Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

ESZTERGOM VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - II. RÉSZ. A TÖRÖK HÓDOLTSÁGTÓL A KIEGYEZÉSIG - Kopácsy József - Társadalmi és gazdasági föllendülés - Gazdaságok a XIX. század első felében

232 Esztergom vármegye őstörténete. 399 A kormány Pethőfalvi Uzovich János főispáni helytartót küldte a vész színhelyére, a ki 16-án megérkezett s hozzálátott a város helyreállításához. Egybehíván a tanácsot, mindenekelőtt hozzáfogott az iskolák és a kaszárnyák helyreállításához, majd egy tervet dolgoztatott ki az utcák szabályozására nézve, a város részére pedig 100.000 forint kölcsönt eszközölt ki. 1838 végével, a közel nyolcz éven át üresen állott érseki szék is betöltetett. V. Ferdinánd kiráty 1838 decz. 20-án Kopácsy József veszprémi püspököt nevezte ki herczegprimásnak, a ki azonban eleintén, előrehaladott korára hivatkozva, szerényen ki akart térni a magas méltóság elől, de végre is az uralkodó határozott kívánságára 1839 jan. 15-én elfogadta a primási méltóságot, (Török János i. m. 11. 239—42.) mire a helytartó-tanács 1839 febr. 27-én beiktatja a herczeg­primási és Esztergom vármegye örökös főispáni méltóságába. A kormány, hogy az 1839. évi jún. 5-ére hirdetett országgyűlésre többségét biztosítsa, meghagyta Uzovich főispáni helytartónak, hogy megbízható követeket választasson. Uzo­vich János helytartó meg is felel az utasításnak, s vármegyei követekké Andrássy Józsefet, a ki időközben helytartósági tanácsossá lépett elő és Fribeisz Imre főjegy­zőt választotta, míg a város Pinke István kapitányt küldte fel az országgyűlésre. Andrássy az 1839. évi országgyűlésen megalakúlt conservativ párt egyik vezéralakja lesz az alsó táblán. Mint a kormány régi kipróbált híve, természettől megáldva ékesszólással, Zsedényi mellett, felveszi a harczot a Deák Ferencz vezérlete alatt álló ellenzékkel szemben. (Budapesti Szemle 1882. 249. Millenn. Tört. IX. 468.) Az országgyűlés berekesztése után, a közelgő vármegyei tiszt­újításra megindúltak a korteskedések az egész vármegyében. A tisztújítás szept. 29-én ment végbe Kopácsy herczegprímás örökös főispán elnöklete alatt, melyen többek között Rudnyászky Sámuel, gróf Sándor Móricz, Andrássy József hely­tartósági tanácsos és Simontsits János, Pest vármegye alispánja is részt vettek. Első alispánná Bozzay Jánost választották egyhangúlag. Nagyobb küzdelem csupán a másodalispáni és a párkányi járási főszolgabírói állásokért folyt. Másod­alispánná ifj. Andrássy Mihályt, Andrássy József testvéröcscsét választották meg 351 szavazattal Kutassy Károly 7, Csefalvy József 4 és Sántha István 165 szavazata ellenében. Az 1843. évi országgyűlésre pedig Andrássy Mihály II. alispánt és Kruplanicz Simon táblabírót, Rudnay primás közeli rokonát küldték felkövetekül, míg a várost Meszena János tanácsnok képviselte. Az 1843—44. évi országgyűlésen az esztergomi követek ismét a kor­mányt támogató conservativ-párt soraiban foglalnak helyet. Andrássy Mihály csakhamar magára vonja a figyelmet fényes szónoki tehetségével, de nem győz­heti le azt az ellenszenvet, melylyel az alsó-tábla politikai álláspontja iránt visel­tetik. (Mozaik. Millenn. Tört. IX. 571.) A negyvenes években a társadalmi, valamint a gazdasági téren is minden­felé a fellendülés jelei észlelhetők. 1845 tavaszán megjelenik Esztergomban Szuper Károly színtársulata, mely egy hónapon át aránylag kedvező fogadta­tásban részesült ; a hónap vége felé azután megcsappant az érdeklődés is, és a, társaság április 26-án kénytelen volt tutajokon Pestre indulni. 1845-ben meg­alakúlt az Esztergom városi takarékpénztár ; 1843—44-ben a középponti vasúttársaság, Pesttől, a Duna balpartján, az Ausztria határszéléig építendő vasúthoz teszi meg az előmunkálatokat ; a magyar ipar pártolásában maga Kopácsy herczegprímás jár elő jó példával, midőn elrendeli, hogy a nagyszom­bati posztógyárból fedezzék a papnevelő-intézeti növendékek öltözeteihez szükséges posztót. A gazdaságok közül a XIX. század első felében különösen a gróf Sándor­féle bajnai uradalom tűnik ki a vármegyében, a hol bivalyokat is tenyésztettek, továbbá a Pálffy herczegek bátorkeszi uradalma, melyet Lacsny, a herczegi ág jószágigazgatója, szakszerű kezelésével külföldön is ismertté tett , főleg az ottani tehenészet révén vált híressé. Említést érdemel még a primási Csenke-puszta, nagy kiterjedésű fáczányoskertjével. A bátorkeszi uradalomban már a XIX. század első felében czukorrépát is termeltek, ezenkívül ott még nagykiterjedésű gyümöl­csöskert is volt. A gróf Sándor család bajnai uradalmában szintén termeltek nemesfajú gyümölcsöt. Valamint a Koller család sárkányfalvai, a Kovács család bikoli és a Somogyi család karvai gazdasága is közismert volt e korban gyü­mölcskertjeiről. Szőlőt leginkább Nyergesújfalu, Csolnok, Béla, Sárkányfalva és Bátorkeszi községek határában termeltek. Kopácsy József. Társadalmi és gazdasági föl­lendülés. Gazdaságok a XIX. század első felében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom