Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 1–25. szám)
2010-01-16 / 2. szám
közügy Sok a fusizó és sok az utólag panaszkodó becsapott megrendelő Befeketített kisiparosok Gábor Éva Köztudott, mégis szőnyeg alá söpört témával kereste meg szerkesztőségünket egy ismert esztergomi asztalos kisiparos. A hivatalosan, számos előírás betartásával és különféle adó- és járulékterhek mellett dolgozó szakembert vállalkozótársaival együtt érzékenyen érinti, hogy egyre több iparos dolgozik működési engedély nélkül, nem biztos, hogy olcsóbban. Mivel a megrendelők is szűkös anyagi keretből gazdálkodnak, jól működik a feketegazdaság ezen része a szolgáltatóipar számos területén, pedig ez senkinek sem jó: a tisztességes vállalkozók lassan kiszorulnak a piacról, az államkasszába nem kerül adóbevétel, ha pedig a hibás teljesítés miatt reklamálna a megrendelő, nem tud kihez fordulni, hiszen sem ajánlat, sem számla nincs a kezében, így a fogyasztóvédelem is tehetetlen. Az Esztergomi Ipartestület tanácsadással és információnyújtással lépne fel a fusizók ellen. Feketeleves Magyarországon a kommunista idők„mi- énk a gyár" szemlélete, majd a rendszer- változás után kivirágzó és ma is burjánzó korrupció számos területen érezteti hatását, és valószínűleg generációknak kell még felnőniük és kihalniuk ahhoz, hogy a törvénytisztelet és az adózási fegyelem elérje, vagy legalább megközelítse a tőlünk nyugatabbra lévő országok szintjét. Ebben gyökerezik az a probléma is, amelyreTeplánszki Zsolt asztalos a Hídlap segítségével próbálja felhívni a figyelmet. „Sok„kontár"dolgozika piacon, nem csak az asztalosok, hanem a villanyszerelők, vízvezeték-szerelők, lakatosok, festők, kőművesek és egyéb szakmák képviselői között is. Ők a munkájuk után nem fizetnek adót, nem terheli őket semmiféle hatóság által előírt kötelezettség, a hivatalosan dolgozó vállalkozók terhei ugyanakkor egyre nőnek, majdhogynem lehetetlen nyereségesen dolgozni, ha becsületesen bevallunk és fizetünk mindent. Összeszámoltam, hirtelen tizennyolcféle havi fizetnivalót tudtam összeírni az egészségügyi hozzájárulástól kezdve a vállalkozói- és szakképzési hozzájáruláson keresztül az építményt és a gépkocsikat terhelő adókig, mindezek mellett pedig rengeteget költünk rezsire, karbantartásra és egyéb biztonsági és munkavédelmi intézkedésekre. A több százezer forintba kerülő kockázatértékelésről, a por- és zajmérésről a fusizók talán nem is hallottak."- részletezte a szakember. A feketén működő vállalkozások ellen nehéz fellépni. „A szakmán belül nyílt titok, hogy kik ők, de a tisztes iparos nem jelenti fel embertársát, hivatalos út pedig nem igazán van. Ha nincs bejelentve a vállalkozás, nem kap ellenőrzést sem, a kereskedők kiszolgálják, hiszen nekik az a fontos, hogy eladjanak, a megrendelő pedig örömmel bízza meg, hiszen olcsóbban dolgozik, mint bármelyik számlaköteles kolléga" - folytatta a kisiparos. Teplánszki Zsolt rámutatott arra is, hogy a jelenségnek számos tovagyűrűző hatása van: a feketén dolgozó vállalkozó az esetek többségében hivatalosan munka- nélküli, ezzel nem elég, hogy részesül az állam nyújtotta szociális ellátásokból, tevékenysége révén ellehetetleníti a hivatalosan dolgozó iparosokat, akik közül ezért néhányan szintén kénytelenek feladni a vállalkozást és jelentkeznek álláskeresőnek, vagy szociális segélyért. A hiányzó járulékbevételek miatt a kormány újabb és újabb megszorításokat vezet be, és sajnos onnan vesz el, ahonnan már alig van mit: az óvodai és az iskolai étkezésből, az oktatásból és az egészségügyből. Az asztalos tisztában van vele, hogy a megrendelőnek minden fillér számít, de úgy látja, gyakran beigazolódik az „olcsó húsnak híg a leve" szólás, hiszen míg a tisztes iparos kérésre írásos ár- és határidő-ajánlatot ad, illetve garanciát vállal a munkára, a „kontártól" mindezt nem várhatják el. Az áldatlan állapotok megszűnéséhez a kisiparos szerint szemléletváltásra lenne szükség mind a vállalkozók, mind pedig a megrendelők körében. Példaként Németországot hozta fel, ahol ez a probléma nem létezik, hiszen senkinek nem érdeke a feketegazdaság működése. Ott a kőműves felépíti az autószerelő házát, az megjavítja a villanyszerelő kocsiját, aki ezért el tud menni dolgozni a suszter házába, aki a villanyfénynél meg tudja javítani a kőműves bakancsát - ilyen egyszerű lenne ez, közben pedig adóforintok folynának az államkincstárba, a tisztességesen megélő iparos pedig szíve szerint tudna támogatni sportegyesületeket és egyéb civil szervezeteket is. A mesterség tisztelete, az iparos becsülete A Teplánszki Zsolt által felvetett problémával megkerestük az Esztergomi Ipartestületet is, hogy megtudjuk, érdekképviseleti szervként miként látják a feketemunkát, és hogyan tudnak fellépni ellene. Az Esztergomi Ipartestület 1886-ban alakult meg, és a régi dokumentumok tanúsága szerint már akkor is küzdöttek a feketemunka ellen - mondta Gál Kálmánná ügyvezető elnök, aki a probléma gyökereit az ellentmondásos törvényi szabályozásban látja. Míg a társas vállalkozások bejegyzését a cégbíróság intézi és a cégHa érintett, hozzájuk fordulhat: Esztergomi Ipartestület 2500 Esztergom Simor János u. 17. Telefon: (33)413-015 www.eipar.hu Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület 2500 Esztergom Aradi vértanúk tere 3. (bejárat a Pöttyös térről) Telefon: (33)313-343 Ügyfélfogadás: hétfőnként és szerdánként délelőtt 9 és 12 óra között www.ofe.hu 20 hídlap hidlap.net
