Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)
KÖZOKTATÁSÜGY - 3. FELSŐBB ISKOLA - Papnevelő intézet
128 Közoktatásügy. Papnevelő intézet. 3. FELSŐBB ISKOLA, A vármegyében felsőbb iskola a Sz. Istvánról nevezett papnevelő-intézet. A hittudományt hazánkban eleintén nem tanulták külön, hanem a többi tárgyakba szőve. Hiszen akkor minden tárgy a vallás szolgálatában állott ; főleg mégis a rhetorika keretében adták elő a hittudományi ismereteket. A XIII. század vége felé Esztergomban már külön hittudományi intézet keletkezéséről tudunk. IV. László király az Agoston-rendűek esztergomi kolostorának kibővítésére az örmények telkét adományozta ; III. Endre ez adományt 1290-ben megerősítvén, föltételül kitűzi, hogy itt azután a hittudományi intézet és más rendbeli iskola elhelyezhető legyen. A szerzetnek külföldi növendékei is ebben az intézetben nyerték kiképeztetésöket : a mely azonban valószínűleg csak a rend szolgálatára berendezett, egyetemszerű kolostori iskola volt. Az első rendszeresített papnevelő-intézetet Oláh Miklós, esztergomi érsek alapította 1567-ben, Nagyszombatban. Elüljárók és tanárok kezdetben jezsuiták, utóbb egyházmegyei papok voltak. De az intézet Oláh halála után hanyatlani kezdett s 1588-ban teljesen föloszlott. Forgách Ferencz érsek visszaállította az intézetet s a nevelést ismét a jezsuitákra bízta. A mit Forgách megkezdett, azt nagy utódja, Pázmány Péter még eredményesebben folytatta. Űj házba telepítette az intézetet s mindent elkövetett, hogy minél több alapítványnyal biztosítsa jövőjét. A papnevelő hírneve s növendékeinek száma egyre emelkedett, a papjelölteket már be sem fogadhatta ; azért Szelepcsényi György 1678-ban új szemináriumot építtetett, a szűz Mária pártfogása alá helyezett Marianumot. Mária Terézia alatt Budára, majd Pozsonyba, 1802-ben újra Nagyszombatba került a szeminárium, hol az Oláh Miklós alapította Stephaneumot a theologusok, a Marianumot pedig a philosophusok számára rendezték be. Ez időtől kezdve mindegyre jobban kezd kidomborodni az az óhaj, hogy a két papnevelőt áthelyezzék az érsekség székhelyére, Esztergomba. Rudnay Sándor 1821-ben le is tette a mostani szeminárium alapját ; de mielőtt tervét befejezhette volna, 1831-ben meghalt. Utóda, Kopácsy József is folytatta az építkezést, de ő sem tudta befejezni ; a később bekövetkezett mozgalmas idők szintén nem kedveztek az épület elkészítésének. Végre 1849-ben Kunszt József, káptalani helyettes, Esztergomba hozta át a theologiai karnak két felső osztályát s a Rudnaytól alapított, de később megszűnt presbitériumban, a Sz. Ferenczrend régi kolostorában, helyezte el azokat. Scitovszky herczegprímás 1850-ben a másik két osztályt is ide hozta ; a philosophusok továbbra is Nagyszombatban maradtak. 1861-ben folytatták a félbenhagyott szeminárium építését, s 1865-ben az épület teljesen elkészülvén, elhelyezték benne a hittudományi és az eddig Nagyszombatban maradt bölcseleti tanfolyamot : és így az Oláh és Szelepcsényi által alapított két papnevelő-intézetet egyesítették. A philosophusok kezdetben az intézet épületében nyertek oktatást, s csak az érettségi vizsgálatot tették a helybeli benczések főgimnáziumában ; az 1885—86. iskolai évtől az V.—VITT. oszt. növ.-papok valamennyien a főgimnáziumban végzik tanulmányaikat. A papnevelő-intézet egészen az új kor követelményeinek megfelelően van berendezve. Főékessége az 1894-ben ötezer forint költségen helyreállított s a maga nemében párját ritkító román-stílű kápolna. Könyvtára mintegy 10,000, jobbára theologiai művet foglal magában. Az intézetnek van földbirtoka és kőszénbányája. Legnagyobb jótevőinek egyike Simor János herczegprímás, a ki végrendelete értelmében 250.000 forintot hagyott a szemináriumnak. A növendékek száma az 1907—1908. isk. évben : 180 ; és pedig theologus 97, gimn. növendék 83. A négy évfolyamból álló hittani intézetben az ének, magyar jog és gazdaságtan előadóin kívül, hat theol. tanár működik ; az intézet jelenlegi kormányzója Horváth Ferencz dr., prelátus, apátkanonok. Források: Breznay Béla, dr. : Papnevelőink a millenniumon. — Kemény fy Kálmán : Az esztergomi tanítóképző megalapítása és rövid története. — Komlóssy Ferencz dr. : Az Esztergomföegyházmegyei r. kath. iskolák története. — Körösi László dr. : Az esztergomi reáliskola története. — Vojnits Döme : Az esztergomi káptalani iskola és gimnázium története. — Villányi Szani^zló : Néhány lap Esztergom város és megye múltjából.
