Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)

2005-11-05 / 217. szám

IV

HIDLAP • 2005. november 5., szombat

magazin

A Fidesznek nem ellenfele az MDF

Kövér László az ország politikai helyzetéről és a szervezett bűnözés hídveréséró'l

Folytatás az 1. oldalról- A politológusok korábban figyelmeztettek rá, hogy ha a szocialistáknak ennyire gyorsan sikerült ledolgozniuk a Fidesszel szembeni, több mint egyéves hátrányukat, akkor komoly politikai veszélyt jelenthetnek számukra.- Annyiban valóban veszélyes a helyzet, hogy az ország a pénzügyi csőd szélén áll. A jövő évi állami költségvetés tényleges katasztrófával ér fel az oktatási rendszer, az egészségügy, az önkormányzatok, az idősügyi szociális ellátás, a rendvédelmi szervek és a honvédelem számára. De hirtelenjében nem is tudnék kiemelni olyan területet, ahol ne megszorítások lennének érvényben - leszámítva természetesen a kormányzati propagandát. Tehát az ország van veszélyben, nem a Fidesz, és a kérdés az, hogy mindez mikor fog kiderülni a választók számára. A balliberális média és a közszolgálati televízió - miként azt szokták képletesen mondani - „lement kutyába”, és aszerint ül-fek- szik, vagy csahol és ad pacsit, illetve nyalogatja a gazdi kezét, ahogy azt éppen Gyurcsány Ferenc megrendeli. Lásd az ominózus Szólás szabadsága című műsort, melynek már a címe is vérlázító a mai sajtóviszonyok között.- Az ORTT ezt másképp láthatja, mert nem tartotta fontosnak az emlékezetes, felvételről sugárzott miniszterelnöki interjú körülményeit kivizsgálni.- A passzivitás abból a szempontból érthető, hogy a kormányoldali pártok az ORTT-ben is többségben vannak. De visszatérve a közvélemény-kutatási eredmények alakulásához: a trendváltozást kár volna túldramatizálni, hiszen akkor is óvatosan fogadtuk a felmérések állását, amikor a Fidesz lóhosszal vezetett az MSZP-vel szemben. Ebben a kérdésben, ha ironikusan is, de érdemes a klasszikusokat, például Kovács Lászlót idézni. O azt mondta valamikor, hogy egy pártnak nem felméréseket, hanem választásokat kell nyernie. Ezeknek a felméréseknek persze mégis megvannak az előnyei. Hiszen aki netán azt gondolta volna, hogy egy ilyen gyalázatos, semmit sem érő kormányzati teljesítmény után, pusztán a koalíció hibáiból megélve, sétagalopp lesz a 2006-os parlamenti választás, az rá kell, hogy döbbenjen: ajtótól ajtóig, embertől emberig tartó párbeszédre van szüksége a jobboldalnak. Mindenkit meg kell szólítanunk és magunk mellé állítanunk, mert csak így nyerhetünk.- A szövetségi gyűlésen eldőlhet akár az is, hogy ki lesz a jövő évi választások kormányfőjelöltje, netán egy kézben marad-e a pártelnöki és kormányfő- jelölti funkció?- Ezekre a kérdésekre most nem keressük a választ, mert ez a rendezvény nem helyettesíti azt a kongresszust, ami majd erre hivatott, s ami valamikor jövő tavasszal lesz esedékes. A szövet- ségi gyűlés sokkal inkább a választásra készülés startjaként értelmezhető, amikor a jelöltállítás folyamatban van, és a helyi szervezetek sorban hozzák meg döntéseiket saját javaslataikról. A mostani gyűlés tehát olyan lesz, amellyel stílszerűen gyülekezőt fújunk és megkezdjük a toborzást saját táborunkban. Ki kell derülnie, hogy kik azok, akik saját szabadidejükből, energiájukból vagy akár pénzükből készek áldozni azért, hogy az ország szekere végre az 1100 év alatt megszabott történelmi értékrend alapján, a normális kerékvágásba zökkenjen.- Bizonyára a leendő választási együttműködés is a szövetségi gyűlés napirendjére kerül, és szó lesz róla, hogy a Fidesz milyen irányba tapogatózzon a jelenlegi pártok között. Ón a mai belpolitikai helyzetben kikkel tudná elképzelni az együttműködést a választások előtt, és győzelem esetén a választások után.-A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség szövetség a szó tágabb értelmében is. Természetesen bejegyzett politikai párt, de szövetség abból a szempontból, hogy különböző, korábban más pártokban érdekeiket kereső társadalmi csoportok is részeivé váltak az elmúlt években a szövetségnek. Ezért sem pártok szövetségének tartjuk a Fideszt, hanem a polgárok szövetségének. Mi tehát nem más pártokkal való együttműködésben gondolkodunk, hanem valamennyi választópolgárt szeretnénk magunk mellé állítani. Persze vannak pártként működő partnereink is, ilyen a Kereszténydemokrata Néppárt vagy a Vállalkozók Pártja, ám akadnak olyan csoportok is, amelyek nem pártok. Ilyen például a Kisgazdák Polgári Egyesülete, a Fidelitas vagy a Lungo Drom, és a Demokrata Fórumból elüldözött Lezsák Sándor fémjelezte Nemzeti Fórum. Megítélésünk szerint ez eléggé széles koalíció ahhoz, hogy megnyerhessük a 2006-os parlamenti választásokat. Az előbb felsoroltakon kívül a parlamentben, vagy azon kívül működő pártokkal nem nagyon tervezünk semmiféle együttműködést - legalábbis a választási kampány időszakában. Amennyiben pedig koalíciós kényszer állna elő a választási eredmény következtében, az egy egészen új helyzet lenne, de én nem látok sok esélyt erre. Véleményem szerint vagy kétpárti lesz a következő országgyűlés a Fidesz és az MSZP részvételével, márpedig akkor egyértelműen eldől, ki kapja meg a kormányzás lehetőségét a következő négy évre, vagy legfeljebb az SZDSZ-nek látszik némi - ám hála Istennek egyre halványuló - esélye a parlamentbe jutásra. Ha így lesz, és az MSZP az SZDSZ-szel együtt megszerzi a mandátumok többségét, akkor a mai koalíció folytatódik, ha viszont nem, akkor a Fidesz egyedül fog szavazattöbbséget szerezni.- Nem szeretnék messzemenő következtetéseket levonni az eseményekből, de az MDF és a Fidesz között az elmúlt hónapokban nagyon sok volt a sajtón keresztüli éles hangú üzengetés, miközben a Fidesz és az SZDSZ többször azonos platformra került ilyenolyan politikai vitákban. Legutóbb például Csepelen álltak egy oldalra az MSZP-vel szemben.- Ebből csak annyi következik, hogy a szocialista nomenklatúra éhségének és gazdagodási vágyának néha olyan extrém esetei is adódnak, amelyek még saját szövetségeseik körében is „kiverik a biztosítékot”. A történtekből viszont messzebbmenő következtetéseket nem szabad levonni, hiszen a Fidesznek az SZDSZ-szel, mint párttal olyan alapvető ügyekben vannak feloldhatatlan nézetkülönbségei, amelyek a nemzet és a társadalom alapértékeit érintik, gondoljunk csak a privatizációra, a meglévő köztulajdon védelmére, illetve a drogügyek elbírálására. Mi ezekben a kérdésekben nem ismerünk kompromisszumot, míg ők extrém álláspontot képviselnek. De sorolhatnám az oktatási rendszerben az elmúlt négy évben elkövetett bűnöket is, melyeket egyértelműen Magyar Bálint személyéhez lehet kötni: a szabad demokrata politikus ténykedése a legnagyobb kártétel, amit csak elkövethet egy kormány a saját nemzete ellen! Az SZDSZ-szel tehát nem nagyon látom a közös nevező lehetőségét. Az MDF-ről pedig annyit: mi nem tekintjük a pártot olyan ellenfélnek, amellyel nekünk okvetlenül hadakoznunk kellene. Sokkal inkább az MDF érzi magát kényszerhelyzetben, és hogy megkülönböztesse magát a Fidesztől, igyekszik okvetlenül ürügyeket találni arra, hogy a Fideszt támadja.- Lehetséges, hogy saját árnyékát csapkodja az MDF?- Lehetséges. Mi nem tekintjük ellenfelünknek az MDF-et, nem akarunk velük hadban állni, és különösen nem szeretnénk, ha a Demokrata Fórum elnöke és egyes elnökségi tagjai szándékainak megfelelően helyi szinten is rosszá válna az eddig normálisnak tekinthefo, együttműködésre alapot adó viszony az MDF és a Fidesz tagok között. Hiszen csak a választások tisztaságának ellenőrzése is elegendő közös érdek volna ahhoz, hogy ott helyben, a beszélő és együttműködő viszonyt megőrizzük.-A mai kormányzati ígérethalmaz zene a választókfüleinek, ám egyszer azokat valakinek meg is kell valósítania. A Fidesz mit ígér a választóknak a koalíció jelenlegi ígéreteinek ismeretében?-Az MSZP választási ígéreteit még nem ismerjük, majd nyilvánvalóan elő fognak állni konkrétabbnak látszó ötletekkel is a kampány során. Biztosan nem lesznek szégyenlősek, megnyomják a ceruzát. Ma még azonban igyekeznek kínosan nem beszélni arról, hogy mit tettek tönkre az elmúlt 3-4 év során. Próbálják elterelni a figyelmet az ország legalapvetőbb gondjairól, és hogy a 2002 májusában az előző kormánytól örökölt 8000 milliárd forint körüli adósságállományt 12 ezer 500 milliárd forint körüli összegre növelték hitelfelvételeikkel. A prognózisok szerint pedig az adósságállomány a jövő év végére a 2002- eshez képest majdnem megduplázódik, így az elviselhetetlen kamatteher miatt visszakerülünk abba az adósságcsapdába, amelyben 1990-ben a 20 milliárd dollárnál is nagyobb államadóssággal a kommunisták hagytak bennünket. Ezzel hosszú időre tönkre tették az ország jövőjét, unokáink is nyögni fogják a semmi konkrétumban testet nem öltő adósság kamatait. Erről akarják tehát elterelni a figyelmet a szocialisták a hosszú távú „programjaikkal”. Igaz ugyan, hogy ma mélyebb a szegénység, mint négy évvel ezelőtt volt, no de majd a következő tizenöt évben felszámolják a szegénységet - ígérik. Igaz, hogy tizenharmadik havi nyugdíjat ígértek a nyugdíjasoknak, és a tizenharmadik nyugdíjnál sokkal nagyobb összeget vettek ki a zsebükből a villamos energia, a gáz, az alapvető élelmiszerek és a gyógyszerek árának emelésével, azonban most azt ígérik, hogy a következő öt — tíz év távlatában a nyugdíjakat a duplájára fogják emelni. Es igaz ugyan, hogy nem építettek tízezer kollégiumi férőhelyet, miként azt megígérték, de majd most olyan programokat indítanak, amelyekben az a nyilvánvalóan MSZP-SZDSZ közeli vállalkozó jár jól, aki ezeket a kollégiumokat megépítheti. Hiszen nekik az állam - hasonlóan az autópályaépítéshez - az adófizetők pénzéből a kétszeresét, háromszorosát fizeti ki annak, mint amibe a kollégiumi beruházások kerülnek. Erről szól az MSZP politikai taktikája, amihez a szolga balliberális média óriási segítséget nyújt. Egy ilyen kormány, amelyik ennyi botrányt tudhat maga mögött - lásd a K and H ügytől, az APEH adatkimentéstől kezdve a „Mucuska-gaten” át az érettségi botrányig, a Wekler-ügyig és a Gyurcsány Ferenc kétesnek is csak visszafogottsággal nevezhető meggazdagodásáig -, szóval egy ilyen kormány egy normális sajtóval rendelkező országban már ötször megbukott volna.'- Lát-e még politikai realitást arra, hogy alapvető gazdasági és politikai ügyekben konszenzus jöjjön létre a politikai erők között Magyarországon?- Nem látok, mert a koalíciós pártok el akarják adni még azt is a közjavakból, ami megmaradt. Egyszerűen nem hihetünk a látszatnak, hogy ami itt történt csetlés-botlás az elmúlt három-négy esztendő alatt, az csupán a hozzá nem értés következménye! Szerintem, ha valaki egyáltalán nem ért ahhoz, amit csinál, akkor legalább - a nagy számok törvénye alapján - véletlenszerűen, akár ötven százalékban is hozhat jó döntéseket. Náluk azonban az állam olyan módszeres gyengítése, leépítése, szétverése zajlik, ami csak egyetlen politikai szándékkal magyarázható: a választások által ellenőrzött demokratikus teret kívánják szűkíteni. Vagyis úgy gondolhatják, hogy ha már nem tudják megőrizni a politikai hatalmat, akkor jelentéktelenítsék el,

tegyék súlytalanná a demokratikus választások tétjét azzal, hogy a következő kormányok - a pénzügyi, gazdasági eszközrendszer hiányában - ne tudjanak valóságos döntéseket hozni.- Privát beszélgetéseken újra sokan röstelkedve beszélnek arról, hogy félnek a munkahelyi retorzióktól, és nem mernek nyíltan színt vallani pártszimpátiájukról, világnézetükről.- Se szeri, se száma a rendőrség által elkövetett jogsértéseknek. Gondoljunk csak a legutóbbi, az október 23-ai őrizetbe vételre, aminek megítélésem szerint semmiféle jogalapja nem volt! Vagy emlékezzünk Bégány Attilának a Bibó-szobor avatására időzített néma demonstrációjára és a jogtipró rendőrségi fellépésre! És gondoljunk a minden jogalapot nélkülöző szórólapelkobzásokra és házkutatásokra, amelyek mind-mind a demokrácia, a szólásszabadság nyílt megsértése! Olyan mértékű demokratikus deficit mutatható ki ma Magyarországon, amelyet elképzelhetetlennek tartottunk még Horn Gyula miniszterelnöksége idején is. Visszatért a Kádár-rendszernek a rosszabb időszakaira emlékeztető, a 70-es évek elejének viszonyaira jellemző, csöndes, sunyi repressziója. Embereket bocsátanak el állásukból, mert a hatalommal ellentétes véleményen vannak, a hatóságok rászállnak azokra a vállalkozókra vagy polgármesterekre, akik a mi színeinkben indultak a választásokon vagy a velünk való szimpátiával gyanúsíthatok. Kirúghatnak a BM Kórház éléről egy többdiplomás, kvalifikált vezetőt, csak azért, mert Szilvássy György, Gyurcsány egykori és mai harcostársa alulképzett öccsének kell a zsíros állás! És ezt megcsinálhatják bármely más kórházban, hogy azok kerüljenek majd az igazgatói székbe, akik kiprivatizálják az intézményeket a következő hónapokban. Vagyis ebben az országban szemlátomást mindent meg lehet csinálni, mert az az értelmiség, amelyik hosszú-hosszú éveken keresztül teleóbé- gatta Európát az Antall- és az Orbán-kormány idején a sajtószabadság valósnak nem mondható sérelmei miatt, és amelyik az emberi szabadság- jogok lánglelkű védelmezőjeként szokott tetszelegni, ez az értelmiség most egyszerűen elárulta saját hivatását, eszméit és saját népét. Azokat az embereket, akik őket még - ha csökkenő mértékben is -, de eligazodási pontoknak tekintik. A mai Magyarországon minden, az embert megvédeni és eligazodni képessé tevő közösség és intézmény tudatos rombolása folyik. A közösségek útban állnak egy szimplán haszonelvű logika előtt, amely logikának ez a kormány a lelkes kiszolgálója. Nincs szükség nemzetre, faluközösségekre, nincsen szükség semmiféle közösségre, értékeket átadó, nevelő oktatási rendszerre. Sőt még tudást átadó oktatási rendszerre sem. Csak bérmunkásokat gyártó rendszerre van szükség, ahogyan nem kellenek a lábukon önállóan megálló családi gazdaságok sem. Egyeseknek az a célja, hogy cselédek, zsellérek legyünk saját hazánkban, és akinek ez nem tetszik, fogja a holmiját, és költözzön el az országból. Ez a legfontosabb tétje a 2006-os választásoknak is.- Felerősödtek a radikális hangok a politika jobboldalán. A MI ÉP és a Jobbik közeledése jelent-e veszélyt a Fidesz szavazóbázisára?- Természetesen jelent, de nem a Fideszre, hanem a polgári oldal esélyeire. Nézzük meg, hogy az elmúlt parlamenti választások során hét, de akár nyolc-kilenc százaléknyi szavazat is veszendőbe ment azon pártok listáin keresztül, amely pártok magukat jobboldalinak definiálták, de nem érték el az ötszázalékos választási küszöböt.- A MIÉP 2002-ben majdnem bejutott a parlamentbe.- A majdnem azt jelenti, hogy a lehető legtöbb szavazatot, a maximumot vitte el a polgári oldaltól. Ez a legnagyobb kár volt, amit a jobboldalon el lehetett könyvelni. Ha ez a szavazatmennyiség a Fidesz listáját erősíti, akkor ma kényelmes szavazattöbbséggel kormányozhatnánk.- Tizenegy évvel ezelőtt az akkori titkosszolgálatokat irányító miniszter, Katona Béla egy interjúban azt mondta nekem, hogy a szervezett bűnözés hidat vert a nagypolitikához. Ön, mint szintén volt titokügyi miniszter, hogyan látja ma, hol vannak ennek a hídnak a pillérei?- Azóta sor került egy K and H ügyre, amelynek a mostani kormánykoalícióhoz elérő szálait lehet, hogy jogilag releváns módon nem sikerült feltárni, de amit az ügyről lehet tudni, pontosan mutatja: amiről egykor Katona Béla, mint potenciális lehetőségről beszélt, ma már valóság.

• Varjú Frigyes