Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)
2005-10-08 / 198. szám
www.esztergom.hu ESZTERGOM 3 2005. október 8., szombat • HÍDLAP • Adj békét,Uram! István király háborúja Koppánnyal Az „István, a király ” című immár legendás rockopera híres betétdalában B István ifjú felesége, Gizella békéért könyörög, hiszen a Géza fejedelem által kijelölt öröklődési rend szerint István bizony nem egykönnyen foglalhatta el a fejedelmi trónt. Meg kellett küzdenie Koppánnyal, hogy dűlőre vigyék: melyikük jogosult valójában az uralkodásra. Varga Péter jegyzete Kisnyugdíjból... Egyenesen könnyekre fakadtam a legutóbb a televízió képernyője előtt. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr Battonyán járt, és miután kellően megölelgette az ünneplésére felvonult és a miniszterelnök csókjaitól nyomorukat feledő nyugdíjas nénikéket a lehető legkomolyabb ábrázattal előadta, hogy ha valaki, hát ő bizony tudja, mit jelent nyugdíjból élni. Fölkaptam a fejemet. Honnan tudná a milliárdos kormányfő, aki csodálatos villájába tisztázatlan körülmények között épített szauna, fürdőmedence és egyéb luxus közepette tengeti szabad óráit, nos honnan tudná, mit is jelent harminc-negyven- ötvenezer forintból nyomorogni emelkedő energia- és élelmiszer árak mellett. A válasz nem sokat váratott magára, - s ekkor köny- nyeztem be! Bizony onnét ismeri Gyurcsány Ferenc a kisnyugdíjasok mindennapi gondjait, hogy az ő édesanyja is egyetlen nyugdíjból él egy lakótelepi lakásban rendszeresen feljegyzi a gázóra állását, és hónapról hónapra osztja be a pénzét. Gyakran vádoltak már cinizmussal, de homlokkal előadott történet igaz, és tegyük fel, hogy a miniszter- elnök édesanyja nem fogad el támogatást a fiától, akkor minden tiszteletem az övé, fejet hajtok előtte, bár azzal a megjegyzéssel, hogy a „Feri gyerek” minden bizonnyal nem az anyjára ütött. Ha nem ő nem fogadja el a felajánlott támogatást, hanem a fia nem ajánlja fel, akkor semmin nem csodálkozom, vannak jó fiúk és rossz fiúk, a történet hőse adott esetben (is) az utóbbiak közé tartozik. Elnézve ugyanis a villát úgy tűnik, mintha egy, vagy akár két szoba mégis csak jutna ott a mamának még akkor is, ha korából adódóan a szauna használata el- lenjavallt. Ha viszont az egész történet hazugság, olcsó kampányfogás, amit éppúgy megetetnek az emberek egy részével, mint annyi mást, akkor nem csak groteszk, hanem egyszerűen fölháborító és gusztustalan, arcátlan hazugság. Olyan hazugság, mint a kormányzati élet hazugságai, mint az uniónak tett hazugságok és amint az összes többi, amit már végig kellett hallgatnunk és szenvednünk ebben a ciklusban. Ne tessenek bedőlni ennek a dramaturgiailag ugyan jól megkomponált, csak éppen a közönség széles rétegeinek ízlését figyelmen kívül hagyó színpadi játéknak! Az Álmos, illetve Árpád által megalapított fejedelemség történetének legfontosabb lépése az volt, hogy Géza, felismerve a kor követelményeit, megnyitotta országa kapuit a térítő papok előtt, sőt ő maga és családja is - szakítva a totemisztikus Turul-mítosz- szal - keresztény hitre tért. Ezzel nem csak alattvalóinak életformáját változtatta meg, hanem a dinasztiáét is. Igaz, magáról azt vallotta, elég gazdag ahhoz, hogy egyszerre két Istennek is áldozzon, mégis felvette a keresztséget, sőt legidősebb fiának, Istvánnak keresztény feleséget hozott Bajorországból. Az új rend része volt a trónöröklés eddigi szokásainak megváltoztatása. Álmos és utódai esetében a senio- ratus törvénye érvényesült, vagyis: a leszármazottak közül mindig a legidősebb férfi örökölte a trónt. Géza ebben is átveszi a keresztény hagyományt és a primoganitúra értelmében önnön legidősebb fiát, Istvánt jelölte ki utódául. A Vajkból Istvánná keresztelke- dett első királyunkról annyit tudunk, hogy Esztergomban született a Várhegyen magasodó fejedelmi lakban, amely a későbbi építkezésekkel szemben ekkor még egyszerű lakótorony volt. Ettől eltekintve 997-ig, Géza haláláig nem sokat tudunk róla. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy trón- raléptekor fellázadt ellene Somogy ura, Koppány, aki magának követelte a fejedelmi címet. Hogy milyen rokoni szálak fűzték őket egymáshoz, pontosan nem tudjuk, arról azonban vannak forrásaink, hogy Koppány, ha nem is volt pogány, de a bizánci rítus szerint vette fel a keresztséget, pedig már Géza is felismerte, hogy Magyarország földrajzi elhelyezkedésénél fogva szükségszerűen a Nyugathoz, tehát Rómához kell, hogy tartozzék. A Veszprém-völgyi csata előtt István, akinek seregeit Vencellin vezette, fogadalmat tett: ha győzedelmeskedik Koppány fölött, akkor hálából monostort építtet a bencés rendi szerzeteseknek a Szent Márton hegyén, vagyis Pannonhalmán. Az ütközetben, - mint ismeretes - István seregei győzedelmeskedtek. A fogságba esett Koppányi a fejedelem elrettentésül fölnégyeltette, tagjait pedig elküldte Veszprémbe, Győrbe és Székesfehérvárra, valamint intő példaként a még mindig önállóan uralkodó Gyulának Erdélybe. Ezután kerülhetett csak sor arra, hogy egyesítse az országot és koronát kérjen II. Szilveszter pápától. Végül a pápa által küldött koronával 1000 karácsonyán vagy 1001. január elsején Esztergomban királlyá koronázták. Kezdetét vette a keresztény magyar államiság kibontakozása. • P. Rein Magyarságodban értéket hordozol Lisztóczky László előadása a Trianonról verselő magyar költőkről Az estnek otthon adó esztergomi Mindszenty József Katolikus Általános Iskola termének majd minden ülőhelye az előadás kezdetekor már foglalt volt. A házigazda, dr. Horváth István múzeumigazgató a Fidesz Magyar Polgári Szövetség megyei tagozata és az Esztergomi Polgári Körök nevében köszöntötte Lisztóczky Lászlót. Az est fő előadóját egykori diákja, Ócskái Gyula mutatta be a közönségnek, kiemelve, hogy Lisztóczky László fő műve a hatkötetes „Erdélyi magyar líra 1920-tól napjainkig” című tematikus részekből álló könyvsorozat. Az „Erdélyi magyar líra 1920-tól napjainkig” című könyvek az istenes, a hazafias és a szerelmes versek, valamint az emberi élet különböző korszakairól szóló költemények gyűjteménye. Lisztóczky László hat kötete igen komoly fogadtatásban részesült mind Erdélyben, mind pedig Magyarországon. Az Isten kezében című első kötet, példa nélküli módon 24 ezer példányban kelt el. A sikerre való tekintettel a Kriterion Kiadó újra nyomatja ezt a könyvet. Emellett a „tanár úr” 1997-ben létrehozta az egri Dsida Jenő Baráti Kört, mely megalakulása óta az ottani jobboldali rendezvények állandó rendezője. A határon túli magyarság témakörében megtartott összejöveteleken is meghatározó szerep jut a Lisztóczky László által alapított közösségnek. Ócskái Gyula külön köszöntötte a jelenlévő Ungvári P Tamás jogász doktort, aki ezen az estén, mint versmondó előadóművész volt jelen. Első általa előadott költemény Juhász Gyula Trianon című verse volt. Ezt követően a tanár úr előadásának színesítéseként Ungvári P Tamás több költeményt is elszavalt. Lisztóczky László azzal köszöntötte hallgatóságát, hogy egri barátai körében Debrecen mellett Esztergomot az elmúlt három és fél év magyar szellemi fővárosának szokták nevezni. Lisztóczky tanár úr a Trianonról verselő költők bemutatása előtt, élete és pályája meghatározó részeit mesélte el, ezek közül is kiemelte gyermekkorának központi alakját, a falu plébánosát, aki keresztény és magyar hitét erősítette. Gmkbey ' ttttuiíi.10 Wet; Ez a pap mondta neki: „Van neked egy tájhazád, a mai határokkal körülövezett terület, és van egy szellemi hazád is. Minden olyan középeurópai terület odatartozik, ahol magyarul beszélnek. Rajzold nyugodtan ebbe a szellemi hazába, rajzold a szívedbe nemcsak Gyöngyöst, Esztergomot vagy Egert, hanem rajzold oda Kassát, Pozsonyt, Munkácsot, Ungvári, Nagyváradot, Kolozsvárt és Sepsiszent- györgyöt, Szabadkát és Újvidéket is! A szívedből úgy se tépheti ki senki. És ezt a hazát, amit a szívedben hordasz, úgy se tudja senki megosztani. Határoktól függetlenül is lehet valamit tenni, hogy ez a nép ne essen kétségbe, és ne pusztuljon el. Istennek valami célja volt azzal, hogy téged magyarnak teremtett. Isten a világot sokfélévé alkotta. A sokféleség rendszerét alkotta meg a világban. Egy egyformává degradált világ minden bizonynyal hamar elpusztulna. A sokféleség rendszerében és nemes versenyében tud létezni és megnyilatkozni a világ. Magyarságodban értéket hordozol. Pótolhatatlan, utánozhatatlan értéket. S az egész emberiségnek éppen magyarságoddal tartozol. Valamit írj a mindenség rendjébe magyarságoddal, gyarapítsd azokat az értékeket, melyeket Isten beléd oltott! Trianon után, ha Isten akaratát teljesíted, nem lehet nemesebb feladatod, minthogy valami keveset, ami erődből telik tégy azért, hogy Trianon tragikus következményeit enyhítsd. Gondolj szépen a határon túli magyarokra, akik sokkal nehezebb körülmények között őriznek valamit, abból az álomból, amelyből a világ megszületett.” Lisztóczky László elmondta, hogy ezekért a szavakért van most az esztergomiak körében is, nagy örömmel, majd azzal folytatta, hogy az új Mohácsnak, új Muhinak is értelmezhető trianoni tragédia még nincs olyan messzi időtávolságból tőlünk, hogy arról higgadtan és szenvedélyes érzelmek nélkül tudjon visszagondolni. A régi Magyarországot harmadára csökkentették, területét szétszabdalták, ezzel minden harmadik magyart akarata ellenére a határon túlra sodortak, s roppant nehéz körülmények közé taszították őket. Nem lehet ezt az emléket még nyugodtan szemlélni, állította Lisztóczky László, s hozzátette: „Az 1920-as években uralkodó téma volt a magyar irodalomban Trianon. Nem volt olyan irodalmi irányzat, amely hangot ne adott volna a Trianon okozta fájdalomnak.” • Pöltl Zoltán Lisztóczky László (balra) a Mindszenty iskolában
