Hídlap, 2011 (9. évfolyam, 1–35. szám)
2011-05-14 / 18. szám
KULTÚRA / HELYI HISTÓRIA Esztergom felfedezése, avagy a hely története A nemzetiségek Esztergomának históriája Négy nemzetiség, zsidók, rácok, szlovákok és németek is éltek jelentős számban Esztergomban, illetve a környező településeken. E kisebb közösségek helyi históriája már fel-feltűnt helytörténeti sorozatunk több fejezetében is, ezúttal a Bőszéné Szatmári- Nagy Anikó, Gergely Endre, Peragovics Ferenc alkotóhármas által elkészített Múltunk határok nélkül című kötetben lévő cikkek alapján foglaljuk össze azt. Kisújfalu Libád Köbölkút Bátorkeszi ízentgyörgymezo (tamás Muzsfar Karva .Mocs Marót Esztergom Nyergesújfalu Lábatlan ^Tokod Bajót Mogyorós Kesztölc usolnok Nagysáp Sárisáp Esztergom, szabad királyi város Kiváltságokkal rendelkező város, mezőváros Fald Magyar Szlovák Német Szerb Esztergom vármegye nemzetiségei a 18. században Bél Mátyás leírása alapján. Kéty, Kisújfalu, Mocs, Karva, Nána, Piszke, Tokod és Huta (Pilisszentlélek) tekintetében a szerző nem jelzi az etnikai összetételt, az ő esetükben Vályi András 1796-ban megjelent munkája szolgált alapul. Szlovákok és németek Esztergomban Szlávok már az avar uralom idején is éltek e vidéken, a németek a török uralom utáni időszakban, III. Károly úgynevezett betelepítési törvénye életbe léptetésekor érkeztek a Dunántúlra, illetve Esztergomba is. A német telepesek Süttőtől Pilisvörösvárig lévő szakaszon voltak megtalálhatók, s bár Csolnok az 1699-es adóösszeírási dokumentum szerint magyarlakta falu volt, később ide inkább svábok, németek költöztek. Ez a betelepülési folyamat a református, lázadó szellemű magyar ellensúlyozására a 18. század első felében még inkább erősödött, amikor is katolikus német és szlovák népesség érkezett többek között Csolnokra. A németség részéről e század közepén volt a betelepülés második szakasza, amikor is a Csolnokra érkező, származás szempontjából többségében elzászi németeket a falu földesura gróf Grassalkovich Antal szervezte. Ugyancsak ő volt az, aki 1738-ban Csolnokon önálló plébániát alapított. A gróf a környék falvaiba szlovákokat is telepített, akkoriban Csolnok is ilyen vegyes lakosú volt, a szlovákságra utalnak az itteni nevek: Szklenár, Klimó, Janoschek, Micsán. Szlovákok az Esztergom környéki pilisi falvakba kerültek nagyobb számban. A Nyitráról, illetve Felső-Magyarország különböző vidékeiről jött telepesek több hullámban Szlovák sfr a piliscsévi temetőben 2 hídlap 2011. MÁJUS 14. / IX. ÉVFOLYAM / 18. SZÁM
