Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)

2009-05-30 / 21. szám

esztergom MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZ: EGYSÉGBEN AZ ERŐ! Múlt pénteken megalakult az egységes Magyar Református Egyház, miután az al- kotmányozó zsinat tagjai Debrecenben elfogadták az alkotmányt. Az alkotmányt a hazai református egyházkerületek, a kárpátaljai, az erdélyi, a Királyhágó-melléki és a délvidéki magyar református egyházrészek püspökei látták el kézjegyükkel. A szlo­vákiai magyar református egyház nem csatlakozott az új szervezethez, de képviselői jelen voltak Debrecenben és kinyilvánították együttműködési szándékukat. A zsinat döntésével lényegében a Kárpát-medencei magyar református egyházrészek alkot­mányjogi egységét mondta ki. A testület tagjait az esemény megkezdésekor Bölcskei Gusztáv, a házigazda Tiszántú­li Református Egyházkerület püspöke üdvözölte, és bejelentette, hogy Sólyom Lász­ló, a Magyar Köztársaság elnöke üzenetben köszöntötte az alkotmányozó zsinatot. Kosa Lajos polgármester Debrecen ajándékaként egy-egy, erre az alkalomra készí­tett zászlót adományozott a Magyar Református Egyházat alkotó részegyházaknak. A polgármester óriási megtiszteltetésnek nevezte, hogy Debrecen ad otthont az új­raegyesítő zsinatnak, de feltette a kérdést: hol is lehetne máshol, mint a kálvinista Rómában? Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke be­jelentette: áldást kívánó levélben üdvözölte az alkotmányozó zsinatot a Reformátu­sok Világszövetsége, az Európai Egyházak Konferenciája és több testvéregyház Eu­rópából, Amerikából és Ázsiából. Klastrompusztáról. A zarándokok Pilis­szántóig gyalogolnak, ahol 11 óra 30 perckor, a csíksomlyói szentmisével egy időben kezdődik a szertartás, melyet Bá­tor Botond a Magyar Pálos Rend tarto­mányfőnöke celebrál, így építve lelki hi­dat az egymástól távol élő és imádkozó hívek között. BALASSA BÁLINT EMLÉKMŰSOR A TÖRÖK DZSÁMIBAN Balassa Bálint a magyar reneszánsz leg­nagyobb költője az esztergomi vár ost­románál sebesült meg és hunyt el 1594. május 30-án. Halálának évfordulójára emlékeztek pénteken délután 17 óra­kor az esztergomi Balassa Bálint Múze­um, a Balassa Bálint Társaság, a Balassa Bálint Gazdasági Szakközépiskola, a pár­kányi Balassa Bálint Klub és a Kultsár Ist­ván Alapítvány szervezésében a költő és végvári vitéz szobrának megkoszorúzá­sával. A koszorúzás után Horváth István múzeumigazgató vezetésével emlék­séta indult Balassa megsebesülésének helyszínére, majd 18 órakor a vízivárosi Özicseli Hadzsi Ibrahim dzsámiban em­lékműsort tartottak a költő tiszteletére, ahol Szentmártoni Szabó Géza iroda­lomtörténész mondott beszédet, majd a költő verseiből összeállítás hangzott el a Ghymes együttesből ismert Szarka Gyu­la és a visegrádi Szent György Lovagrend dobosainak közreműködésével. GULYÁSLEVESEK VIADALA Esztergom-Kertváros, Párkány. Az el­múlt hétvége a gulyásfőző versenyek je­gyében telt el a régióban. Szombaton a Kertvárosért Baráti Egyesület által immár nyolcadik alkalommal rendezett bográ­csozás zajlott, tizenhárom induló rész­vételével a Féja Géza Közösségi Házban, melynek első helyezettje Orbán Ilona, Gazdasági válság? Mi megtaláltuk a megoldást! Kérje ajánlatunkat a „Smart-tisztításról'' ami önnek 18-25%-os árelőnnyel jár. HECTAS és minden Rendben. www.hectas.com >HECTAS ÉPÜLETSZOLGÁLTATÁSOK ■JLIJtíBUJllC Gulya István Szégyen a futás Általános ifjúkoromban a magamfajta dagadt gyermeknek nem maradt más módja a testnevelésjegyén kerekíte­ni, mint a társadalmi sporteseménye­ken való önkéntes részvétel jutalomötö­sért. Miután a városi úszóversenyen a fél medencéig történő vízben futás dacára utolsóelőttiek lettünk (utolsónak egy diszkvalifikált, úszni nem tudó, fuldokló kollega végzett), úgy gondoltuk, Pisti­nek a mezei futópályán terem babér. Ha babér nem is termett, reméltük, hogy A palacsintás király-beli gyíkfű meg­terem a szocialista iparváros futótere­pén, mert éreztük - s végre okát adom a többes számnak: én meg a hasam -, rajtunk csak a csoda, konkrétan a gyíkfű segíthet. Kövér gyermek lévén a fizikai kultúra nálunk a testépítés azon válfajá­ban merült ki, hogy zsírokkal, fehérjék­kel, szénhidrátokkal növeltük önmagunk légköbméterét és súlyát. Miután a tornatanárnő jótékonyan áldá­sát adta ránk és a hasonszőrű bénákra, miszerint a mezei futáson való részvétel feljogosít egy ötösre (a részvétel a fon­tos), eldöntetett, hogy a város ifjúságá­nak színe előtt menthetetlenül porig alázzuk magunkat. Eldörrent a síp, meglökött a tömeg, s ez­zel mintegy jólesően tapasztaltam, hogy vannak még mögöttem kövérebbek is. Az első kör - a táv nagyjából egy kilo­méter lehetett - első kétszáz méterénél már éreztük, a feladat emberfeletti, és lelki szemeink előtt árammal teli sziva­csokat összedörgölő orvosi konzílium hümmögő arcai jelentek meg, amint azt mondják: „kész, vége". A nézőközönség­től eltávolodva természetesen lihegő sé­tára cseréltük a rajt-célvonal körüli vad vágtát. Ájult állapotban végül a második kör végén berogytunk a célba, tudtuk, égésünk miatt nemhogy a városban, de a megyében nem találunk majd szóba jöhető hölgypartnert. Duplacsülkös tivornyáink után hajnal­ban még ma is sikítva és izzadtan ria­dunk álmunkból, előttünk keskeny zöld folyosó, amelyet vihogó fejek, mutogató kezek öveznek. Ilyenkor csak egy lábas hideg zsír elmajszolása nyugtat meg, mi­közben a birkózóbajnokságon szerzett ezüstérmünket, mint sajátos gyöngyfü­zért morzsolgatjuk. De küzdősportbeli karrierünkről majd máskor. LO N o 7s" O: N hidlap.net hídlap 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom