Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)
2008-05-10 / 18. szám
Lenger Varga Péter Méretek (mm): hosszúság 4570, szélesség 1760, magasság 1490, tengelytáv 2635, saját tömeg 1280 kg, megengedett össztömeg 1750, csomagtartó térfogata 4001 Motor: soros, négyhengeres, 16 szelepes benzinmotor, 1499 cm3, max. teljesítmény (LE/ ford.): 109/6000 min; maximális nyomaték: 143 Nm/4000 min; átlagfogyasztás 5,4-8,81; tesztfogyasztás 8,31; gyorsulás (0-100 km/h): 11,6; végsebesség 191 km/h. A modell alapára: 3 990 000 Ft; tesztelt autó ára: 5 096 707 Ft négykeréken nésű, mint a teljes kaszni. A külső látvány így nem is csoda, hogy egy kissé eltereli a figyelmet a belsőről vagy éppen a teljesítményről, motorerőről. Belül sem hiányzik a sportosság, beülve elsőként a szimmetrikus műszerfal tűnik fel, melyen a kilométeróra és a fordulatszám- mérő mintha két csőbe lenne beágyazva, ráadásul krómhatású körvonaluk, ahogy a műszerfal kétívű műanyag borítása szintén egy kis versenyautós hatást kölcsönöz az utcai Lancerbe. Ezt a ralis vonalat viszi tovább a nagy kézifék kar is, vagy az optikai csomaghoz tartozó fémpedál. Persze nem szabad túlzásba esni, azért nem egy EVO- ról van szó. A középkonzolt mintha egy repülőgépből emelték volna át, legelőször három óriási gomb akad a kezünk ügyébe, melyek mintha például valamiféle ma- gasságállítók lennének. Azért megnyugtatásképpen nem erről van szó, a tekerős szerkezetekkel a légkondit, illetve a fűtést tudjuk szabályozni. Fölötte az mp3-as, hat- csatornás cd-s rádió kapott helyet, ennek kapcsán számolhatunk be a kocsi egyetlen apróbb bakijáról. A narancssárga digitális kijelzőn a számokat és a betűket ugyanis nappali fénynél szinte alig lehet látni, és ezen még az sem segít, ha levesszük a napszemüvegünket. Ezt leszámítva a műszerek könnyen kezelhetők. A belcsínyt a különböző fémhatású berakások, az íves vonalak továbbviszik a sportos jelleg felé, ennek ellenére hihetetlen kényelmes az autó. Bár igaz, hogy pont ezt a funkciót szolgáló könyöktámasz kissé hátra szorult, így nem annyira alkalmas kezünk pihentetésére, viszont annál inkább a tárolásra. Rekeszekből egyáltalán nem szűkölködik a kocsi, mindennek találunk megfelelő helyet. Az ülések kényelmesek, mindamellett jól tartanak, bár ezek csupán manuálisan állíthatók. Nem úgy az első és hátsó ablakok vagy az elektromos tükrök. A kényelemhez perTeszt: Mitsubishi Lancer Japán cápa Egy igazi ragadozó vadállat a Mitsubishi Lancer új generációs modellje, és ezt nemcsak az EVO-hoz nagyon is hasonlító megjelenésének köszönheti, hanem már az alap- változat lendületes,„ezerötös" motorja is hamar sportos sofőrré teszi vezetőjét. A jövő tervezői minden bizonnyal az új Lancer formatervét veszik a geometria alapjának. H a az új Lancerre nézünk, legelőször egyértelműen a vad, vérszomjas orrára figyelünk fel, amely profilból emlékeztet - bár ez bizonyára a tesztelt változat ezüst színének is köszönhető - az egyik legveszélyesebb ragadozóra, a cápára. Ezt a zord külsőt ráadásul a tesztautó negyedmillió forintos optikai csomagja, az első és hátsó légterelő, a küszöbspoiler, a csomagtartófedél légterelője valamint a króm kipufogóvég is megfejeli. Kétségkívül leginkább az autó eleje ragadja meg a tekintetet, a lökhárító elé nyúló hűtőmaszknak köszönhetően a kocsi hegyes orrával fúrja magát a levegőbe, és ezzel az összehúzott szemű morcos nézésével a Lancer folyamatosan tisztítja maga előtt az utat. A kocsi karosz- szériájának íves vonulatai is továbberősítik a dinamikus, sportos megjelenést, de a tervezésnél a hátuljából sem sportolták ki a látványt, bár talán egy kissé a lökhárítónál túlhúzták azt a bizonyos vonalat.Többszöri próbálkozás ellenére sem találtunk kirívó „koppintást", így kijelenthetjük, hogy az autó megjelenése nem hasonlítható egyéb márkához, típushoz, szinte minden egyes eleme páratlan. Egyedül csupán a hátsó lámpák emlékeztetnek másra, egész pontosan az Alfa 156-osra. Ettől függetlenül a feneke is éppolyan egyedi és vad megjeleadatok 26 hídlap
