Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)

2005-10-07 / 197. szám

2 HÍDLAP • 2005. október 7, péntek ORSZAG-VILAG www.esztergom.hu Csicsóra látogat a Fidesz elnöke (H) A szlovákiai Csicsóra látogat ma Orbán Viktor, hogy részt vegyen az aradi vértanúk emlékművének fel­avatásán. A Fidesz elnöke és a Német Zsolt ezt megelőzően tárgyalásokat folytat az MKP vezetőivel - többek között Bugár Bélával és Csáky Pállal - a pártjaik közötti kapcsolatról. Társadalmi robbanással fenyeget a romák helyzete (H) Társadalmi robbanáshoz vezethet a cigányság áldatlan állapota, ha a kor­mány nem avatkozik be azonnal - mondta a Fidesz országgyűlési képvi­selője csütörtökön. Farkas Flórián hangsúlyozta: két területen minden­képpen lépnie kell a kormánynak a ci­gányok helyzetének javítása érdeké­ben: az egyik a foglalkoztatás területe, a másik a lakhatás problémája. Mint mondta, a cigányság körében 90-100 százalékos lett a munkanélküliség. Hozzátette: a kabinet elindította ugyan a cigánytelep-felszámolási programjá­nak egy elemét, de a kiutalt 680 millió forintból nem lakásokat építenek, ha­nem tönkrement családi házakat vásá­rolnak meg a cigány családoknak, ami­ket azok nem akarnak elfogadni. Elnököt választ az AB (H) Az Alkotmánybíróság jelenlegi el­nökének, Holló Andrásnak novem­ber közepén lejár a mandátuma. Keddre tűzték ki az új elnök választá­sának időpontját. Ekkor a testület tagjai közül választ egy embert, tit­kos szavazással. Holló egyébként az AB harmadik elnöke. Összehívták a szövetségi gyűlést (H) Október 16-án összegzi a Fidesz a Nemzeti Konzultáció által össze­gyűjtött tapasztalatokat. Az emberek megfogalmazták, hogy Magyarorszá­gon változásra van szükség, és ezt a szövetséggel kapcsolatban is kifeje­zésre jutatták. Azért, hogy a Fidesz levonja a következtetéseket és megfo­galmazza, miben kell változtatni, ok­tóber 30-ára összehívta a második szövetségi gyűlést. Jók az életkörülmények Pozsonyban (SK) Az Economist Intelligence Unit felmérést készített arról, hogy a világ melyik városában a legjobbak az élet- körülmények. A cég 127 világvárost vizsgált meg, elsősorban a biztonsá­got, az infrastruktúrát és a különleges szolgáltatásokat nézték. A 127 város közé mindössze három kelet-európai került be, a legelőkelőbb helyen Po­zsony végzett, de ott van a legjobbak között Prága és Budapest is. Helyreállt a rend a magyar-román határon A román állampolgárok kiutazását megnehezítő, egyoldalú román ren-. delkezés eltörlését követően azonnal helyreállt a rend a román-magyar át­kelőkön. Míg a korlátozó rendelet ha­tályossága alatt ötven százalékkal csökkent a forgalom, addig annak el­törlését követően normalizálódott a helyzet: szerdán és csütörtökön az egy évvel korábbi statisztikához ké­pest 7-8 százalékkal többen utaztak Magyarországra - tájékoztatta lapun­kat Kovács Iván alezredes, a határőr­ség szóvivője. Félárbocon az állami lobogó Az aradi vértanúkra emlékeztek a közjogi méltóságok Katonai tiszteletadás mellett von­ták fel, majd engedték félárbocra a Magyar Köztársaság állami lobogó­ját csütörtökön, a Parlament előtti Kossuth téren, az aradi vértanúkra emlékező nemzeti gyásznapon. Az ünnepségen részt vett Sólyom László köztársasági elnök, Holló András, az Alkotmánybíróság elnö­ke, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Az 1848-49-es szabadságharc vé­gét jelentő világosi fegyverletétel után a császári haditörvényszék ítélete alapján október 6-án, Ara­don végezték ki a magyar honvéd­sereg 12 tábornokát és egy ezrede­sét, akik a szabadságharc bukását követően kerültek osztrák fogság­ba. Az Orbán-kormány 2001 no­vemberében nyilvánította nemzeti gyásznappá október 6-át. Bíróság elnöke, Kiss Péter, a Mi­niszterelnöki Hivatalt vezető mi­niszter és Mandur László, az Or­szággyűlés alelnöke. Mandur László szerint az aradi vértanúk áldozata akkor nem volt hiábavaló, ha ma a politikai élet szereplői, a közös nem­zeti célok érdekében, félre tudják tenni torzsalkodásaikat. Az alelnök szerint a feleknek meg kellene be­szélnie: mit jelent számukra a haza, a család, a közösség és mit jelent „nemzeti méretekben egyről kettőre jutni”. Mandur hangsúlyozta: a mai Európában nem szabad elfelejteni, hogy Damjanich szerb volt, Kné­zich horvát, Leiningen-Westerburg Károly porosz, Pöltenberg Ernő pe­dig osztrák. A közjogi méltóságok, a mauzóleumnál történt megemléke­zést követően, közös koszorút he­lyeztek el a Batthyány-örökmécses- nél, a Belvárosban. • Koncz Endre Tovább működhet Paks A Fidesz képviselője a bioenergia-felhasználást sürgette Elvi hozzájárulását adta a Paksi Atomerőmű üzemidejének meg­hosszabbítására és a Bátaapáti mellé tervezett atomhulladék-táro- ló megépítésére a parlament kör­nyezetvédelmi bizottsága csütörtö­ki ülésén, Budapesten. Az előter­jesztésről tíz támogató és két el­utasító szavazattal döntöttek a ta­gok, négy tartózkodás mellett. A nemmel voksoló Illés Zoltán fideszes képviselő élesen bírálta az energiapolitikai döntéshozókat az atomenergia erőltetése miatt. Úgy vélte: ehelyett a megújuló energia- forrásokra kellene összpontosítani. A politikus szerint az üzemidő hossz­abbítás nélkül az atomhulladék-táro- lóra se lenne szükség, hiszen a püspökszilágyi telep elegendő lenne az eddig keletkezett radioaktív hulla­dék fogadására. Az 1982-87-ben üzembe helyezett négy reaktor 30 éves élettartamának 20 évvel való meghosszabbításához mintegy 170 milliárd forintos beru­házás szükséges. Az ülésen vita ala­kult ki az üzemidő-hosszabbítás va­lódi költségeiről és arról, hogy való­jában ki viseli annak terheit. Kovács József vezérigazgató közölte, hogy az élettartam-hosszabbítás folyó áron számított költsége nem változik majd a következő években, azt az erőmű saját büdzséjéből, illetve banki köl­csönökből finanszírozza. Mint mondta, a költségvetésnek nem kell hozzájárulnia a projekthez. Illés Zoltán szerint a hosszú távú nagyprojektek természetét ismerve jóval drágább lesz az üzemidő-hosz- szabbítás. A fideszes honatya közöl­te: szerinte az externális költségeket, például a nemzetbiztonsági kockáza­tot jelentő létesítmény légvédelmét nem a társaság, ,hanem az állam állja. Úgy vélte: az üzemidő-hosszabbítá­sára jutó forrásokat a zöld energia­forrásokra kellene inkább fordítani, amellyel jelentős munkahelyterem­tés is megvalósulhatna. • K. E. Megkezdődött a maffiaper Hosszú a lajstrom: gyilkosságok, gazdasági bűncselekmények Megkezdődött Pozsonyban az or­szág eddigi legnagyobb maffiape­re: az időközben meggyilkolt ban­davezér, Frantisek Miker és három társa ellen gazdasági bűncselek­mények, zsarolás, gyilkossági kí­sérlet valamint gyilkosságok miatt emeltek vádat. Miker és társai a kilencvenes évek közepétől közel ötven fantomcéget létrehozva követtek el adócsalásokat, amelyekkel több mint százmillió ko­ronás kárt okoztak az államnak. A hálózat terjedésével egyre több kelle­metlen ügyfele is akadt a bandának, az első gyilkossági kísérlet öt évvel ezelőtt történt: egy, a társaságnak öt­venmillió.koronával tartozó férfit el­csaltak egy házba, ott erőszakkal le­itatták, majd az autójába ültetve egy több tíz méter mély szakadékba lök­ték. Miker és társai pechjére az áldo­zat túlélte a zuhanást: a rendőrség másnap egy ismeretlen telefonáló be­jelentése alapján élve találta meg a férfit a kocsi roncsai között. A szlo­vák bűnüldöző szervek figyelmét ek­kor keltette fel a bűnszövetkezet, akik következő áldozatuknál már semmit nem bíztak a véletlenre: egyik fan­tomcégük vezetőjét különösen ke­gyetlen módon gyilkolták meg. A férfit kalapáccsal leütötték, majd egy savval teli hordóba tették 2000 no­vemberében. Alig egy hónappal ké­sőbb hasonló módszerrel végeztek következő áldozatukkal is, a savval töltött hordót ezúttal egy szennyvíz- csatornába süllyesztették. A banda tagjai közötti széthúzás eredményez­te a következő gyilkosságot, az áldo­zat ezúttal a bandavezér, Frantisek Miker volt, akit társai szintén a savas megoldással tüntettek el, miután agyonlőtték vezérüket. A következő, a rendőrség információi szerint egy­ben utolsó áldozatukat egy családi házban végezték ki Modoron, a férfi­tól több mint hárommillió koronát raboltak el. • B.K. Intézményavató tüntetőkkel / A kormányfő első napja az Egyesült Államokban Egyesült államokbeli látogatá­sának első napján Gyurcsány Fe­renc kormányfő szerda este avat­ta fel a New York-i Magyar Kultu­rális Intézet új otthonát, és az ün­nepélyes alkalomból megnyitotta Sylvia Plachy fotóművész kiállítá­sát. Az épület előtt amerikai ma­gyarok kis csoportja tüntetett a kabinet ellen. A kulturális intézetnek nem volt saját helye, előzőleg a New York-i főkonzulátuson működött. Most a dél-manhattani - művészeti és szó­rakoztató negyeddé alakuló - Sohóban talált önálló otthonra egy átalakított ötödik emeleti ipari csar­nokban. Az épület előtt 30-40 ember demonstrált, tábláikon minden ma­gyarnak magyar állampolgárságot követeltek, valamint azt, hogy Ro­mánia állítsa vissza a magyar auto­nómiát, de volt transzparens, amely a kormányt az „idegen rablótőke bé­rencének” nevezte, vagy a „liberál- bolsevik maffiát” ostorozta. A tünte­tést Lipták Béla egyetemi tanár hir­dette meg a Magyar Lobbi nevű internetes fórumán, az egyik tüntető szerint a szervezők között voltak a New York-i polgári körök is. Gyurcsány Ferenc szerdán New Yorkban és Bostonban élő fiatal ma­gyar értelmiségiekkel, szakemberek­kel találkozott, és kötetlen beszélge­tést folytatott velük a magyar kor­mány politikájáról, valamint arról, hogy mi az, amit Magyarországnak érdemes átvenni Amerikától és mi az, amit nem érdemes. Szó esett ar­ról, hogy sok fiatal szakembernek nehézséget jelent a hazatérés. A mi­niszterelnök a Yale-klubban közéleti személyiségekkel találkozott, ahol állami kitüntetéseket ad át három magyar származású, neves amerikai­nak. Lax Péter matematikus a Ma­gyar Köztársasági Érdemrend kö­zépkeresztje kitüntetést kapta tudo­mányos eredményeiért, a magyar­amerikai tudományos kapcsolatok elmélyítéséért. A Magyar Köztársa­sági Érdemrend tisztikeresztje ki­tüntetést kapta George B. Kendall, az Economic Strategies elnök-vezér­igazgatója a magyar amerikai pénz­ügyi kapcsolatok előmozdításáért, Vásárhelyi A. Miklós pedig az in­formatika terén végzett kutatásaiért és a magyar-amerikai informatikai kapcsolatok előmozdításáért. • (váry) Leépítés helyett „minőségi csere”? Belső memorandum a gazdasági miniszter ellen 52 pontos memorandumot intéz­tek a gazdasági tárca dolgozói a szakminiszterhez a leépítések és átszervezések miatt - értesült a Népszabadság. Kóka János szerint azok emeltek szót, akiknek nem ér­dekük a változás. A GM dolgozóinak szakszervezete szerdán tartotta rendkívüli választ­mányi ülését. Előzőleg, a múlt heti tanácskozáson ötvenkét pontba fog­lalt memorandumot juttattak el a tár­cavezetőhöz a dolgozók, de érdemi választ nem kaptak. A tiltakozók sze­rint „ésszerűtlenül és antihumánusan zajlik az elbocsátás. Miközben a ta­pasztalt, jó szakembereket elküldik, a kívülről felvett munkatársak szakmai képesítése elmarad az elküldöttek szaktudásától”. A dolgozók szerint azt is meg kellene vizsgálni, hogy az érintettek hozzájárulása nélkül egy magáncég jut hozzá államigazgatási és munkaügyi adataikhoz azzal, hogy a személyzeti munkát gyakorlatilag a Telkes és Társa cég végzi a tárcánál. Az USA-ban tartózkodó Kóka János szeretné, hogy kevesebb pénzből jobb minőségű szolgáltatást nyújtson a köz- igazgatás. Úgy fogalmazott: a speciális célfeladatok elvégzésére képes embere­ket kell elcsábítani a piacról. Kóka idén már nem tervez további leépítést, bár azt kilátásba helyezte, hogy megvizs­gálják, vannak-e olyan, főleg hatósági feladatok, amelyeket nem a minisztéri­umnak kell megoldania, hanem háttér- intézményekbe lehetne kihelyezni. • (koncz) Modernebb telefonszolgálat a mentőknél Huszonhat bevetés-irányítási köz­pontot hoz létre az Országos Mentő- szolgálat annak a 330 millió forintnak a felhasználásával, amelyet a szakmi­nisztérium saját költségvetéséből, fel­újítási kerete terhére nyújt a mentő- szolgálatnak - közölte a szervezet fő­igazgatója. Takács Zoltán elmondta: a fejlesztéssel megújulnak a telefonköz­pontok, ebből az összegből oldják meg azok összekötését és a hívásrögzítést is. Hozzátette: becsléseik szerint még 400-450 millió forintot fog igényelni, hogy a 828, minden nap az utakon lé­vő mentőkocsi is össze legyen kötve a központtal és ezáltal a hívó féllel. Csak szlovákokat alkalmaz a Peugeot A PSA Peugeot Citroen vezetősé­ge csak szlovák állampolgároknak biztosít munkát a nagyszombati au­tógyárban. A Peugeot gyárba már 1200 ember felvételt nyert, de ha beindul a gyártás 3500 alkalma­zottja lesz a vállalatnak. A nagyszombati autógyárban csak szlovák állampolgárokat szeretnének alkalmazni - adott ki közleményt a gyár vezetősége. Daniela Záhorská, a PSA Peugeot Citroen személyzeti osztályának a vezetője elmondta, hogy ez a korlátozás a beszállító cégek alkal­mazottjaira nem vonatkozik, ott akár külföldiek is vállalhatnak munkát. Az alkalmazottak toborzása a na­pokban is gőzerővel folyik, az év vé­gére az autógyárban 1 400 embernek tudnak majd munkát biztosítani. Az érdeklődőknek orvosi kivizsgáláson, elbeszélgetésen is részt kell venniük, ezenfelül a leendő alkalmazottaknak teszteket is ki kell tölteniük. A követ­kező év elején újabb intenzívebb munkaerő toborzás tartanak a nagy- szombati autógyárban, 1 800 mun­kást hallgatnak meg. • N.B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom