Hídlap, 2004. október-december (2. évfolyam, 195-257. szám)

2004-10-28 / 213. szám

4 HÍDLAP • 2004. október 28., csütörtök RÉGIÓ MAI TÉMA Megkezdődött az influenzaszezon Bár a szakemberek még csak el­vétve számolnak be influenzás meg­betegedésekről, „papírforma” sze­rint megkezdődött az influenzasze­zon. írásunk által próbálunk átfogó képet adni a betegség okozójáról, jellemzőiről, a megelőzés módjairól és a kezelés lehetőségeiről. Az influenza vírusos megbetege­dés. Kezdetben, vagyis 1933 előtt még úgy gondolták, hogy egy bak­térium, az úgynevezett Hemophilus Influenzae a járvány okozója, aztán a kilencszázbarmincas évek elején felfedezték az influenza vírusát. Év­tizedekig tartott, amíg megismerték a vírus minden altípusát. Az influ­enza főbb tünetei - különböző jár­ványokban, más-más dominanciá­val — a felső légúti hurut, a magas láz, izomfájdalmak, levertség, vég­tagfájdalmak, gyengeség, hasmenés, hasi panaszok, hányás. Az influenza tipikusan az őszi és téli hónapokban fordul elő, az északi féltekén októ­bertől áprilisig, a déli féltekén ápri­listól szeptemberig. Jellemző, hogy a járvány robbanásszerűen tör ki az egyes földrajzi övezetekben, és hoz­závetőleg 6-8 hétig tart. Az influenza miatt a legveszélyez­tetettebbek a csecsemők és kisgyer­mekek, akik életük folyamán elő­ször találkoznak a vírussal, és nincs ellenanyaguk a betegség legyőzésé­hez. Problémás lehet az idősek vagy betegek fertőződése is, a szervezet védekezőképességének gyengülése miatt. Az influenzát mindenki meg­kaphatja. Évente 100 millió ember betegszik meg Európában, Japán­ban és az USA-ban. Egy járvány­szezon alatt átlagban 10 felnőttből 1, és 10 gyermekből 3 lesz influen­zás. Az egészségügyi hatóságok fel­mérése szerint főleg felnőttek fertő­ződnek influenzával. Alapszabály, hogy influenzával minden esetben orvoshoz kell fordulni, és a járvá­nyos terjedés megelőzése céljából a betegeknek otthon kell maradniuk. Az influenza terjedése és szövődményei Az influenza elsősorban emberről emberre terjed a nyálcseppek vagy kis, részecske nagyságú aeroszolok révén köhögéskor vagy tüsszentéskor. Az or­ron és a szájon keresztül belélegzett ví­rusrészecskék lerakódnak a légutak tel­jes hosszában, vagyis az orrban, a kö­zépfülben, a torokban és a tüdőben. Az inkubációs periódus 18-72 óra, ezen idő alatt a fertőzött személy már terjeszti a vírust, amit a tünetek megjelenése után még négy-hat nap fertőző időszak kö­vet. Az influenzafertőzés nagy valószí­nűséggel okoz komplikációkat. Ezek le­hetnek: középfülgyulladás, arcüreg­gyulladás és tüdőgyulladás, de szív­izomgyulladás és agy velőgyulladás is előfordulhat. A leggyakoribb halálos kimenetelű komplikáció a tüdőgyulla­dás, amely minden betegcsoportban előfordulhat. A különböző okokból fel­lépő tüdőgyulladás halálozási aránya 7 és 42 % között van. Influenzafigyelő szolgálat Az influenzavírus aktivitását folya­matosan monitorozzák az influenza- szezon alatt. Ez azért fontos, mert a vírustörzsek változásai megjósolha- tatlanok, és mert ez alapján készítik minden évben a járványjelentést. A legtöbb országnak megvan a maga rendszere az évenkénti influenzajár­vány megjelenésének és terjedésének monitorozására. A nemzeti progra­mok különbözőek, de igen sok azon alapul, hogy van egy egész országra kiterjedő háziorvosi „figyelő” hálózat, amely jelenti, ha influenzaszerű ese­teket észlelnek. Ezektől a betegektől általában orr- és torokváladékot kül­denek be a közegészségügyi laborató­riumokba analízisre, s ezeket az ada­tokat közlik aztán különböző rendsze­reket használva. Az influenzafigyelő szolgálat kiterjedt rendszere Magyar- országon is működik, s idén október 25-én kezdte meg működését a házi­orvosok és a házi gyermekorvosok 20 %-ának bevonásával. A szakemberek­nek heti rendszerességgel jelenteniük kell a hozzájuk forduló betegek szá­mának alakulását, és azt, hogy kor­csoportonként hányán jelentkeztek influenzaszerű tünetekkel a régiók­ból. Az ÁNTSZ november elején juttatja el az orvosoknak az influenza elleni védőoltás vakcinát. Térítés- mentesen kérhetik az oltást többek között a krónikus betegségben szen­vedők, a szociális otthonok és az öre­gek otthonainak lakói, valamint a 60 év felettiek. Mód van arra is, hogy az orvos receptre írja fel az oltóanyagot, erre a TB kb. 50 %-os támogatást ad. Napjaink megelőzési és kezelési lehetőségei A megelőzési stratégia a különösen veszélyeztetett csoportok beoltására koncentrál és megpróbálja megelőzni a fertőzést. A vizsgálatok szerint a vak­cinák általában 30-90%-ban hatéko­nyak. Ha azonban egy előre meg nem jósolható új törzs jelenik meg, miután a vakcinát előállították és beadták, a beoltott személyek nem lesznek védet­tek az új influenzavírus ellen. Az oltást minden évben meg kell ismételni. Az influenza kezelését célzó lehetőségek meglehetősen behatároltak. A legtöbb ember megpróbálja a tüneteket vény nélkül kapható gyógyszerekkel csök­kenteni. Gyakran írnak fel az orvosok antibiotikumokat, ezek azonban csak a bakteriális fertőzésekre hatnak, vírus által okozott fertőzésre nem. A Komárom-Esztergom megyei jelentőszolgálat feljegyzései szerint idén az év 7. hetében tetőzött a járvány: az influenzaszerű megbetegedések előfordulási gyakorisága a lakosság több, mint 50 %-át magába foglaló területen meghaladta a szokásos szezonális szintet. Megyénkben februárban két hét alatt a lakosság 2,1 %-a jelentkezett or­vosánál influenzás panaszokkal, ám az ezt követő héten a megbetege­dési arány jelentősen csökkent, több, mint 50%-kaI. A szövődményes esetek között a hörghurut volt a leggyakoribb (42,5%), ezt követte az arcüreggyulladás és a torokgyulladás. Igénybe veszi az influenza elleni védőoltást? Frédi (zenész) Épp most lábadozom, igyekszem kilábalni egy na­gyon komoly influenzából. Ez a második hét, hogy el­maradnak miattam a zene­kari próbák, még sosem sínylettem meg ennyire ezt a betegséget. Na­gyon félek a szuritól, de ha előre tu­dom, hogy ennyi szenvedést okoz az influenza, inkább vállaltam volna azt a kis kellemetlenséget. Ervin (nyugdíjas) Nemrég tudtam meg, hogy létezik a környéken ilyen védőoltás. Még nem jutottam oda, hogy meg­tudakoljam, pontosan ho­vá is kell menni, de örülök, hogy odafigyelnek erre az egészségügyi szakemberek. A kezdeményezést pártolom, iskolákban kötelezővé is tenném. Miklós (építészmérnök) Tudok róla, hogy létezik védőoltás, de sem magamat, sem a négyéves kisfiámat nem oltattam be. Többre tartom a különböző vita­minkészítményeket és az egészséges életmódot. Az oltást inkább az idő­sebbeknek javasolják, romlott im- munrendszerűeknek, mert náluk egy influenza végzetes lehet. Laura (tanuló) Nem tudtam, hogy influ­enza ellen is lehet kapni védőoltást. Remélem nem teszik kötelezővé, mert nem szeretem a tű és a vér látványát. Úgy vagyok a be­tegségekkel, hogy a szervezetem majd ellenáll. Ami nem öl meg, az erősít. Testvérvárosiak látogatása Dunabogdányban Leutenbachból, Dunabogdány test­vérvárosából nemrég negyvennyolc fős delegáció látogatott a községbe, amelynek az volt a célja, hogy a két település képviselő-testülte megbe­szélést tartson egy közös ülés kere­tében. A német küldöttséget elkísér­ték a testvérvárosi kapcsolatokért fe­lelős kollégák és természetesen a régóta visszajáró barátok is. A közös képviselő-testületi ülést Schuszter József, Dunabogdány pol­gármestere nyitotta meg, amelyen beszélt Magyarország uniós csatlako­zásáról, valamint a további együtt­működési lehe'őségekről is. Beszédé­ben hangsúlyozta a nemzetiségi ok­tatás keretén belül tanult német nyelv fontosságát. Ez után Jürgen Kiesi, Leutenbach polgármestere is felszólalt, aki szintén megemlítette az európai uniós csatlakozás jelentő­ségét, és beszélt a magyarság törté­nelmi múltjáról az államalapítástól a csatlakozásig. Kiemelte: a német nemzet sohasem fogja elfelejteni, hogy a magyar határok megnyitásá­val valósulhatott meg a német egység és az új Európa kialakulása. Az ötnapos látogatás során sor ke­rült az idén első alkalommal kiosztott iskolai érmek átadására is, a német testvérváros pedig három fejhallgatós magnót ajándékozott az iskola részére, a nyelvtanulás elősegítése érdekében. Kikapcsolódás képpen a program részeként megtekintették a kör­nyék, így Pilisszentlászló, Pilis- szentkereszt, Visegrád és Eszter­gom látnivalóit is. • NIL Százéves a villamos-áramszolgáltatás Esztergomban Folytatás az I. oldalról Az erőmű a város közvilágítását, la­kásokat és ipari fogyasztókat látott el villamos energiával. A villamos ener­gia felhasználása folyamatosan nőtt, ezért az igények kielégítésére 1917-ben a város erőművét egy 15 kilowattos távvezetékkel párhuzamosan kapcsol­ták a dorogi „Centrálé”-val. Az új ellá­tási rendszer 1918. január 18-án került üzembe, és ezzel együtt véglegesen le­állításra került az esztergomi Erőmű. A város 1924-ben felmondta a Ganz céggel kötött üzemeltetési szerződést. E rövid ismertetőt követően került sor az emléktábla megkoszorúzására. Esztergom város nevében Kolumbán György képviselő helyezett el koszo­rút. Or követően Koditek Pál, Esz­tergom Barátainak Egyesülete nevé­ben, valamint Kara Béla, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Eszter­gomi Szervezete nevében koszorú­zott. A program a Technika Házában folytatódott, ahol három előadást hallgathattak meg a résztvevők. Ba­lázs Szilárd a szervezet tiszteletbeli elnöke a város Elektromos Művének történetét mutatta be előadásában, majd Koditek Pál „A villamosítás ha­tása Esztergom fejlődésére” című prezentációja következett. Végezetül Lóderer Albert, az E.ON Észak-du­nántúli Áramszolgáltató Rt. hálózati osztályvezetője zárta a sort előadásá­val, amelyben Esztergom és környé­ke villamosenergia-ellátásának jele­nét és jövőjét taglalta. Az egész ün­nepség egy emlékkiállítás megnyitá­sával zárult. A tárlat csütörtökön és pénteken megtekinthető a Technika Házának kistermében. • GK Felkészülés a téli közlekedésre A hóláncot is kérhetik a határokon A téli időszak beköszöntével a gépkocsikat is fel kell készíteni a megváltozott út- és közlekedési vi­szonyokra. A szakemberek javasol­ják az autószervizben történő ellen­őrzést, de néhány munkálatot ott­hon is el lehet végezni. A felkészítés egy-egy gépkocsi ese­tében nem csak a gumiabroncsok cse­réjében merül ki. Ezt tavaly még tör­vény írta elő, és a szakemberek sze­rint most is mindenképpen ajánlatos lecserélni a nyári gumikat télire. A szakértők szerint mindenképpen oda kell figyelni arra, hogy az akku­mulátor kontaktusai tiszták legyenek, ellenőrizni kell, hogy van-e benne elegendő elektrolit, és természetesen a feltöltését is. A tiszta vizet le kell cserélni fagyállóra, ellenőrizni kell a sűrűségmérőt, meg kell mérni a fagyálló szintjét. Ajánlatos lecserélni az ablakmosókban is a vizet fagyálló­ra, valamint a megrongálódott ablak­törlőt is ki kell selejtezni. Mindenképpen el kell végezni a lámpák beállítását, idővel ugyanis azok „szétrázkódhatnak”, így ködös időben „vakíthatnak”. Nem árt, ha van tartalékban is égő, mert az a téli idő­szakban, amikor a lámpákat nappal is kötelezően használni kell, sokkal gyor­sabban elhasználódnak. A tapasztalat azt mutatja, hogy ilyenkor minden harmadik gépkocsi „félszemű”. A régebbi típusú kocsikban érde­mes elvégezni az olajcserét és a gyer­tyák cseréjét. Ajánlják továbbá a fék­A téligumi nem kötelező, de életet menthet rendszer ellenőrzését, mindezek mellett pedig az üzemanyag-szűrő cseréjét a benzinre működő kocsik esetében. A diesel-motorok esetében elég csak azok tisztítását elvégezni. A szakemberek szerint a kocsit ér­demes felszerelni a téli időszakban vontatókötéllel, lapáttal hófúvás ese­tére, egy zacskó homokkal, amely szükség esetén a kerekek csúszását gátolhatja meg. Jól jöhet, ha felsze­relkeznek a gépkocsivezetők fagyálló folyadékkal az ajtózárakra. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a téli időszakban a határátkelő­kön kérhetik a hóláncot. Megtörtén­het, hogy emiatt nem engedik be a kocsit az országba. Ez ugyanis hozzá­tartozik a kötelező felszereléshez. • CzM

Next

/
Oldalképek
Tartalom