Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)
KÖZGAZDASÁG - III. IPAR - Eternit-gyár - Téglagyárak - Üvegipar - Malmok - Gyárak
116 Közgazdaság. 115 czement gyártását. 1890-ben Weisenbacher vette át agyárat. Weisenbacher után a régi czégjegyzéssel az új r.-t. alakult, a mely jelenleg is birtokosa a gyárnak. A gyártelep terü'ete : 260 kataszteri hold. Épületek száma 50. Munkások száma : 800. Évi termelése : 7000 vaggon portland-, 1500 vaggon románczement. A gyár a hazai piaczon kívül, szállít Ausztriába és a Balkánra. A bányákból 4 km.-es sodronykötélpályán szállítják a gyárba az anyagot. A másik czementgyár : Sátori Miksa tulajdona ; fekszik a nyergesújfa usi határban, a Duna mellett. E gyárat Benkó Károly ipariskolai tanár alapította 1868-ban, a ki bár nem sok szerencsével, de tíz év alatt — a míg a gyár birtokában volt, — nagy szaktudásával megalapította a czementipar jövőjét hazánkban, sőt a magyar czementnek a külföldi piaczot is megnyitotta. E gyár — mint a legtöbb magyarországi gyár — nagyon sok válságon ment át, míg végre egy kiváló üzletembernek : Sátori Miksának, a gyár jelenlegi tulajdonosának kezébe került, a ki közgazdasági bő tapaszta'ataival és rendkívüli anyagi áldozatok árán oda fejlesztette a gyárat, hogy az ma nemcsak a vármegyének, de országunk iparának is díszére szolgálhat. E gyárban eddig csak román czementet gyártottak, mely az ország összes czementjei között a legjobbnak bizonyult ; de Sátori megkezdette a portlandczement-gyártást is, a mi fényes eredményekkel jár. A gyár területe 12 kat. hold, a melyen áll 4 román és 10 portland-kályha, 2 kazánház, 2 gépház, 2 malomépület, szárítók, zúzók, malmok, tiszti- és cselédlakok. A telepnek külön vízvezetéke, villamos vi'ágítása, az alkalmazottak gyermekei részére elemi iskolája van. A hajtóerőt 900 effectiv lóerejű gép szolgáltatja. Évi termelése 4500 q portland és 1500 q román czement. Munkások száma 450—500. Főleg a haza piaczoknak szállít A bányákból 7 kilométer hosszúságú keskenyvágányú ipari vasút szállítja a gyárba a márgát és mészkövet. A Sátori-féle czementgyárral szemben, a Duna mellett van a Hatsek-féle „Eternit" müvek-gyára. A gyár egészen új keletű, 1903-ben épült, egy egészen új terméket hoz forgalomba : a czement és aszbeszt keverékéből álló czementlapokat, a melyeket burkolási ezé okra, főleg tetőre használnak. E gyártmány előnye, hogy eléghetetlen, nem törik, óriási ellentállóképességű és rendkívül könnyű, s így vele új épületek tetőszerkezeténél nagy megtakarításokat lehet elérni. A gyár területe kb. 4 kataszteri hold. Évi terméke 2000 vaggonra becsülhető ; munkásai száma : 300—350. Szállít az egész monarchiába, sőt a Balkánra is. A vármegye területén számtalan apróbb-nagyobb téglagyár működik, a mi mutatja, hogy a vármegye területén az építkezési kedv elég nagy. Nagyüzemű téglagyár azonban csak kettő van, a melyek termékeiket a vármegye határán túl is értékesítik. Ezek között a legnagyobb Nyergesújfalu határában, az „Egyesült tégla- és czementgyár r. t." tulajdonában levő téglagyár. Ennek alapítója Bentin Egnácz. A gyár területe 109 hold épületei száma 8, munkásaié 250, évi termelése 12,000.000 drb tégla. Megemlíthető téglagyárak még: Roheim-téglagyárDömösön. István r. t.téglagyára Pil smaróton. Renner G.-téglagyár Párkányban. Prímási uradalom téglagyára, Esztergom. (Kaufman és Stern haszonbérlete). Eggenhoffer téglagyár, Esztergom. Brutsv Gyula tégla és fedéllemez gyára, Köbölkút. Czementlapok előállításával foglalkozik Renner Gáspár Párkányban és Kíirner Antal Esztergomban. Esztergom vármegyében az üvegipar is képviselve van, de sajnos, noha 3 gyártelep is van, üzemét csak egy folytatja. Az esztergomi határban álló nagyszabású iiveglapgyár meg sem kezdette működését, a tokodi Moller-féle üveggyárban csak csiszolási munkákat végeznek, egyedül a tokodi Kurczveil Károlyféle gyár van üzemben. Munkásai száma 50—60 között változik. Figurális üveget gyárt, a melyet úgyszólván világszerte szállít. Malom-ipar úgyszólván nincs, mert számbavehető malom csak egy van : a Franki és Fia czég ,,Első Párkányi búzakeményítő-gyár "-ával kapcsolatos malma. Kisebb malom vidékszerte található, valamint a már végórájukat élő dunai malmok is láthatók még. Az egyes nagyobb gazdaságokkal kapcsolatos gazdasági szeszgyárakon kívül, a milyenek a bátorkeszi, kismuzslai, köbölkúti, megemlíthető Krausz Izidor kenyérmezei ipari szeszgyára. Nagyobb szeszfőzők és pálinkagyártók : Brutsy János Esztergomban, s ugyanott Schauk Béla, a kinek gyára egészen modern alapokon van berendezve, s híressé, keresetté vált czikkei hazánk határán kívül is keresletnek örvendenek. Eternit-gyár. Téglagyárak. Üvegipar. Malmok. Gyárak. Magyarország Vármegyéi és Városai: Esztergom vármegye.
