Bende Lajos: Esztergomi repülőipar története 1933-1989

AERO-MIM

vette át a kis csapatot, amely megszüntette a repülőgépes munkákat. Ezzel befejeződött a repülőgépgyártás itt Esztergomban. Brditschka úr nyugdíjba ment és az osztrák HB céget átadta egy német vállalkozónak, aki óriási tervekkel indult a piac megfelelő ismerete nélkül. Néhány hónap múlva csődbe juttatta a HB céget. Ha így utólag visszatekintünk az esztergomi repülőipar kialakulására, felfejlődésére, - a háború alatti helyzetet kivéve -, ismét fejlődésnek indult a repülőipar, majd pedig a későbbi években a rendelések hiányában megszűnt. Az ország akkori vezetői hozzá nem értést, felelőtlenséget, nemtörődömséget mutattak döntéseikben, csak a pillanatnyi politikai széljárásnak (ekkor ez kötelező volt) megfelelő döntést hozták. Rubik Ernő, aki az egész életét a magyar repülőiparnak szentelte, legfeljebb egy repülőmodellt tudott felmutatni élete utolsó éveiben, de még akkor is bízott abban, hogy lesz még repülőipar Esztergomban. Sajnos, nem így történt. A minisztériumokban is - érthetetlen okokból - nagy repülőgép ellenes hangulat alakult ki. Rubik Ernőnek is a szemébe mondták, hogy: Ernő bácsi, hagyd már abba ezt a repülős álmodozást! De nemcsak a repülőipar járt így, hanem ennél sokkal nagyobb vállalatok is, akik esetleg háttériparként jöhettek volna szóba a repülőgépgyártás esetén. Néhány cég: Ikarus, Ganz Mávag, Csepel egyes üzemrészei, hang Gépgyár turbina üzemrésze, Székesfehérvári Könnyűfémmű, stb... Javított D-PILIS 156