Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)

2004-09-18 / 186. szám

• HÍDLAP • 2004. szeptember IS., szombat hídlapmagazin Az expresszionista líra diadala Mikor beléptem, arra gondoltam, újabb felesleges művészkedés; minek ma expresszionista módon kereszt­re feszített Krisztusokat mutogatni? Sok hűhó semmiért. Később lehiggadtam, s rájöttem - talán a je­lenkori művészet utolsó reményét látom. Kissé valóban kevert-kavart a kiállí­tás. A rendkívül bonyolultan megköze­líthető Héphaisztosz Kft. tárlatához a húszas éveket idéző, kimondottan tér- iszonyosoknak kitalált lift vezet föl, s abból kilépve máris a kiállítás közepén találjuk magunkat. A falakon másfél­két méteres képek fogadják a látogatót, melyek egy Önarckép nevet viselő al­kotáson kívül a megfeszített Krisztust ábrázolják. A képek az expresszioniz- mus, néhol az Új Tárgyiasság formái­ból merítenek. A festmények alatt-kö- zött nonfiguratív faszobrokat észlelhe­tünk, amelyeknek első pillantásra sem­mi közük a képekhez. Végül és utolsó sorban polcokat, tartókat, asztalokat és székeket látunk, melyek az art déco és hetvenes évek hippi-dekorációk nyo­mát viseli magán. Mi van?? Aztán lassan, de biztosan leesik a tantusz. A tárlat ugyanis nem csak kulcs, de mentőöv is egyben a jelenko­ri művészethez, - már ha néhány be­mutatót megélhetne Európában, mely­re a magyar viszonyokat nézve vajmi kevés esély van. Még akkor is áldásos hatása lenne, ha a látottak végső soron egy összekutyult izé hatását keltik. Művtörténeti gyorstalpaló Hogy értsék a problémámat, né­hány dolgot nem árt tisztáznunk. Mi­vel eddig már többször is elcsattant az „expresszionizmus” kifejezés, dióhéj­ban: az impresszionizmus édestestvé­re, vele egy időben született, s a jövő alkotóira gyakorolt hatásfokát nézve ők kerültek ki győztesen a versenyből. Mindketten egyazon helyről, a párizsi Képző- és Iparművészeti Akadémia fullasztó gyakorló-műtermeiből jöttek a napvilágra, miután összerúgták a port a vezetőséggel. Az expresszionis­ták az impresszionistákkal ellentétben nem csak mutatni akarnak valamit, de mondani is. Ezen szándékukhoz nem­ritkán szélsőséges ábrázolásmódot vá­lasztanak. Hatása tehát markáns, - a huszadik századi művészet útját alap­jaiban határozta és rázta meg. Az el­múlt húsz év nemzetközi alkotói válsá­gáról ejtsünk még szót: a nyolcvanas években a képzőművészet hatalmas válságba jutott. Ennek egyszerű oka volt: Andy Warhol és Wilhelm de Kooning olyannyira szétrombolták az alak, a forma és az alkotás minden sza­bályát, hogy az utánuk jövőknek már mindent szabad volt. Félre ne értsék, a két művész zseni volt, - az utánuk jö­vők azonban kevésbé. A kilencvenes években már senki nem tudta, mi tör­ténik, merre tartunk, - tulajdonkép­pen nem volt trend. Rendre-másra őrületbe hajló blöffölés ment festészet címszó alatt, s a rengeteg „hazudós” bizony nem is egy tengerparti villát vásárolt mázolmányaiból, faragványai­ból. S mint az ilyenkor lenni szokott, a fejlődés önmagába fordult vissza. Újra alakok, formák jelentek meg a képe- ken-szobrokon. '95 körül egyes műkri­tikusok egyenesen a középkori román esztétikához hasonlították a változást. Nem sokkal az ezredforduló előtt a művészet visszatért az anyaföldre: a klasszicizmushoz. Kis túlzással ma ott tartunk, mint a tizenkilencedik század elején, Jaques-Louis David korában. Mondom, kis túlzással, hiszen az imp­resszionisták mintegy másfél évszáza­dos rombolása-építése megtette a hatá­sát, de mindennek ellenére növelte az alkotók kreativitását. A tankönyvek, kézikönyvek ilyesmiket írnak a jelen­kori (pl.) festészetről: expresszioniz- must hoz létre expresszionista eszkö­zök nélkül. Bátran használja fel a kor adta lehetőségeket, a fotót, a filmet, a digitális technikát. Ugyanakkor a je­lenkori festészet a legritkább esetben kész reprezentálni a mindennapok drámáját. Nem érdeklik a problémák. Vissza a kiállításhoz Vizsgáljuk ennek fényében a jelen kiállítást. A festő Táncsik János nem fél a színektől; gyönyörűen, és bát­ran használja őket. Krisztus, - legyen bármilyen ruhába felöltöztetve, ve­gyék körül bármilyen rikító színek, drámája, értünk szenvedése üvölt fe­lénk, - de nem bántóan. Nem akar megrázni, földbe döngölni, elcsábíta­ni; kezet nyújt, és kérdéseket tesz föl. A korunkat jellemző hivalgás, túldí­szítettség, bujaság mögött ott a tragé­dia - az elidegenedés. S mindenek mögött az emberi kézben rejlő ke­gyetlen brutalitás - legyen az bármi­lyen színes kesztyűbe bújtatva. Erről szólnak Táncsik munkái, - s mivel nem „akar” adni, egyszerűen csak ad, elfogadjuk. Gyönyörű és (mondom még egyszer, ha nemzetközi kiállítá­sokra is eljutna) jótékony hatással le­hetne az állóvízbe jutott festészetre. A legenda szerint P Sureesh indiai faszobrász és Táncsik a Himalája lá­bánál találkoztak egymással, s hatá­rozták el a közös kiállítást. Abból a nonfiguratív világból jönnek elő az indiai művész alkotásai, amelyet, ha sokáig néz az ember - még hajlamos belelátni valamit. Pedig mindössze esztétikusak ezek a faszobrok és nyugtatóan hatnak nézőjére. Horváth György kovácsoltvas tár­gyaival már kimozdult Európába - bár ő csak a kiállítás harmadhegedűse, mégis eddig ő jutott a legmesszebb. El­mondása szerint a müncheni Opera előterétől kezdve Isten tudja még hány milliomos álmát konvertálta valósággá, - nevét mégsem ismerik hazájában. Gyertyatartók, székek, asztalok, né­hány polc, amin Sureesh szobrai látha­tók, - ezek reprezentálják őt. Tárgyai a huszadik század elején csúfosan meg­bukott Arts Décoratifs, rövidebb ne­vén az Art Déco hatását viselik magu­kon, továbbá a szintén húszas években tevékenykedő, Papp Gyula nevével fémjelzett weimari ötvösműhely önt­vényeinek hatása érezhető, leginkább gyertyatartóin. Hogy Horváth úr jó úton jár-e, nem a mi tisztünk megítél­ni, s tekintettel arra, mekkorát téved­tek az elmúlt másfél évszázad zsurna­lisztái e témakörben. Egészét tekintve határozottan hangulatos a tárlat, még ha kissé eklektikusnak is tűnhet gya­korlott kiállítás-látogatóknak. De pró­bálkozás ez és fanyalgás helyett örül­jünk együtt annak, amink van. És talán visszatér az a századeleji korhangulat, amikor a vállalkozó és közép-polgárré- teg fel tudott és akart mutatni eg); a kultúráért is felelős magatartásformát. • Szaiay Álmos PROGRAMOK, RENDEZVÉNYEK- IDŐ BONTÁS Kiállítások Esztergomban Antoni Waterloo Tájkarcok című ki­állítása nyílt meg a Keresztény Múzeumban. A tárlat október 3-ig tekinthető meg. Fekete József fotografikai kiállítása tekinthető meg a Bajor Ágost Kultúrmozgóban. A tárlat szep­tember 19-ig tekinthető meg az in­tézmény nyitvatartási idejében. Az XIV. Esztergomi Fotográfiai Bienálé „AKT-ART” kiállítása te­kinthető meg a Duna Múzeum Eu­rópai Közép Galériájában. A kiállí­tás október 3-ig, kedd kivételével naponta 10-18 óráig tekinthető meg. P. Sureesh indiai faszobrász és Táncsik János festőművész kiállí­tása tekinthető meg Esztergomban a Héphaisztosz Kft. galériájában (Szegfű u. 2). A tárlat október 16-ig, hétköznaponként 10-16 óra között tart nyitva. A Mindszenty Emlékmúzeumban (Esztergom-Várhegy, Oszeminári- um, III. em.) „Balassi Bálint élete és költészete” címmel textil- és grafikai tárlata látogatható. A kiál­lítás október 5-ig tekinthető meg. Kiállítás Pilismaróton Helytörténeti kiállítás nyílt a Kultú- rotthonban. A tárlatot a nyitvatar­tási időben tekinthetik meg az ér­deklődők. Kiállítás Táton A táti kultúrházban Ungvári Mihály: „Erdély kövei” című képzőművé­szeti kiállítása tekinthető meg. Kiállítás Párkányban A Párkányi Városi Művelődési Köz­pont és a Szlovákiai Képzőművészek Szövetsége tisztelettel meghív min­den érdeklődőt szeptember 23-án, 16 órakor Gerstner István festőművész kiállításának megnyitójára a párká­nyi Városi Galériába. A kiállítást Ján Oravec, Párkány polgármestere és Ta­mási Péter festőművész nyitja meg. Kiállítás Zselízen Szeptember 13-25-ig értékesítéssel egybekötött kiállítás tekinthető meg Bajkai Mária csuhé-babáiból a könyvtár kiállítótermében munka­napokon 08.00-17.00 óráig, szomba­tonként 08.00-12.00 óra között. Cso­portok előzetes jelentkezése alapján Bajkai Mária bemutatót is tart. Moziműsor Bajor Ágost Kultúrmozgó (Eszter­gom, Bajcsy-Zsilinszky u. 4. (Szabadidőközpont), tel/fax: 33/313- 888). Pénztárnyitás előadáskezdés előtt fél órával! Jegyár: 450 Ft. Szeptember 16-19. (csütörtök-va­sárnap). 19:00: Pi - Fekete-fehér, feliratos amerikai sci-fi/thriller, 84 perc. Rendezte: Darren Aronofsky, főszereplők: Mark Margolis. Danubius mozi (Párkány, Fő utca, tel.: 4-0421 36 751 1107) 19.00 Garfield - amerikai film. Rendezte: Peter Hewitt. Szereplők: Breckin Meyer, Jennifer Love Hewitt, Stephen Tobolowsky, Bill Murray. Időbontás Szeptember 18-án szombaton szüre­ti felvonulás lesz Táton. A menet a táti kultúrháztól a CBA áruház par­kolójáig vonul, ahol sor kerül a kul- túrcsoportok bemutatójára. 20 órá­tól szüreti bál lesz a kultúrházban, ahol a Városlődi Zenekar zenél. Szeptember 18-19-én (szombat-va­sárnap) kerül megrendezésre a Nagybörzsönyi Templomos Na­pok. Több előadás is elhangzik az Ipoly Eurorégió Szabadegyetem szervezésében, a téma elsősorban a műemlék és értékmegőrzés. A helyi Árpád-kori templomok e két napon szakavatott idegenvezetővel várja a látogatókat, akik a helyi könyvtár­ban a templomokról készült doku­mentumfilmeket is megtekinthetik. Szeptember 19-én a Csemadok he­lyi szervezete szeretettel meghív mindenkit a Csemadok megala­kulásának 55. évfordulója jegyé­ben rendezett XVII. Szüreti Ünne­pélyre Búcsra. Program: 13.00: szü­reti felvonulás, 14.00: ünnepi műsorok a sportpályán. Szeptember 20-án, hétfőn 17 órakor az esztergomi Babits Mihály Városi Könyvtár vendégei Nemere Ilona és Nemere István íróházaspár lesznek. Szeptember 22-én, szerdán 17 óra­kor az esztergomi Babits Mihály Városi Könyvtár vendége lesz St. Martin előadóművész, zeneszer­ző, fotós, költő. Beszélgetőpartne­re Rafael Balázs lesz. Szeptember 23-26. között (csütörtök­től vasárnapig) tartják Lábatlan város­avató ünnepségeit A színes progra­mok között van 23-án a Hollósy Galé­ria kiállítása, 24-én íjászbemutató, Tö­rök Ádám és a Mini fellépése, Duna parti malac- és ökörsütés, 25-én fúvós- zenekari ébresztő, városavató ünnep­ség a Gerenday Arborétumban, szü­reti bál, 26-án városi foci- és teniszbaj­nokság, ünnepi szentmise, gyermek­programok és népzenei koncertek. Szeptember 23-án, 18.00 órakor a Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület és a Bajor Ágost Kultúrmozgó tisztelettel meghív minden érdeklődőt a Muravidék c. folyóirat 6. számának bemutató­jára és a nyári Pilisszentléleki Al­kotótábor tevékenységeiről szó­ló, gyermekrajz-kiállítással egy­bekötött beszámolóra az esztergo­mi Szabadidőközpontba. Szeptember 24-én és 25-én kerül megrendezésre Párkányban a III. Őszi városnapok. Programok: pén­tek: 11.00 - Az önkormányzat ünne­pi ülése, 15.30 - mazsorettek felvonu­lása, folklórműsorok, 18.30 - polgár- mesterek köszöntője, 19.00 - The Backwards koncert, 22.00 - Trapéz buli. Szombat: 11.00 - nemzetközi öregfiúk futball-torna, 13.00 - hídfu- tás, 15.00 - eredményhirdetés, 16.00 - helyi kultúrcsoportok fellépése, 17.30- Nótaénekesek, 20.30 - Bonita bál. Szeptember 25-én, 15 órakor veszi kezdetét a II. Esztergomi „Halászlé ünnep” gasztrokultúrális fesztivál. Program: 14.00 - 15.00: Főzési, tűzrakási előkészületek, 15.00 óra: ün­nepélyes megnyitó, tüzek meggyújtá­sa, 18.00 óra: eredményhirdetés, 18.30- tól: zene, tánc. Helyszín: Prímás-szi­get, Pézsa Tibor Sportcsarnok. Hídünnep - A sport jegyében 2004. szeptember 25. Prímás-sziget, Sportcsarnok. Programok: 9. 00 - 13. 00: Erős Emberek Versenye - teher­autó húzás, söröshordó emelés stb. 9. 00-tól: regisztráció a Hídfutásra, kis­pályás foci a Híd Kupáért. 10. 00: Mozdulat Táncművészeti Egyesület előadása, egyéni teke verseny a „Pézsa Tibor Sportcsarnok Bajnoka” címért. 11. 00: Esztergom - Párkány ifjúsági labdarugó mérkőzés. 12. 15: Fehér László tárogató művész elő­adása, a Pézsa Tibor Sportcsarnok Névadó Ünnepsége. 13. 00: Hídfutás- a 4 km-es táv rajtja. 13. 20: Hídfu­tás - a 10 km-es táv rajtja. 14. 00: Esztergom - Székesfehérvár rögbi­mérkőzés. 15. 00 - 18. 00: Halászléfő­ző verseny. 16. 00: Esztergom - Pár­kány öregfiúk labdarugó mérkőzés. 17. 00: A Híd Kupa - kispályás foci torna döntő mérkőzése. 18. 00: ered­ményhirdetések. Alex the Paid Holiday. 20. 00: Hooligans koncert. Egész napos játékok: mászófal, lova­goltatás, íjászat. INFO: Kismóni Já­nos 33/54 2 050, illetve 33/412 202.

Next

/
Oldalképek
Tartalom