Bodri Ferenc: A fiatal Móricz és Esztergom

ESZTERGOM VARMEGYE N'EPE. A n«p««A« eloolAM. A ruarrw VSIIAJ*. FoslsIkosAs. ^ sztergom vármegyét a Duna csaknem egyenlő két darabra vágja. A két Ij rész között azonban mind topográfiái, mind néprajzi tekintetU n lényeit 1 ges külömbség van. Az éjszaki rész, a párkányi járás egészen slk teriiiet, ^ csak legfeljebb szelíd lejtésú halomsort lehet megfigyelni rajta, a délit. az esztergomi járást ellenben s pilisi hegyek lánczui borítják. Az éjszaki járásban csupa tiszta magyarság lakik, a déliben nagy számú a betelepített svábok és tótok népessége. Ezek a telepítések még a vármegye területén oly sokat dúlt háborúk pusztításaival vannak összefüggésben. A vármegye területe 1.077 négyzetkilométer, azaz 187,07« kat hold. A legkisebb Magyarország összes vármegyéi között. Lakossága S7.6Ü1 lélek, s a népsűrűség e szerint oly nagy, — egy négyzetkilométeren 81 4 lélek. — hogy csupán egy vármegye múlja felül, 0"8 lélekkel egy km'-en. Ez az adat maga jelzi, hogy a vármegye egész területe lakható és míveié*, alatt álló föld. A népszaporodás pedig épen megfelel az országoe átlagnak; 1800-tól 1000-ig ló 4 % kai szaporodott s nép, s az országoe népezaporodás 10 5% volt. A vármegye két fele közül, a dunajobbparti járás egészen magyar . lakosságában 34,369 magyar mellett csak 1,171 az idegen nemzetiségű. A déli járásban nem ilyen az arány, itt 34,188 lakosnak csupán jó fele, 18,400 magvar, a többiből 9,074 német és 6Í38 tót. Tiszta magyar községnek itt alig nvolezat lehet tekinteni 23 közül: Bajna. Bajót, Dömüs, Lábatlan. Nagysáp, Pilismarót, P ke, Dny. A németek túlnyomó többségben vannak Cbolnok, Dág. Dorog. Kurva, Leányvár, Süttó, Tát községekben s jelentékeny számban élnek Mogyoróson, Nyergesújfalun, Tokodon és Sárisápon. Tót .falvak Csév, Kosztülcz, Sárisáp, Szentlélek, s nagyobb a számuk Dágon. Mogyoróson, Tokodon. A vármegyének mindamellett egész jellege és külső, bolsó szelleme magyar. A betelepített nemzetiségek gyorsan beolvadtak olyan helyeken, a hova szórványosan kerültek 9 még nagyobb tömegeik íi erősen magvarosodnak. így magyar nyelven a nem magyar anyanyelvűeknek, 441 százaléka beszél. Különösen s fiatalabb nemzedék, a melyet az iskolák nevelnek magyar szellemben. így azu érdekes származási nyomokat lehet megfigyelni a ina már egészen színmagyar vidékek* u is. Ez a nép nem lehetett óslakó ezen a földön, hol haidanta minden évtizedben végigsöpört a háború vihara. Török, tatár, német, majd a kururz, labancz hadakozások örökös színtere voit a vármegye, s mindenik elvitte a nép egy részét rabnak, katonának, 8 itt hagyta a maga fölösleget. .Még a családnevek is őrzik a török kor emlékét, s erős magyar fajú családok rácz. szerb, horvát, újabb időkből német vagy tót nevükkel árulják el a beolvadás jelét. Vállán tekintetében a vármegyében túlnyomó többségű a római kathobkus, melynek 87.000 lélek közül 74.017 híve van ; a többiek között legtöbb a református 9.829 s az izraelita 2.974. A Reformátusok nagy csoportban élnek egyes vidéken. így Nagysáp, Bucs, Dunamocs, Kisújfalu egészen. Pilismarót. Lábatlan. Uny, Dömöa, Bátorkeezi, Farnad, Érsekkéty. Nagyüived jó részben ref. lakosságú. Az ágostai evangélikusok egy helyen. Farnadon vannak nagyobb számmál, s zsidók az összes községekben szét vannak szórva. 1 A lakosság foglalkozna elsósorlian mezőgazdasági az egész varmegyében. Csak az újabb időben, a bányák föllendülésével, lett jelentékenyebbé az ipari mun34