Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)

2004-07-22 / 145. szám

6 HÍDLAP • 2004. július 22., csütörtök KALEIDOSZKÓP Az alvó öreg halász Ernest Hemingway íróember ritkán választ példaképet, ha mégis, nagyon távolit, akiért a kilométerek miatt nyugodtan rajonghat, akit másolhat, utánozhat. Nem derül ki, a példakép számára semmiképpen. Ez lehetett az elméleti sík, amely szerint Hemingway szerethető. A realista stílusirányzat az ilyen. Pörgő élőbeszéddel, a részletek pontos rajzával operál, a könnyen azo­nosítható típusfigurák miatt nincs gond vele, az olvasó - kis empátiával - a regényben él. A technika egyszerűnek tűnik, de éppen ez benne a ne­héz. És éppen emiatt szerethető. Az amerikai - pontosabban az an­gol nyelvű észak-amerikai - iroda­lom nehezen jutott át a szűrőkön, hogy miért, kár szót vesztegetni rá. Az olvasó Jack Londonnal kezdett, az Én Könyvtáram sorozatban, a hatva­nas években egyre másra jelentek meg regényei. Az éneklő kutya, ké­sőbb A beszélő kutya. Persze ezek in­kább ifjúsági regénynek tekinthetők. Később Hemingway következett. Az, hogy összecimborált Fidellel, okozott némi lelki defekciót, de mert Fidel is messzi, Kuba is messzi, nem okozott kiheverhetetlen csalódást. Amerika csak az első világháború után, a megváltozott világban kezd el olvasni. Nagyiparilag. Főleg a há­borúból hazatért sokat megélt fiatal generáció ontja a jobbnál jobb re­gényírókat és novellistákat. Tekin­tettel az amerikai kiadók tömegter­melésére, a sikeres művek írói elké­pesztően sokat keresnek. Szemben a magyar íróval, aki ha nem kokettál politikai notabilitásokkal, éppen ösz- szekoldulja a megélhetésre valót. így talán érthető a másik szempont, mi­ért példakép Hemingway. O az egyik legsikeresebb, leggazdagabb és legnagyobb hatású novellista és re­gényíró. Nemcsak világutazó, nem­csak birtokok tulajdonosa, de tenge­ri hajó felett is rendelkezett. Az is előfordult, hogy saját vagyonából ki­sebb hadsereget állított ki. Hemingway egyik titka a szaka­datlan kaland, társadalomábrázolása, hitele mellett a legjellemzőbb rá az eseményeket izgalomban tartó for­dulatosság. Persze tény, hogy élete legalább annyira kalandos, mint iro­dalmi művei. Egy nagyjövedelmű orvos fia. Az apa is szenvedélyes vadász és halász. Hemingway ettől az apától örökli a veszélyek kedvelését. 17 éves korá­ban megunt minden iskolát, lelépett otthonról, újságírónak állt. Szülei ugyan megharagudtak rá, de a költ­ségeit mindig fedezték. A megbocsá­tásra azonban addig kellett várnia, amíg sokszor kitüntetett katona, népszerű író nem lett. A háború vé­gén már élete húszas éveinél tartott. 1926-ban, 28 évesen első novelláskö- tete akkora sikert aratott, hogy soha többé nem kért pénzt hazulról. A könyv címe ez volt: „Férfiak nők nélkül”. A cselekmények nagyon kü­lönbözőek voltak, de valamennyiben a hajszolt és hajszoló szerelemvágy­ról beszél. Ami Hemingway jelleg­zetessége is. Egész életében, vi­szonylag idős koráig hajszolta a nő­ket. Negyven fölött sűrűn váltogatta ágyában a híres színésznőket. Nősü­lése előtt közölte menyasszonyával, ne várjon hűséget tőle. Ennek ellené­re jó házasságban élt. Az asszony rendszerint azt is tudta, mikor kivel- kikkel osztozik a mester energiáján. A szeretők cserélődtek, a feleség mindvégig mellette maradt. Újságoknál arra vállalkozott, hogy bárhová, ahol háború van, hajlandó elmenni haditudósítónak. Kínában a nagy polgárháború idején a köztársa­ságpártiak mellett baktatott csatáról csatára. Többnyire az „igazságos” ol­dalt képviselte, amennyire van igazsá­ga egy-egy háborúnak. A spanyol pol­gárháborúba nem megbízott újságíró­ként, hanem önként ment. Nem hosz- szú idő elteltével a köztársaság kato­nája Franco ellen. Háborús riportjai már novellái előtt világhíresek. Saját élete adta legsikeresebb regénytémáit. A háborúból írta meg első híres regé­nyét, a Búcsú a fegyverektől-t. A re­gényből és a gyors egymásutánban megjelenő novellákból kiderül írómű­vészete magva: rendkívül tömören ír. Rövid mondatok, fölös szavak elkerü­lése, mozgalmas cselekmény. Az írás­technika miatt, mert egy tizenkét íves regényét is gyorsan olvassuk, az em­ber úgy érzékeli, mintha novellát ol­vasna. Ezzel szemben az ötflekkes no­vella annyira gazdag eseményben, történésben, hogy visszagondolva csaknem regénynek látszik. Hemingway mindent témának te­kintett, mindent meg is írt, de nem volt rendszeres munkás, azaz nem volt az írás rabszolgája. Egy-egy há­borús munka miatt évekig nem gyár­tott szépirodalmat. Vadászkirándu­lás, szerelmes utazás úgy telt el, hogy egy betűt nem írt le. Máskor két nap, két éjszaka se feküdt le, nyomta az aktuális történetet. Az ital mindig mellette volt. Hemingway a kevés író egyike, aki a kezdetektől al­kohollal stimulált. Életszemlélete szerint az ered­ménytelen munka is többet ér a sem­mittevésnél. A közelítés legrango­sabb példája nagyelbeszélése: Az öreg halász és a tenger. Ember és ter­mészet viszonya, a munka öröme és a beletörődés a kudarcba sajátos ötvö­zete jelenik meg ebben a műben. Az öreg halász keservesen elejti a nagy halat, de amíg zsákmányával partot ér, a cápák felfalják a zsákmányt. A halász egy óriási csontvázzal érkezik. Az eredmény diadala és a csőd tudo­másulvétele a világirodalom nagy művei közé sorolja ezt a történetet. Hemingway mindig politikai éle­tet él, de soha semmiféle pártnak nem tagja. Rokonszenvezik a szocia­lizmussal, de nem szocialista. Talán utópistának lehetne mondani. 1940 óta Kubában élt, a karibi kommunis­ták hatalomra kerülése után is ma­radt, sőt személyes jó viszonyt is ápolt Fidellel, a kubai forradalom ve­zetőjével. Otthonát különböző gyűj­temények, vadásztrófeák díszítették. Egy külön szobában fegyvertára volt. Egyik kedvtelése volt a puská­kat, pisztolyokat, szúrófegyvereket tisztogatni. Ebben a szobában végez­te életét. 63 évesen. Az előzmények­ről annyit tudhatunk, hogy orvosnál járt, megnézette a máját, mert ren­detlenkedett, ami nem csoda. Haza- menve öreg feleségének annyit se mondott, fapapucs, bement a fegy­vertárba és agyonlőtte magát. Halála óta változatlan az értékelé­se. Észak-Amerikában is, Európában is. Az, hogy a huszadik század egyik legnagyobb regényírója, és talán ő a legnagyobb novellistája. Ha kevesebb fehér kubai rumot iszik, ha kevesebb goromba spanyol bort, ha kevesebb a szeretője, ha jobban vigyáz magára, ha betartja orvosai tanácsait, és per­sze, ha nem lövi magát szájba ked­venc vadászpuskájával, ma volna 105 éves. De az nem Hemingway volna. • Oz. Jókai Mór: Gazdag szegények eredeti vígszínmű a fővárosi népéletből sok zenével a Komáromi Jókai Színház előadása Jókai Mór müve alapján átdolgozta Bognár Róbert és Schlanger András Diszlet: Ignatovic Krisztina m. v„ Jelmez: Dobis Márta. Koreográfia: Bodor Johanna m. v.. Zene: Darvas Ferenc m. v., Dalszövegek: Várady Szabolcs m. v., Dramaturg: Bognár Róbert m. v„ A rendező asszisztense: Jóba István Rendező: Schlanger András m.v. - A nagy mesemondónak kevesen ismerik a drámaíró oldalát, pedig nem egy helyzet- komikumban bővelkedő vígjátékot jegyez Jókai mester. A sors fintora, hogy Jókai városában, Jókai nevét viselő színház fennál­lása óta csak Jókai adaptációt mutatott be. Ezért döntött úgy a Komáromi Jókai Színház művészeti vezetése, hogy a Jókai év­forduló (halálának 100. évfordulója) alkalmából egy saját drámát tűz műsorra. Ezt a darabot hozzák el ide Esztergomba, hogy a Várszínház hűséges közönsége is élvezhesse Jókai vidám-szomorú művét. A Gazdag szegények a „cifra nyomorúság” helyze­tének komikus, olykor tragikomikus pillanatait eleveníti fel. Kapor Ádám vasúti váltóőr a nyugdíjkorhatár elérésével elveszti mun­kahelyét, élettársa Kömény Zsuzsanna mosónő egyedül nem tudja eltartani kettőjüket, ezért úgy döntenek beköltöznek a szegényházba... Igen ám, de az sem olyan egyszerű! A csóróságot is igazolni kell és ebből olykor komikus helyzetek adódnak. Az ember nincstelen, semmilye sincs a ruhán kívül, ami rajta van, a havi lakbért is csak foggal-körömmel kapargatja össze, de ha ünnepel, valahogy mégiscsak jut ez is, az is... Persze ezt holmi ellenőr nem értheti... Augusztus 6-7. (péntek-szombat) 21.00 óra, Belépődíj: 1500,- Ft. Nyugdíjasoknak: 500,- Ft TUDTA? 25 évvel ezelőtt, 1979. július 22-én hunyt el Spanyolországban Ko­csis Sándor futballista, a legendás Aranycsapat jobb-összekötője. Kocsis „Kocka” Sándor 18 évesen a Fradiban kezdte pályafutását, 1950 és 1956 között pedig az Aranycsapat tagjaként a Budapesti Honvéd csapatát erősítette. 1948 és 1956. között 68 alkalommal játszott válogatott mérkőzést, amelyek során 75 gólt rúgott, és hat bajnoki címet szerzett. 1951-ben, 1952- ben és 1954-ben ő volt a magyar bajnokság legeredményesebb játékosa, és bár a svájci világbajnokságon 1954-ben a magyar válogatott csak ezüstérmes lett, a gólkirály 11 góllal mégis Kocsis Sándor volt. 1956-ban Kocsis - sok más Aranycsapat-taghoz hasonlóan - emigrált: rövid svájci kitérő után Bar­celonában telepedett le, és az FC Barcelona tagjaként még számos sportsi­kert ért el. 1979-ben bekövetkezett haláláig a katalán fővárosban élt, Magyar- országra soha nem tért vissza. • sem SZENT MÁRIA MAGDOLNA • JÚLIUS 22. Mária Magdolna azon asszonyok közé tartozott, akik közvedenül szolgálták az Urat, s akik elkísérhették Jézust, amikor tanítványaival járta a városokat és falvakat, hirdetve az Isten országát, s gondoskodhattak a kis csapatról, amelynek se nyugta, se otthona nem volt. Más szóval Mária Magdolna egy volt azok közül az asszonyok közül, akiket a Mester arra méltatott, hogy közelről hallgathassák tanítását, és a Golgotára is elkísérjék, amikor a tanítványok - János kivételével - elfutottak. Ezek az asszonyok haláláig hűek maradtak Mesterükhöz. Ahányszor csak említik nevü­ket az Evangéliumok, Mária Magdolna mindig az első helyen szerepel. Ünnepét a 8-9 században keleten általában július 22-én ülték, a nyugati egyházban azonban csak a 12. század után terjedt el a tisztelete. Mária Magdolna a bűnbánók, a fog­lyok, a megtért bűnösök és az iskolások patrónája. • sem GYÓGYSZERTÁRI ÜGYELET IDŐJÁRÁS Július 22-én. csütörtök Esztergom: Kerschbaummayer Patika (Kossuth L. u. 41.) Telefon: 411-145 Dorog: Szent Margit Gyógyszertár (Rákóczi út 9.) Telefon: 431-191 Hazánkban csütörtökön a kániku­lát főleg nyugaton és északon elszórt záporok, zivatarok enyhítik. A Du­nántúlon megélénkül az északnyuga­ti szél. Hajnalban 17, 22 fok várha­tó. A hőmérséklet csúcsértéke 31, 36 fok között alakul. Késő este 24, 29 fok lesz. Pénteken a sok napsütést legfel­jebb keleten zavarja felhősödés. Kis­sé megélénkül az északi, északkeleti szél. Hajnalban 16, 21 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 30, 35 fok között alakul. HIRDETMÉNY Az 1997. évi LXXVIII. törvény 9.§ (6) bekezdése szerint Esztergom, Ipari Park szabályozási tervét és építési előírásának módosítását 2004. július 13-tól 2004. augusztus 11-ig lakossági véleményezés céljából közszemlére teszem. A szabályozási terv módosítása, a szakhatóságok véleményei, valamint az egyeztető tárgyalás emlékeztetője munkaidő alatt megtekinthető Esztergom,. Széchenyi tér 1. sz. alatt, a Polgármesteri Hivatal portáján. A terv véleményezését írásban a Polgármesteri Hivatal Városszépítésén (I. emelet, 114/5-6. szoba) lehet leadni a kifüggesztés ideje alatt. Esztergom, 2004. július 12. Dr. Csömör Sándor Jegyző MOZIMŰSOR Petőfi filmszínház (Esztergom, Rá­kóczi tér 4, tel.: /33/ 312-446) 17.30 A titkos ablak - színes, amerikai film. Rendezte: David Koepp. Sze­replők: Johnny Depp, Charles S. Dutton, John Turturro, Maria Bello, Timothy Hutton. 19.30 Gothika - színes, amerikai film. Rendezte: Mathieu Kassovitz. Sze­replők: Halle Berry, Bemard Hill, Charles S. Dutton, John Carroll Lynch, Penélope Cruz, Robert Downey Jr. Danubius mozi (Párkány, Fő utca, tel.: +0421 36 751 1107) Gyerekelő­adás: 18.00 Oviapu - amerikai vígjáték. 20.00 Nem férek a bő­rödbe - amerikai film. Kerti mozi: 22.00 Wrong Turn - szí­nes, amerikai horror. Rendezte: Rob Schmidt. Szereplők: Desmond Harrington, Eliza Dushku, Emmanuelle Chriqui, Jeremy Sisto, Kevin Zegers, Lindy Booth, Julian Richings, Garry Robbins, Ted Clark.

Next

/
Oldalképek
Tartalom