Hídlap, 2004. október-december (2. évfolyam, 195-257. szám)
2004-11-27 / 235. szám
4 HÍDLAP • 2004. november 27., szombat RÉGIÓ | MAI TÉMA Advent, a várakozás és vágyakozás időszaka Az évszázados egyházi hagyományban advent jelentette az egyházi év kezdetét. Adventtel indult újra az a „szüntelen körforgás”, amely a keresztény ember életében a Jézus életét jellemző főbb állomások újraélését jelentette, ennél is fontosabb azonban ezen időszak várakozás, vágyakozás jellege. Advent voltaképpen felkészülés a Karácsonyra, a Messiás földi születésének méltó megünneplésére. Az adventi vallásos gyakorlatok mindezt az előkészületet szolgálják, ezt a kettős várakozást táplálják és tartják ébren. Az adventi időszak kgzdete és hossza nem egységes, koronként és felekezetenként változó volt: három héttől hat hétig terjedt. Ma a katolikus közösségek négy hét körüli időben állapítják meg. Advent legelterjedtebb elnevezésének eredete a latin „adventus Domini”, azaz „az Úr érkezése, eljövetele” kifejezés, amely karácsonyra és a világ végi eseményekre utal. Advent két jellemző erénygyakorlata a böjt és az ún. „rorate” mise. A böjt önuralmat követel, erőfeszítést. Ez az áldozat „ajándék” lehet Istennek, esetleg vezeklés az elkövetett bűnökért. A „rorate” vagy hajnali miséket korán reggel vagy hajnalban tartották, ma általában reggel 6 órára esik ez az időpont. A kora reggeli szentmise ezt a népies elnevezést arról a jellegzetes énekről kapta, amelyet adventben szinte naponta énekeltek, énekelnek: „Harmatozzatok egek onnan felülről” (a harmatozzatok latinul annyit tesz: roráte). A roráte- szentmisék a katolikus egyházban ma már csak az egykori Osztrák-Magyar Monarchia területén találhatók meg. Adventi népszokások, hagyományok, hiedelmek Erdély bizonyos vidékein a gyerekeknek hajnali harangszókor kellett kelniük, hogy egy előre megbeszélt helyen gyülekezzenek, majd csoportosan bejárják a falu házait és csengőszóval, énekkel ébresszék föl a felnőtteket, hogy el ne késsenek roráte- miséről. Advent végén, néhány nappal karácsony előtt kitartó szolgálatukért ajándékokat kaptak a házaknál, amit igazságosan kellett egymás között elosztaniuk. Német nyelvterületen a korai misére beosztott minist- ráns és orgonafújtató fiúk az iskolában aludtak, hogy nehogy elkéssenek a szolgálatból a korai kelés miatt. Erdélyi magyar vidékeken még a XIX. század végén is sok varázslással, boszorkánysággal kapcsolatos hiedelem fűződött adventhez, illetve a roráte-miséhez. Ilyenkor például zárva tartották az ajtókat, az ablakokat, sőt még az aprójószágok ólait is, nehogy a boszorkányok - megzavarodva a hajnali misére történő korai harangozástól - kis állatok alakját fölvéve és belopakodva a nyitott ajtón, ablakon át, megrontsák az embereket vagy a háziállatokat. Némileg kapcsolódik a boszorkánysághoz kötődő hiedelmekhez és praktikákhoz, de azoktól el is vált a Luca- szék készítése. A közismert szokás szerint Szent Luca vértanú szűz ünnepnapján, december 13-án kezdték el készíteni az ún. Luca-széket úgy, hogy minden nap, december 24-ével bezárólag egy munkafázist végeztek csak el, így a szék 11-12 nap alatt készült el. Ezt a széket aztán a jámbor és istenfélő hívek (főleg asszonyok) magukkal vitték az éjféli szentmisére, ahol ráálltak, s így megláthatták, hogy ki a boszorkány a faluban. Utána azonban rögvest menekülniük is kellett hazafelé, az illető boszorkány elől. Annak érdekében, hogy a menekülést megkönnyítsék, már előre a zsebeikbe készítettek apró magvakat és más, kisebb tárgyakat, amiket menekülés közben maguk után haj igáitak, hogy lassítsák vele az őket üldöző boszorkányt. Ha sikeresen hazaértek, otthon azonnal el kellett égetni a Luca-széket (nehogy esetleg tárgyi bizonyítékként szolgáljon a boszorkány számára arra vonatkozólag, hogy valaki fölfedte a kilétét). Talán a székek elégetésének kötelezettsége miatt nem maradtak ránk Luca-székek... Szép szokás adventben a búzacsí- ráztatás is: december elején kis edényekben búzamagokat ültetnek el, amelyek karácsonyra kihajtanak, és 3- 5 centisre megnőnek. Ezeket aztán el szokták vinni a kis Jézus jászolához, amely a fölállított betlehemi barlang makettjében található. Szokás még vízbe helyezett ágak rügyeztetése is. A legelterjedtebb adventi szokás az adventi koszorú készítése. Ez a koszorú fenyőágakból készül, amelyeket 3-4 cm széles szalagokkal átkötve díszítenek, a fenyőkoszorú tetején négy gyertya helyezkedik el. A négy adventre eső vasárnapon mindig egy- gyel többet kell belőlük meggyújta- ni, jelezve a fény érkezésének, Jézus Krisztus születésének közeledtét. A megfelelő számú gyertya meggyújtása közös ének és ima keretében, ünnepélyes módon történik, legalábbis a hagyomány szerint. • (összeállította: k.e.) Mit jelent önnek az advent időszaka? Zsuzsanna (háztartásbeli) Az advent már mást jelent számomra, mint a szüleim számára. Katolikus, a vallást gyakorló családban nőttem föl, édesanyám minden alkalommal eljárt templomba. Én és a férjem szintén vallásosak vagyunk, de az ünnepek alatt is otthon maradunk, csak bensőségesen, a családban készülünk föl a karácsonyra. Lívia (pénztáros) A karácsony előtti időszak egy háziasszonynak a munka igazi ideje. Takarítás, bevásárlás, főzés, sütés, a ház feldíszítése mind a nagy ünnepet megelőző időszak fontos teendői. Persze mindez nem nagy áldozat, mert mindennek megvan a szép oldala: a kicsik örülnek az ajándékoknak, a férjem elfelejteti a sok fáradtságot. Lulu (tanító) Év közben nem szoktam templomba járni, de advent idején minden vasárnap elmegyek a barátommal. Az év legszebb időszaka a karácsonyra való fölkészülés: az ajándékok keresgélése, az adventi koszorú, az ablakdíszek kitalálása, matricák fölragasztása, üvegfestés. Az első vasárnap a család együtt gyújtja meg a gyertyát. Zoli (tanuló) Nagyon szeretem a karácsonyt, az iskolában is sokat szoktunk rajzolni ilyenkor arról, hogy ki milyen ajándékot szeretne kapni. A legjobban a karácsonyfát szeretem, mindig apuval szoktuk feldíszíteni, amíg anyu a nővéremmel főzőcskézik. Az adventról a hittanórán meséltek nekünk. Körforgalom kialakítása szükséges „Fura, hogy most magyarokkal szemben kell kiállnunk a próbát” A dorogi közmeghallgatás keretében Tittmann János polgármester a következő' évi tervezetekről tájékoztatta az egybegyűlteket. A beszámolóból kiderült, hogy az idei évben két nyertes pályázatot is magának tudhat Dorog Város Önkormányzata. Az egyik keretében a régi bölcsőde helyén egy újat építenének. Az új beruházás hozzávetőlegesen 80,5 millió forintból valósulna meg. A 20 fős befogadóképességű építmény átadását 2005 októberére tervezik. A másik egv regionális pályázat, amivel a város szelektív hulladékgyűjtését akarják megteremteni. A pályázat segítségével 78 millió forintot tudnak erre „áldozni”, amely két speciális szállí- tóautó és 15 „hulladéksziget” beszerzésére lenne elegendő. A Nemzeti Fejlesztési Terv Regionális Operációs Program keretében 1 milliárd forintot terveznek felújításokra, beruházásokra fordítani. A Petőfi tér felújítására 40 millió forint körüli összeget terveznek fordítani, az uszoda építésére 318 milliót, a Zsigmondy Vil- mos-lakótelep zöldterületének felújítására és közösségi sportterület kialakítására hozzávetőlegesen 20 milliót, az Otthon tér felszíni vízelvezetésére, díszburkolatozására 30 milliót, a Jubileumi tér zöldterület-fejlesztésére is nagyobb összeget költenek. A Mészáros Lázár utca felszíni elvezetésére 45 millió forintot, az idősek átmeneti otthonának kialakítása és a segélyhívó rendszerük kialakítása 60 milliót igényel. A József Attila Művelődési Ház önkormányzati tulajdonba vétele után a felújítás is felmerült, ami 240 milliót emésztene fel a költségvetésből, amihez hozzátevődne az éves 13,5 milliós törlesztéshez. A volt Brikettgyár felszámolása is az idei év repertoárjában szerepel, ami 133 millió forintot jelent. Ebből az önkormányzati tulajdonba kerülés 65 millió forint, amit ingatlanhasznosítási céllal vásárolnak meg. Még ebben az évben meg kívánják tenni a lépéseket a környezeti kármentesítések érdekében is. Szükségessé vált a volt lO.sz. út (Bécsi út) komplex felújítása is, amelynek munkálataival 2007-re el kell készülniük. A felújítás 650 millió forintot kíván meg, aminek felét a város, a fennmaradó részét a Ko- : márom-Esztergom megyei Közút- ! kezelő Kht. finanszírozza. A felújítás keretében Dorog egy körforgalommal is gazdagodik a Városháza előtti kereszteződésben. A dorogi ipari parkban tevékenyke- \ dő gyár mellé két újabb üzemet terveznek. Az első ütemezés szerint 2005 júniusára készülnének el az első gyárral, amely napelemek gyártására specializálódna. Ez a gyár - ami az európai í gyártás központja is lesz - 500 új munkahelyet biztosítana. A dorogi intézményi rendszer energia-hálózat korszerűsítésében is gondolkodnak, amiben segítséget nyújtana az új napkollektoros megoldás, amivel a gyár lehetőségeihez mérten segítené Dorogot. • SZSZANDRA Folytatás az 1. oldalról Héja Domonkos karmester munkája során adódott, a kárpát-medencei magyarokkal kapcsolatos élményeit osztotta meg a tanítóképző dísztermében nagy számmal összegyűlt hallgatósággal. Érdekességként elmondta, hogy a hat legismertebb magyar zeneszerző: Kodály Zoltán, Bartók Béla, Erkel Ferenc, Liszt Ferenc, Dohmányi Ernő és Lehár Ferenc közül csak Kodály és Erkel az, aki a mai Magyarország területén született. A karmester beszédét - könnyeivel küszködve - Bocskai István Magyarország és Erdély fejedelmének 1606-ból származó intelmével zárta. A fiatal korosztály képviseletében Szász Balázs Bátorkesziről származó ferences diák mesélte el magyarországi tapasztalatait. - A Mária Valéria híd hatalmas kapocs magyar és magyar között, mindez azonban eltörpül amellett, amit a népszavazás jelent számunkra - mondta beszédében Szász Balázs. A Nagyváradról származó Aranyics Orsolya, a Magyar Polgári Szövetség Bihar megyei szervezetének elnökségi tagja, elmesélte szülei, nagyszülei hány próbát álltak ki életük során magyarságból. Elmondta: Kicsit úgy érezzük, megint próbát kell kiállnunk, csak az a furcsa, hogy most a magyarokkal szemben kell kiállnunk ezt a próbát. Olimpiai bajnok vízilabdázónk, Kárpáti György, aki Esztergom szülötte, szintén pályafutása alatt szerzett élményeit mesélte el a határon tú- 1 élő magyarokról. - Egyszerűen nem fér bele az agyamba, hogy vannak olyan emberek - vág)’ nem is emberek - akik azt mondják most, hogy nem szabad megadni a kint élő magyaroknak az állampolgárságot, azoknak akik talán nagyobb magyarok, mint az anyaországban élők - fejezte be e gondolatokkal beszédét Kárpáti György. Szíjjártó Péter országgyűlési képviselő családja révén személyesen is megélte, mit jelentett az, hogy egyik pillanatról a másikra szétszakadtak a rokonok és barátok, mit jelent az, hogy a Duna nem összeköt, hanem szétválaszt embereket.-Nagyszüleim magyar állampolgárok maradtak, nagyszüleim testvérei pedig csehszlovák állampolgárok lettek. Szüleim itt maradtak, unokatestvéreik azonban szintén csehszlovák állampolgárokká váltak. Én itt születtem, második unokatestvéreim azonban ma szlovák állampolgárok - mondta az ország- gyűlési képviselő. A baloldal gazdasági és szociális válsággal kapcsolatos érveit alaptalan riogatásnak minősítette. Magánembereként, nem politikusként kérte a jelenlévőket és az anyaországi magyarokat, hogy menjenek el szavazni, igennel szavazzanak, azért, hogy december 6-án átkelve akár a komáromi, akár az esztergomi hídon, a határon túli magyarok szemébe tudjunk nézni. A konferencia keretében levetítették Balogh Júlia Gyulafehérvártól Trianonig című filmjét, majd a kárpát-medencei fiatalok részvételével lezajlott kerekasztal-beszélgetés után a trianoni határon kívüli országrészek képviselői aláírták a Magyarok a magyarokért elnevezésű zárónyilatkozatot. Ezután mindenkinek lehetősége volt a Szövetség Könyvét saját kezűleg is szignálni. Délután a Mária Valéria híd esztergomi hídfőjétől fáklyás-gyertyás menet indult a Hősök terére, ahol Szűrös .Mátyás mondott beszédet. Ezt követően Kiss-Rigó László püspök szentmisét mondott a Szent Anna plébániatemplomban. • GK Magyarok a magyarokért .....Mi, fiatalok köszönettel és hálával tartozunk minden nemzedéknek, mely őrizte hitünket, nyelvünket, kultúránkat az ország határain kívül több mint három emberöltőn át. Mi, Magyarországon élők kö- szönetünket a kettős állampolgárság intézményének bevezetésével szeretnénk kifejezni. Mi, határon túli magyar fiatalok magyarok szeretnénk maradni, nemcsak lélekben, hanem állampolgárként is, hogy mi és gyermekeink már ne a szétszakítottság, hanem az összetartozás útján járhassunk.”
