Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)
ESZTERGOM VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - II. RÉSZ. A TÖRÖK HÓDOLTSÁGTÓL A KIEGYEZÉSIG - Kopácsy József - Társadalmi és gazdasági föllendülés - Gazdaságok a XIX. század első felében
232 Esztergom vármegye őstörténete. 399 A kormány Pethőfalvi Uzovich János főispáni helytartót küldte a vész színhelyére, a ki 16-án megérkezett s hozzálátott a város helyreállításához. Egybehíván a tanácsot, mindenekelőtt hozzáfogott az iskolák és a kaszárnyák helyreállításához, majd egy tervet dolgoztatott ki az utcák szabályozására nézve, a város részére pedig 100.000 forint kölcsönt eszközölt ki. 1838 végével, a közel nyolcz éven át üresen állott érseki szék is betöltetett. V. Ferdinánd kiráty 1838 decz. 20-án Kopácsy József veszprémi püspököt nevezte ki herczegprimásnak, a ki azonban eleintén, előrehaladott korára hivatkozva, szerényen ki akart térni a magas méltóság elől, de végre is az uralkodó határozott kívánságára 1839 jan. 15-én elfogadta a primási méltóságot, (Török János i. m. 11. 239—42.) mire a helytartó-tanács 1839 febr. 27-én beiktatja a herczegprimási és Esztergom vármegye örökös főispáni méltóságába. A kormány, hogy az 1839. évi jún. 5-ére hirdetett országgyűlésre többségét biztosítsa, meghagyta Uzovich főispáni helytartónak, hogy megbízható követeket választasson. Uzovich János helytartó meg is felel az utasításnak, s vármegyei követekké Andrássy Józsefet, a ki időközben helytartósági tanácsossá lépett elő és Fribeisz Imre főjegyzőt választotta, míg a város Pinke István kapitányt küldte fel az országgyűlésre. Andrássy az 1839. évi országgyűlésen megalakúlt conservativ párt egyik vezéralakja lesz az alsó táblán. Mint a kormány régi kipróbált híve, természettől megáldva ékesszólással, Zsedényi mellett, felveszi a harczot a Deák Ferencz vezérlete alatt álló ellenzékkel szemben. (Budapesti Szemle 1882. 249. Millenn. Tört. IX. 468.) Az országgyűlés berekesztése után, a közelgő vármegyei tisztújításra megindúltak a korteskedések az egész vármegyében. A tisztújítás szept. 29-én ment végbe Kopácsy herczegprímás örökös főispán elnöklete alatt, melyen többek között Rudnyászky Sámuel, gróf Sándor Móricz, Andrássy József helytartósági tanácsos és Simontsits János, Pest vármegye alispánja is részt vettek. Első alispánná Bozzay Jánost választották egyhangúlag. Nagyobb küzdelem csupán a másodalispáni és a párkányi járási főszolgabírói állásokért folyt. Másodalispánná ifj. Andrássy Mihályt, Andrássy József testvéröcscsét választották meg 351 szavazattal Kutassy Károly 7, Csefalvy József 4 és Sántha István 165 szavazata ellenében. Az 1843. évi országgyűlésre pedig Andrássy Mihály II. alispánt és Kruplanicz Simon táblabírót, Rudnay primás közeli rokonát küldték felkövetekül, míg a várost Meszena János tanácsnok képviselte. Az 1843—44. évi országgyűlésen az esztergomi követek ismét a kormányt támogató conservativ-párt soraiban foglalnak helyet. Andrássy Mihály csakhamar magára vonja a figyelmet fényes szónoki tehetségével, de nem győzheti le azt az ellenszenvet, melylyel az alsó-tábla politikai álláspontja iránt viseltetik. (Mozaik. Millenn. Tört. IX. 571.) A negyvenes években a társadalmi, valamint a gazdasági téren is mindenfelé a fellendülés jelei észlelhetők. 1845 tavaszán megjelenik Esztergomban Szuper Károly színtársulata, mely egy hónapon át aránylag kedvező fogadtatásban részesült ; a hónap vége felé azután megcsappant az érdeklődés is, és a, társaság április 26-án kénytelen volt tutajokon Pestre indulni. 1845-ben megalakúlt az Esztergom városi takarékpénztár ; 1843—44-ben a középponti vasúttársaság, Pesttől, a Duna balpartján, az Ausztria határszéléig építendő vasúthoz teszi meg az előmunkálatokat ; a magyar ipar pártolásában maga Kopácsy herczegprímás jár elő jó példával, midőn elrendeli, hogy a nagyszombati posztógyárból fedezzék a papnevelő-intézeti növendékek öltözeteihez szükséges posztót. A gazdaságok közül a XIX. század első felében különösen a gróf Sándorféle bajnai uradalom tűnik ki a vármegyében, a hol bivalyokat is tenyésztettek, továbbá a Pálffy herczegek bátorkeszi uradalma, melyet Lacsny, a herczegi ág jószágigazgatója, szakszerű kezelésével külföldön is ismertté tett , főleg az ottani tehenészet révén vált híressé. Említést érdemel még a primási Csenke-puszta, nagy kiterjedésű fáczányoskertjével. A bátorkeszi uradalomban már a XIX. század első felében czukorrépát is termeltek, ezenkívül ott még nagykiterjedésű gyümölcsöskert is volt. A gróf Sándor család bajnai uradalmában szintén termeltek nemesfajú gyümölcsöt. Valamint a Koller család sárkányfalvai, a Kovács család bikoli és a Somogyi család karvai gazdasága is közismert volt e korban gyümölcskertjeiről. Szőlőt leginkább Nyergesújfalu, Csolnok, Béla, Sárkányfalva és Bátorkeszi községek határában termeltek. Kopácsy József. Társadalmi és gazdasági föllendülés. Gazdaságok a XIX. század első felében.