküldték Esztergom vármegye községeibe. Márczius 16-án a császáriak ostrom alá fogták Komáromot ; ez időtől kezdve egész április 24-ig, szünet nélkül bombázták a várat. A bombázás elhallatszott egész Esztergomig, melynek lakosságát az ostrom állandó izgalomban tartotta. A tavasz közeledtével a császári hadaknak sem volt sokáig maradásuk Esztergomban. A diadalmas honvédsereg mindegyre jobban közeledett a Dunához, mire a fennhéjázó, elbizakodott helyőrséget is aggodalom szállotta meg, mely átragadt azokra is, a kik az önkény szolgálatába szegődtek. Április elején már lázas készülődés volt észlelhető Esztergomban. Az osztrákok vereségeinek első lúreit a Götz-féle hadosztály hozta, mely a váczi vereség (április 10.) után meg sem állott Esztergomig. Alig néhány nap múlva Windisch-Grátz herczeget felmentették állásától, s helyébe báró Welden Lajos táborszernagyot nevezték ki. a ki elfoglalván helyét, csakhamar Esztergomban termett, s itt összpontosította a napról-napra növekedő császári hadat, úgy hogy április 16-ika táján 30.000 ember volt Esztergomban, mely akkor valóságos táborhelvlyé lett. Üldöztetések. Magyarország vármegyéi és Városai: Esztergom vármegye. 22