Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)
KÖZGAZDASÁG - I. MEZŐGAZDASÁG - Gazdasági egyesületek
108 Közgazdaság. 105 Esztergom vármegyében a legtöbb uradalmi és nagygazdaságban a mezőgazdasági munkákat részes munkások és szakmányosok végezték. A kapások a legtöbb helyen részért mivelik : a tengerit felesen, harmadosan, sőt a burgonyát néhol 1/ 5 és 1/ 7-ért is, a takarmányrépát pénzért, de helyenként 1/ 3 részért ; a kisgazdáknál főleg készpénzért. Napszámosokkal 1 k. hold tengeri első kapálása átlag 6 koronába került, töltögetések 8 koronába. A czukorrépát rendszerint napszámban mivelik, a mi kat. holdanként, kiszedés nélkül 50—60 koronába, kiszedéssel, tisztogatással 80—90 koronába került. A dohányt más vidékről szerződtetett dohányos kertészek mivelték ; a dohányos kap : lakást, vagy lakás helyett 20 koronát, tűzi fát, sertés- és baromfi-tartást, 1 tehén- és 1 szamár-tartást, 2 magy. hold földet tengeri alá, saját használatra, megszántva. Az aratás leginkább részért éspedig 1/ 1 0 részért történik. Helyenként a szalmát megváltják az aratóktól, de úgy nem szeretnek elszerződni. Részkeresetül átlag az ősziből 5 q, a tavasziból 1—15 q. biztosítottak, egy kaszára 10 kat. holdat számítva. Az aratók néhol felesföldet is kapnak, a miért — egyezség szerint — kaszás napokat szolgálnak. Cséplésnél a munkások, részes cséplést értve, a tiszta szem 3—3y 2, sőt 4 %-át kapták ; de rendszerint napszámért csépelnek. Takarmánykaszálásnál 1 korona 40 fillér — 2 koronányi napszámot szoktak fizetni, sőt néhol még pálinkát is kapnak e mellett. A szőlőmunkákat majdnem kizárólag napszámban végeztetik, melynél a napszámbér a gazdasági munkához arányítva, 40—60 fillérrel magasabb szokott lenni. Szakmányban végzett munkánál 1 katsz. hold befedése vagy nyitása 6 korona, metszése 6—8 korona, kötözése 2—4 koronába kerül. Egy kat. hold föld felszántása átlag 5 kor. 12 fillérbe, szántás és boronálása 6 kor. 33 fillérbe, szántás, vetés és boronálása 7 kor. 50 fillérbe került. Földmunkánál 1 ölnek 60—80 cm. mélyen való megforgatása 10—40 fillérbe került. Olfavágás 1 m 3 50—90 fillérbe, vagy ölenként 2 kor. 60 fillérbe, sőt 3 koronába is került. Éves cseléd bére átlag (béres és kocsisnál) — pénzre átszámítva—többnyire mintegy 400—480 koronát tett ki. Az esztergomi járásban egy igás kocsis vagy béres fizetésképen kapott egy évre átlag : 110 kor. készpénzt, 7 hl. rozsot, 6 hl. búzát, 3 hl. árpát, 1 k. h. földet, sertés-és baromfi-tartást, lakást és mintegy 32 korona értékű tűzifát. A prímási uradalomban egy béres évi összes keresete mintegy 500 korona. A párkányi járásban egy béres vagy igás kocsis fizetése volt készpénzben : 80 korona és ezenkívül 320—380 korona értékű konvenczió, vagyis összesen 400—460 koronára ment fel. Meg kell jegyeznem, hogy a munkáshiány évről-évre nagyobb lesz. Nyáron, noha a gyárakhoz, földmunkákhoz dorozsmaiak voltak szerződtetve, még sem lehet napszámosokat kapni. Ennek a megyében levő ipari vállalatok, a népnek a főváros felé való tódulása is oka, sőt legújabban a gallai kőszénbányák is, a hol naponta 4—5000 emberre van szükség. Egyes nagyobb gazdaságok hozattak a mezei munkához tótokat, de nem váltak be ; minduntalan betegeskedtek. Esztergom vármegye mezőgazdasága előmozdítására több intézmény alakult, nevezetesen : az Esztergom vármegyei gazdasági egyesületmelynek tagjai működésükkel nagy segítségére vannak a megyei gazdaközönségnek : rendez tenyészállatdíj ázást, tart szakelőadásokat, ezenkívül a kezelése alatt levő szőlőés gyümölcskertben évente sok kisgazda sajátítja el az okszerű gyümölcstermelés és szőlőmívelés szabályait. Megemlítendő a ,,Borászati Egyesület", mely szövetkezeti alapon áll. Vezetője Nedeczky Béla, a ki nagy szakértelemmel kezeli e szövetkezetet, mely a bor értékesítésével igyekszik a szőlőtermelést előmozdítani. Végül az állami szőlőtelep. Manap országszerte szaporodnak a különféle szövetkezetek így Esztergom vármegyében is, a hol erre talán a legnagyobb szükség van, 1907-ben már tizenkét szövetkezet működött. Már régebben alakult a bajnai hitel- és fogyasztási szövetkezet, mely nagy sikereket mutatott fel. Alakulófélben van : Nagvölveden, Nyergesújfalun, Bajóton, Tokodon és Kesztölczön. Farnadon van tejszövetkezet, melynek czélja : a tejértékesítés s a szarvasmarha-tenyésztés előmozdítása, sőt egy tájfajta előállítása. Alakította Feichtinger Sándor, prímási urad. intéző Gazdasági egyesületek.
