Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)
2005-07-19 / 140. szám
2 ORSZÁG-VILÁG www.esztergom.hu • HÍDLAP • 2005. július 19., kedd Ázsiai körúton a kormányfő (H) Nyolcnapos körutazásra Délkelet- Azsiába indult tegnap Gyurcsány Ferenc kormányfő. A Szingapúrt, Vietnamot és Indonéziát érintő útra elkíséri a miniszterelnököt Somogyi Ferenc kül- ügy- és Kóka János gazdasági miniszter is. Az út elsődleges célja a gazdasági kapcsolatok elmélyítése a három délkelet-ázsiai országgal. Az egynapos szingapúri látogatástól konkrét üzleti lehetőségeket vár a magyar küldöttség, a vietnami és az indonéziai tartózkodástól pedig azt, hogy előmozdítja magyar vállalatok részvételét, elsősorban infrastruktúra-fejlesztési programokban. Csökkentette az alapkamatot a Monetáris Tanács (H) A Monetáris Tanács 25 bázisponttal 6,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot július 19-i hatállyal hét; fői ülésén. Az elemzők illetve a piaci szereplők többsége erre számított. A tanács indoklásában a maginfláció csökkenését, az alacsony inflációs környezet megszilárdulását támogató mérsékelt fogyasztásbővülést, létszám- és béralkalmazkodást emeli ki, valamint az árfolyam viszonylagos stabilitását és a hozamok csökkenését. Emellett továbbra is említi az egyensúlyi kockázatokat. A szervezet legutóbb június 21-i hatállyal csökkentette az alapkamatot 25 bázisponttal 700 százalékra. Pólóégetés a Parlament előtt (H) Egy eddig ismeretlen állampolgárságú férfi tegnap délután felgyújtotta pólóját a Parlament előtt. Az incidensre az épületet határoló fémkorláton kívüli füves területen került sor. A Budapesti Rendőr-főkapitányság ügyeletese közölte: a férfi miután levette pólóját gyúlékony anyaggal lelocsolta majd meggyújtotta azt. A tüzet a parlamenti tűzoltók oltották, el a férfit pedig a rendőrök elvitték. Göblyös a közrádió élén (H) Göblyös István gazdasági alelnököt nevezi ki a Magyar Rádió átmeneti vezetőjének a közszolgálati médium kuratóriumi elnöksége, amelyről hétfőn döntött a testület. Az úgynevezett tulajdonosi megbízott a jelenlegi elnök megbízatásának lejárta és az új vezető megválasztása közötti időszakban vezeti az intézményt - közölte a testület elnöke az ülést követően. Másik határozatában a kuratóriumi elnökség kimondta, hogy a leköszönő elnök azon, múlt heti döntése, amellyel a másik alelnököt, Hollós Jánost ügyvezetővé nevezte ki, „jogszabálysértő és ezért a törvény erejénél fogva semmis”. Világhálón a politikusok vagyon bevallása (SK) A szlovák politikusok vagyonbevallá- sa már nem lesz titok senki előtt, mivel azok július végétől az interneten is megtekinthetőek lesznek. A politikus vagyonáról szóló nyilatkozatokat március végéig kellett leadni, és azért nem kerültek fel hamarabb a világhálóra, mivel a feldolgozás alatt problémák léptek fel. Gázáremelés Szlovákiában? (SK) Utoljára januárban volt 12 százalékos gázáremelés Szlovákiában és a Szlovák Gázművek ősszel (október 1-től) 22 százalékkal szeretné emelni a gáz árát. Erre az intézkedésre nemcsak a világpiaci árak növekedése miatt van szükség, hanem a korona dollárral szembeni gyengülése miatt is. Lemond az Orbán-bizottság elnöke Kész tényként jelentette be szeptemberi lemondását az Orbán-csa- lád gyarapodását vizsgáló parlamenti bizottság elnöki tisztéről Molnár László szocialista képviselő a közszolgálati televízió vasárnap esti műsorában. A bizottsági elnök korábban még úgy nyilatkozott, hogy szeptemberig megfontolja lemondásának felajánlását. Molnár László nyilatkozatában azzal magyarázta a szeptemberi időpontot: szeretné elkerülni, hogy a bizottság jelenlegi fideszes alelnöke vegye át a testület irányítását, szeptemberben pedig már új elnököt választhat az Országgyűlés. A szocialista politikus megismételte azt a korábbi véleményét, hogy a Fidesz azért melegítette fel 1992-ben történt bírósági ügyét, mert a bizottság „különösen érzékeny” pontokhoz jutott a vizsgálatban. „Néhány papír hiányzik ahhoz, hogy bebizonyítsuk, hogy az állami támogatásból való vagyonosodás bizonyított lesz” - mondta. A riporter kérdésére válaszolva közölte: „Orbán Viktor baráti társasága” mintegy 600 millió forinttal nagyobb állami támogatást vett igénybe, mint amiről jelenleg tudnak. • KONCZ Túl sokba kerül a biztonság A kormány már hónapokkal ezelőtt titokban tartotta a bankbiztonsági intézkedések tervezetét, mert az túlságosan nagy költségekbe verte volna a bankokat és a postát - értesült a Népszabadság. A móri mészárlás után az Ország- gyűlés rendészeti bizottsága az országos rendőrfőkapitány, a bankszövetség és a vagyonvédelmi vállalkozások képviselőinek és más érintettek meghallgatását követően határozatban kérte fel a kabinetet, hogy a pénzintézetek biztonságának javítása érdekében szükséges törvényi változtatásokat terjessze a parlament elé. A 2003 augusztusára elkészült törvénytervezetet azonban a kormány már meg sem tárgyalta. Mindössze pár soros emlékeztető készült a kabinet ülésére: „a hasonló esetek megakadályozására sajnos a legszigorúbb jogszabályi előírások és azok betartása sem képes a közbiztonság erősödése nélkül. A jogszabály megalkotása során ugyanakkor arra is törekedni kellett, hogy az előírások - a magas költségigényük mellett - ne lehetetlenítsék el a pénzintézetek működését” - derült ki a laphoz eljutott összefoglalóból. Az újság információi szerint a törvényjavaslat elfektetésében a Magyar Posta kulcsszerepet játszott azzal, hogy a tervezett szigorítások életbe léptetése esetére kilátásba helyezte a takarék- és értékpapír-közvetítői tevékenységének jelentős korlátozását, illetve beszüntetését, amely a kistelepülések lakóit gyakorlatilag elzárta volna a befektetési lehetőségektől. • CZE Egymilliárd eurós hitel a fővárosnak A hitelfelvételről szóló megállapodást Demszky Gábor főpolgármester és Veres János pénzügyminiszter írta alá tegnap Wolfgang Roth-tal, az Európai Beruházási Bank vezérigazgató-helyettesével. A több mint egymilliárd euró a 4-es metró és a csepeli szennyvíztisztító megvalósítását segíti. A 4-es metróvonal Kelenföldi pályaudvartól a Bosnyák térig tartó teljes szakaszának megépítésére a beruházási bank 875 millió euró hitelkeretet létesít, amelyből 184 millió eurót a főváros, 691 millió eurót pedig a magyar állam vehet fel. A csepeli központi szennyvíztisztító megvalósítására a pénzintézet 194 millió euró hitelkeretet nyújt, amiből 100 millió eurót a Főváros, 94 millió eurót pedig a magyar állam vehet fel. Napi százmilliós bevételkiesés A kormány nem tesz semmit az üzemanyagárak mérséklése érdekében Felháborítónak nevezte Lázár Mózes, a Fidesz országgyűlési képviselője vasárnap, hogy a kormány nem tesz semmit az üzemanyag- árak mérséklése érdekében. A Pénzügyminisztérium politikai államtitkára szerint az áfa tervezett csökkentése feltehetően elkerülte az ellenzéki politikus figyelmét. Lázár Mózes budapesti sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy nem lehet csupán a világpiaci árakra hivatkozni, mivel azok nyilván hatnak a környező országokra is, ott mégis olcsóbb a benzin. „Felháborító, hogy a Gyurcsány-kormány csak széttárja a karját és nem tesz semmit az elviselhetetlen üzemanyagárak mérséklése érdekében” -* tette hozzá. A kormányt bírálva a politikus felhozta, hogy az tavaly „minden különösebb indok nélkül” megszüntette a kompenzációs rendszert, illetve hónapok óta tárgyal a fuvarozók szervezeteivel, de „hitegetésen” kívül nem tud megállapodni velük. Lázár Mózes elmondta, hogy pártja öt pontban foglalta össze, amit álláspontja szerint a kormánynak kellene tennie a vállalkozások, a családok terheinek csökkentése, illetve Magyarország versenyképessége érdekében. Ezek között említette, hogy azonnal meg kell vizsgálni az üzemanyagok adótartalmát, mert ez jelenti a kormány beavatkozási lehetőségét, hatásvizsgálattal kell kimutatni, miként lehet elkerülni a „benzinturizmusból” származó magas adóbevétel-kiesést, ami a Magyar Ásványolaj Szövetség számításai szerint már tavaly, az alacsonyabb üzemanyagárak idején is 30 milliárd forint volt, vagyis „minden nap négy keréken 100 millió forint gördül ki az országból”. Molnár Albert, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára az elhangzottakra reagálva azt mondta: az ellenzéki képviselő figyelmét feltehetően elkerülte, hogy a 2006-tól meghirdetett adóreform első lépéseként a Gyurcsány-kormány az általános forgalmi adó 25 százalékos sávját 20 százalékra csökkenti, s ez a mai árakon számolva tízforintnyi csökkenést eredményez majd. Emlékeztetett arra is, hogy az üzemanyagban szereplő jövedéki adó mértékét még az Orbán-kormány állapította meg, azon a jelenlegi koalíció nem változtatott, így az reálértékben közel 20 százalékkal csökkent. • PALOTÁS Ki állíttatta le a Zwack Rt. elleni jövedéki vizsgálatot? Egy megkérdőjelezhető hitelességű névtelen levél másolatát osztotta szét újságíróknak hétfőn Font Sándor, a parlamenti Zwack-bizott- ság fideszes elnöke. A politikus szerint annak tartalma megerősíti azt a gyanút, hogy a Zwack Rt. jövedéki ügyében folytatott vizsgálatot valaki leállíttatta. A 16-os számú vámhivataltól érkezett névtelen levél „hitelessége ugyan megkérdőjelezhető, ám ennek tartalma megerősíti azokat a sejtéseket, hogy miért ilyen furcsa módon zárták le ezt az ügyet” - mondta az ellenzéki politikus. A levélben néhány, névtelenségbe burkolózó dolgozó konkrétan megnevez egyes személyeket, akik állítólag részt vettek az ügy leállításában. A bizottság elnöke úgy vélte, hogy az ügyben a Pénzügyminisztérium egyes korábbi és jelenlegi felső vezetői is felelősséggel tartoznak. A bizottság, amelynek felállítását Font Sándor kezdeményezte, több dolgot is vizsgált. így arra próbált fényt deríteni, hogy milyen összefüggések mutathatók ki a jövedéki törvény kormánypártok által történt, a költségvetésnek több tízmilliárd forint bevételkiesést okozó módosítása, ezzel a Zwack Unicum Rt. milliárdos adóhátralék alóli mentesítése, Zwack Péter volt SZDSZ-es országgyűlési képviselő mandátumáról történt lemondása, továbbá a Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézetének a Zwack Unicum Rt.-t érintő vizsgálata és annak másfél éve elmaradó következménye, valamint Arnold Mihálynak, a Vám- és Pénzügyőrség volt országos parancsnokának a lemondása között. • KONCZ ENDRE Pakisztán számon kéri Londont Ötvenötre nőtt az áldozatok száma Pakisztán ENSZ-nagykövete Munir Akram arra kéri Londont, hogy vizsgálja meg saját felelősségét a terrortámadások miatt, ne pedig más országokat hibáztasson. A brit rendőrség újabb gyanúsítottakat vett őrizetbe, közben az áldozatok száma 55-re nőtt. -? „Integrálni kellett volna az iszlám hithű közösségeket, és akkor nem következett volna be a július 7-i merénylet” - mondta a pakisztáni ENSZ nagykövet. Munir Akram hozzátette, hogy rosszul teszi Nagy- Britannia, hogy más országokat, köztük Pakisztánt vádolja a terrorcselekmények elkövetése miatt. A brit rendőrség közben hat férfit vett őrizetbe, akik igaz nem voltak kapcsolatban a július 7-i terrortámadással, de nyomozásban segítségére lehetnek a Scotland Yardnak. A rendőrség nyilvánosságra hozta a biztonsági kamerák képeit is, ahol együtt látható a négy elkövető, akiket azonosítottak is. Az egyes lapértesülések szerint több kérdés felmerült a merényletekkel kapcsolatban, amik főként arról szólnak, hogy az elkövetők nem tudták, hogy öngyilkos küldetést kell végrehajtaniuk. Nem voltak a helyzet magaslatán a brit titkosszolgálat emberei sem, akik tudták, hogy a merényletek elkövetői rajta voltak a brit belső elhárítás listáján, mégsem figyeltették őket. A hét végén 55-re nőtt a július 7-i, londoni terrorcselekmény áldozatainak száma, de további áldozatok is várhatók, mivel közel negyven embert még kórházban ápolnak. A szakemberek szerint nemcsak a bent fekvők miatt nőhet az áldozatok száma, hanem a King's Cross metróállomásnál történt robbantás miatt is, mivel a mélyben még további holttestek lehetnek. • Hajdú Máté Gasparovic kivár a ratifikáció ügyében Egyelőre nem írta alá a szlovák államfő, Ivan Gasparovic a szlovák parlament által megszavazott uniós alkotmány ratifikációját és az köztársasági elnök szignója még egy ideig hiányozni is fog az okmányról. Ivan Gasprovicnak a múlt héten kellett volna aláírnia az okmányt, de az ország első embere még kivár. A szlovák parlament még májusban szavazta meg az uniós alkotmány ratifikációját, amit el is jutattak a köztársasági elnökhöz, bízva abban, hogy Gasparovic aláírja az okmányokat. Az „időhúzás” oka egy állampolgári kérelem, ami a Stefánik Konzervatív Intézethez közel álló személyektől érkezett, akik először Alkotmánybírósághoz fordultak az ügyben, mert azt tartják, hogy ez egy olyan kérdés, melyben népszavazást kell kiírni. Az Alkotmánybíróság megvizsgálta az esetet és felkérte az államfőt, hogy addig ne írja alá az okiratot, amíg ők nem határoznak. Az alkotmány szerint Ivan Gasparovicnak novemberig kellene jóváhagynia a döntést. • Nb
