Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 26–47. szám)
2010-08-14 / 29. szám
kultúra Közösségépítés Kanadában Magyaroka nagyvilágban Augusztus elején Esztergomba járt Somorjai Ágnes, a torontói magyarok egyik szellemi vezetője, több magyar alapítvány első embere, illetve magyar nyelvű kanadai sajtótermék kiadója, szerkesztője. A Hídlap szerkesztőségében Pöltl Zoltán kérdezte Somorjai Ágnest a tengerentúli magyarok helyzetéről, anyaországi kapcsolataikról.- Mint kíváncsi kolléga, nem tudom mással kezdeni, mint hogy megkérem, meséljen arról a torontói lapról, melynél főszerkesztő.- A Magyar Élet című, 63 éve alapított torontói magyar nyelvű hetilap kiadó-főszerkesztője vagyok. Ezt a munkát 1993 óta végzem, akkor még a férjem volt a főszerkesztő, és én csak a kiadással foglalkoztam. A Magyar Élet (www. magyarelet.ca ) Észak-Amerika magyarságának egyik legnépszerűbb, a nemzeti-ke- "" ...... ................ r esztény értékeket valló és hirdető független polgári hetilapja. Fő célkitűzése az emigráció naprakész tájékoztatása a magyar országi belpolitikai helyzetről, az elszakított nemzetrészek prob [MONEY more] Pénzügyi Tanácsadó Zrt. esztergomi területi igazgatóságára Telemarketinges munkatársat keres. Elsősorban gyakorlattal rendelkezők jelentkezését várjuk. Jelentkezés: kovacs.edit@moneyandmore.hu e-mail címen. www.moneyandmore.hu Tanácsadó egy életre. lémáiról és az emigrációs magyarság fontosabb eseményeiről.- Mely korszakát éli most a közel félmilliós kanadai magyar kolónia?- Ha röviden akarom jellemezni, akkor így mondom: önmagát kereső. Bővebben ezt úgy lehetne leírni, hogy a rendszer- váltás óta kiérkező magyarok tulajdonképpen „már csak" gazdasági emigránsok. Tehát ez az új generáció azért érkezik Kanadába, hogy önmaguknak anyagilag biztosítsanak többet és jobbat az életben. Megfigyelhető, hogy ez nem jár együtt a magyarság megtartásával. Ez a nemzedék nagyon gyorsan asszimilálódik, nem keresi a régebben kivándorolt magyarokkal a kapcsolatot, sőt arra is van sajnos nem egy példa, hogy lenézik az előd emigránsokat. A tapasztalatok alapján mondható, hogy a pozitív változás majd a második generáció felnőtté válásánál lesz.- Magyarnak maradni, ez a határon túl élő magyarok legfontosabb célja. Kanadában generációkon át is megőrizhető a nemzeti identitás?- Meggyőződésem, hogy igen. Ami a legerősebb vonal, az a népi előadóművészet, a néptánc, a népzene, az ilyen programokra sokan és szívesen jönnek Torontóban, de majdnem minden magyarlakta kanadai városnak van saját népi együttese, én legalább tízről tudok. A néptáncot többek között magyarországi tanárok, köztük Román Sándor oktatta, oktatja időnként. Ugyancsak fontos és jelentős a kanadai magyarok körében a saját képzőművészet ápolása, ezzel foglalkozik a Kanadai Magyar Képzőművészek Egyesülete, mely idén szeptemberben ünnepli 10 éves jubileumát. Emellett lényeges a különböző antológiákban, hetilapokban megjelenő kanadai magyar írók, költők, újságírók munkája, jelenléte, ők is nagyban hozzájárulnak az emigránsok identitásának megtartásához. Az egyiket ki is emelem, ő Simándi Ágnes, egy rendkívül népszerű kanadai magyar költőnő, neki több kötete is megjelent már kint.- A nyugaton élő magyarság az adott ország sajtójától sok esetben ferdítve kap híreket az anyaországi helyzetről. Mi a helyzet Kanadában e tekintetben?- Éppúgy, mint az Egyesült Államokban Kanadában is a szélső baloldali, liberális sajtó van túlsúlyban, akik itt sem közvetítik a híreket tárgyilagosan Magyarországról. Ezt a folyamatot erősíti néhány kint élő baloldali magyar, akik ezeket a cikkeket írják. Látható, hogy céljuk az, hogy minél csúnyábban fessék le Magyarországot. Reményeink szerint újra megnyílik a torontói magyar konzulátus, amely korábban egyenesen az MTI-től kapta a hazai híreket. Jó lenne, ha az új kormány létrehozna egy olyan többnyelvű portált, mely elsőkézből tájékoztatja a világ közönségét a magyarországi változásokról, hírekről, kizárva ezzel a bal-liberális média szándékolt ferdítéseit.- Milyen szálak kötik önt Esztergomhoz, az első magyar városhoz?- Először gyerekkoromban voltam itt, azóta sokat változott itt minden, de most is úgy tekintek a városra, mint akkor, egy igézőén szép, csodálatos helyre, a magyarság bölcsőjére, Szent István szülőhelyére. 36 hídlap hidlap.net
