Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)

2005-04-16 / 74. szám

hídlapmagazin 2005. április 16., szombat • HÍDLAP Isten hozta hozzánk! Beszélgetés Sajgó Szabolccsal, a Manréza Spirituális és Kulturális Központ vezetőjével A névadó „Manresa” nevű, spa­nyolországi település Katalóniában található, világhírnevét Loyolai Szent Ignác kapcsán szerezte. A je­zsuita rendalapító 1522-23-ban egy egész évet töltött el itt, elvonultan, sokat meditálva. Manresa-i tartóz­kodásának eredménye lett, hogy elkészítette a gyakorlatokhoz szük­séges „Itináriumát”, kifejlődött lel- kigyakorlatos mozgalma és nem utolsó sorban a jezsuita rend meg­alapítását is ennek köszönhetjük.- Hogyan kerültek a dobogókői épüle­tek a rend tulajdonába, mióta működik a Manréza központ?- A Jézus Társasága Magyarországi Rendtartományának a két világháború közt a Zugligetben volt a lelkigyakorla- tos háza, amit 1950-ben államosítottak. A '90-es évek elején, amikor elérkezett, az egyházi ingatlanok rendezésének ideje, a Belügyminisztérium ragaszko­dott a zugligeti ingatlanhoz - ahol jelen­leg a Határőrség parancsnoksága van -, ezért csereingatlan folytán 1993-ban ju­tott hozzá a rend a dobogókői épületek­hez. A Manréza területén négy épület található, ezek már a húszas években is működtek. A világháborút követően mindezeket államosították és pártüdülő lett a kiszolgálóegységekkel együtt.- Milyen volt az épület állaga 1993- ban, az átvétel idején?- Használható állapotban volt, de fo­lyamatosan újítani, javítani kellett. Meglepetések is értek bennünket. Az üdülőt kiskatonák is építették, akik nem túlzottan örültek, hogy kivezé­nyelve pártüdülőt kell építeniük, ki- sebb-nagyobb „aknákat” helyeztek el az épületben. A mosogatóban találtunk olyan ólomcsövet is, amit szabályosan felhasítottak és azután építettek be.- Mikor nyitották meg a Manrézát?- Az átadást követően egyből. Filo­zófiánk a következő: a Manréza spiri­tuális központ, ugyanakkor rendezvé­nyek, tréningek számára is nyitva van, de ha valaki egyedül van, el akar vonulni, pihenni, nyitva van számára. Ügy is szoktuk mondani, hogy üdü­lés lelki tartalommal, üzért van a ká­polnánk. rendszeres istentiszteletek­kel, lehetőség van gyónásra, lelki be­szélgetésekre. Ha valakinek nagyon hajszolt az élete, itt megnyugvást, pi­henést talál. Ha mást nem, akkor jól kialussza magát és feltöltődik.- Mit takar a lelkigyakorlat?- A lelkigyakorlat alapvetően azt cé­lozza. hogy minden embenakár akarja, akár nem, akár hívő, akár nem hívő, buddhista vagy keresztény, akkor tud egészségesen élni, ha a lelkét is karban­tartja, így tud igazán élni. Az ember­nek vannak spirituális vágyai, szüksé­gei. Az ember alapvetően spirituális lény. A „külső ember”, aki csupán az anyagi világot válassza, időzített bom­bákat épít önmagába. Hány olyan milli­omosról tudunk, aki­nek mindene meg­van, mégis boldogta­lan. A lelkigyakorlat katolikus terminoló­gia, de hasonló tarta­lommal megtalálható a reformátusoknál is Biblia-napok néven, vagy említhetném a buddhistáknál az elvonulás termino­lógiáját. Az embernek állandóan ké­peznie kell magát, hogy ne maradjon le, olyan, mint a belső világa, a lelki úton kell előrehaladnia.- Hogyan indul egy gyakorlat?- Attól függ a lelkigyakorlat ideje, hogy mennyi ideje van az embernek. Lehet fél óra, de akár 10 nap is, a leg­hosszabb az eg)' 30 napos kurzus, ter­mészetesen az elfoglaltságoktól függ, ki mennyit tud erre kiszakítani. Csendben történnek a programok, csak annyit beszélnek, amennyit a gya­korlatok igényelnek, néhány kimon­dott gondolat a lelkivezetővel. Nincs telefon, fax, számítógép, levelezés, ha­nem elvonulás, szemlélődés, Biblia-ol­vasás. Nem az a céljuk a gyakorlatok­nak, hogy kimerítsék az embert. Sok­szor van úgy, hogy azzal kezdik a gya­korlatot, hogy előbb aludja ki magát az ember. A lelkigyakorlat a jelenlévő Is­ten jelenlétébe igyekszik bevezetni az embert. Az ember világosodjon meg, döbbenjen rá Isten jelenlétére. Szent Ágoston mondja, hogy Isten közelebb van hozzánk, mint mi saját magunk­hoz. A lelkigyakorlat idején az ember az agyát és a szívét is elnyugtathatja. A lelkigyakorlat másik szempontja, ha rádöbben Isten jelenlétére, akkor önmagára is jobban tud figyelni. Az igazi nyugalomból következik az iga­zi cselekvés, nem a nyüzsgésből. An­nak, akinek nincs ideje megállni, an­nak az élete telve van látszatcselek­véssel. A csend nem üres, hanem „te­li csend”, kevesebb energiával na­gyobb eredményeket tud produkálni.- A lelkigyakorlatokat kik vezetik?- A római katolikus egyházban a lelkigyakorlatokat a szerzetesek és papok végzik. A Manrézában össze­sen négyen végezzük, két paptestvér, egy szerzetes és egy apáca. Mély em­patikus képesség szükséges a gyakor­latok vezetéséhez.- Kanyarodjunk a vendéglátáshoz...- Négy épületünk van, háromcsilla­gos szobákkal, de vannak egyszerűbb szobáink is. Konferenciatermek, szek­ciótermek, valamint két állandó kápol­nával rendelkezünk, rendszeres isten­tiszteletekkel. 1994 óta a kecskeméti Korda Kiadónak nálunk könyvlerakata működik - elmondhatjuk - nagy forga­lommal, lélekvezetési tárgyú könyve­ket, történettudományi könyveket árulnak. Számunkra ez is misszió, kül­detésünk része. Két és fél éve kezdtünk kiállításokat rendezni, és nemcsak ki­rakjuk a tárgyakat, hanem ünnepélyes megnyitót tartunk, majd a végén kiállí­tásbúcsúztatót rendezünk a művé­szünk és alkotásai részére. Az igazi mű­vész nagyon közel áll Istenhez, hisz minden esztétikum, az arányok forrása a Mindenható. Alkotótáborokat is szer­vezünk, például festőtábort, fafaragó tábort, sőt most keramikus tábort is.- Szavaiból kiderült, hogy a Manréza szellemisége nyitott.- A Manréza nemcsak jezsuita és nemcsak katolikus, hanem evangéli­kusoknak, reformátusoknak is ottho­nuk lehet. Okomenikus, felekezetkö- zi és vallásközi. Voltak buddhista- és iszlám vallást követő csoportjaink is. De a „nem hívőnek” is lelke van, az is fogékony a spirituális értékekre. Szá­mukra is nyitva áll a Manréza! Nagyon fontosnak tartjuk a kör­nyezettudatos, természetbarát gon­dolkodás erősítését. Madárbarát ker­tünk van - már csuszkák is ideköltöz­tek hozzánk, négyszáz bokrot ültet­tünk el a kertben, csupa olvan nö­vényt, amelyek a Pilisben őshonosak. Vendégeinket úgy köszöntjük: Is­ten hozta hozzánk! • Kákonyi Gellért 1 2 A 3. 4 5 6 7d 8 9v 10 H 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 23 24 25 T. ROOSEVELT JAVASLATA A rejtvényben nem adtunk meghatározásokat, de minden négyzetben talál egy számot. Helyettesítse a számokat betűkkel úgy, hogy a há­lózatban szabályos keresztrejtvény alakuljon ki. Egy számhoz mindig ugyanaz a betű tartozik - a hosszú és a rövid magánhangzók meg­különböztetésével. Segítségül öt betűt megadtunk. A fentebbi javas­latot az ábra kiemelt soraiban rejtettük el. ' ~ // // I ••• ,1 Gőzerővel a jovoert! A 19. század legcsodálatosabb kor­szaka a reformkor volt. Nagyszerű a szabadságharc, csodálatos a Monar­chiát megteremtő kiegyezés, mégis Széchenyiék békés úton történ nagy álma volt a leginkább csodálatra mél­tó. Hiszen a korszak, a 19. század első fele nem csupán a politikusoké, az ál­modozóké vagy az irodalmároké, ha­nem az ország gazdasági megújítása érdekében éppen az ipari vállalkozók évtizedei is voltak. Az utóbbiak közül a legnagyobb név, aki nélkül nem is létezne maga a 19. század abban a for­mában, ahogyan megvalósult, maga gróf Széchenyi István. 1832. február 28-án hozta létre a Budapesti Hídegyesületet, amelynek célja a Lánchíd megépítése volt. Hogy a hídépítéshez már ebben a korban megfelelő mérnöki tudás járult, azt az 1833-ban átadott lugosi híd is bizonyatja, amely a Csuka patakot szelte át. Még az 1833-as év nyarán kezdődött el Széchenyi irányításával és Vásárhelyi Pál szakértői közremű­ködésével az Al-Duna szabályozása. Széchenyi egy 1841. április 12-én kelt javaslatára létrejött a Pesti Kikötő Egyesület, ám a várossal foly­tatott hosszas viták után nem lett hosszú éle­tű. Úgyszintén Széchenyi István gróf nevéhez fűző­dik a soproni gőzmalom felépítteté­se, de sajnos az sem váltotta be a hoz­zá fűzött reményeket. 1839-ben ellen­ben megalakította a sikeres Pesti Hengermalom és Gépgyár Rt.-t. De hasonlóan fektettek tőkét az ipar fej­lesztésébe Festetics Sándor gróf és herceg Esterházy Pál is. Amint lát­ható, e korszak, mai szóval élve „slá­gergépe” a gőzzel hajtott masina volt, amelyet az ipar legkülönbözőbb te­rületein igyekeztek kihasználni. A számos próbálkozás ellenére jellem­ző, hogy Szlavóniában például 1835- ben helyezték üzembe az első gőzgé­pet. posztókészítés szándékával. A Nógrád megyei Gács akkortájt kedzett virágzani, amire Forgách An­tal gróf is felfigyelt, mert 1836-ban épp ott alapított cukorgyárat. Az 1838-39-es esztendők már valóban forradalmi esztendők a honi ipar his­tóriájában. Pesten gyufaüzem, tégla­gyár és ecetgyár épült, Kokován - ismét Forgách Antal gróf jóvoltából- Edelényben cukorgyár, szász Ferdi- nánd herceg kezdeményezésére Po­zsonyban pedig cukorfőző.1840. má­jus 13-án pedig mi mást tehetett a ki­rály, mint hogy szentesítette a 17. tör­vénycikket, amely kimondta a sza­bad gyáralapítás tényét... • Pablo Önjáró gőzgép a 20. század elejéről

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom