Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)

2004-05-05 / 89. szám

6 KALEIDOSZKÓP • HÍDLAP • 2004. május 5., szerda Száz élve halt meg Jókai Mór ókai csupa leg. A klasszikus mesemondás, történetmesélés nagy­mestere, a legolvasottabb magyar re­gényíró (ha nem számoljuk Nemerét), világa a legtündéribb, szerelmei a leg- tragikusabbak és legmélyebbek, törté­nelmi tablói a legélvezhetőbbek, ördö­gei, angyalai a legemberibbek. Jókai maga a hagyományos népmesélői kedv, a hagyományos legendakezelés. Bezzeg ám a szerelem terén nem ügyel ennyire a tradícióra. A szere­lemben akár forradalminak is nevez­hetjük Jókait. Vagvkituggya. Lehet, mindösszesen menekül a meglévőből. A korán megözvegyült Jókayné (a nemesi származású Jókay csa­lád református vallású. Igen büszkék ne­mesi származásukra. 1848-tól azonban a legfiatalabb Móric nem használja a neve végén az y-t) kemény menyecske, igyekszik mindentől megóvni legki­sebb és legkedvesebb fiacskáját. Festő­nek szánja, és eltiltja első szerelmétől Asztalos Etelkától, aki pápista vallású. Ekkor még hallgat anyjára Jókai Mór. bár a vallási különbség nem zavarja. Könnyen lehet, hogy éppen ilyen ke- ménykezű öreg tyúkra vágyik (ami soha nem árt meg írófélének), amikor függetlenül, titokban, minden tanács elől elugorva választ társat. AZ ELSŐ HÁZASSÁG 1848 március 15-én táborfalvi Rózá­tól a Bánk Bán előadásán egy nemzeti­színű szalagcsillagot kap a mellére, mint érdemrendet (Ezt Mikszáth gyö­nyörűen elmeséli a Jókai-kötetben). Egy hét múlva Laborfalvi, aki 8 évvel és jelentős nemi jártassággal idősebb Jókainál, egy nemzetiszínű horgolt sü­veget küld neki, mézesmadzag gya­nánt. Jókai azonnal felragad a süvegre. Ettől kezdve szerelmespárként sétál­gatnak Pesten. Petőfi ellenzi a vi­szonyt. Később azon is összekapnak, melyikük asszonya követné őket hűen a száműzetésbe (a negyvennyolcas for­radalmi idők előzményéről van szó), melyiküké tartana ki mellettük. Jókai Laborfalvi lakása közelébe te­lepíti harcálláspontját, pontosabban egyetlen emelet választja el őket. Azu­tán Róza eljegyzi a nagy jövő előtt álló író-mesemondót. Petőfi közbelép, ugyanis eredetileg sem arról volt szó, hogy összeházasodnak, hanem inkább arról, hogy a test kapja, ami jár neki. Riadóztatja a Jókay-famíliát. Értesíti a nagyasszonyt a rossz életű színésznő­vel való, veszélyessé vált viszonyról. Rózának ugyanis van egy 12 éves lánya valamelyik színésztársától. A gyerme­ket titokban intézetben nevelteti. A Jókay család színpadias jelenetben ve­zeti elő a kislányt a gyanútlan Mórnak. Később Jókai így emlékezik vissza erre: „Az én legkedvesebb barátom, Petőfi Sándor (a lelkemhez nőtt lélek) tette meg azt a kegyetlenséget, hogy lehozta Pestre az édes anyámat, ki csonttörésben szenvedő be­teg volt és a nővéremet, kit oly nagyon sze­rettem, s ő maga vezette őket az én svábhe­gyi erdei menedékembe, melyről senki sem tudott más, csak ő. Ott voltunk elrejtőzve a menyasszonyommal. ” A leleplezés ellené­re szinte azonnal feleségül veszi Rózát, aki kőkemény társa, felesége Jókainak. Anyja ugyan megátkozza, kitagadja, de másfél év után megbocsát. „És más­fél év múlva az én áldott jó anyám maga jött oda hozzánk, hogy a nőmet kedves leá­nyomnak nevezze, s meghívja magához ré­gi otthonunkba, a komáromi apai házba. Miért? Mert megérdemelte. ” (Hehe!) A MÁSODIK HÁZASSÁG Pápinak becézik az idős Jókait nevelt lánya, Róza és férje a bohém Feszty Ár­pád, amikor az agg mester a szerelem valamennyi patologikus tünetét újra produkálja. A nála 54 évvel fiatalabb Nagy Bella, eredetileg Grósz Bella lob- bantotta lángra a szívét. A - vélhetően rosszindulatú - pletyka szerint az ifjú színésznő Bellácska olyan szintre jutott az oralitásban szüzességét védendő (a szegény zsidólány egyetlen kincse), hogy némely XX. századi profik is bo- kázhatnának előtte. De ezt nyilván az örökség miatt rémült Róza II/Feszty pá­rocska terjesztette. A bevadult Jókai ré­mületet kelt a családban. A közvéle­mény azonnal igazolva látja az öreg kecskére vonatkozó gunyoros szólás­mondást. Rokonai elmebetegnek akar­ják nyilváníttatni, hogy az esetleges há­zasságot megakadályozzák. Azt is elter­vezik, hogy a házasság után detektívek­kel figyeltetik a fiatal feleséget, hogy a váláshoz dokumentumokat szerezze­nek. („... örültek házába akartatok zárat­ni” Jókai Mór kiadatlan levelei és Feszty Arpádné Jókai Róza visszaemlékezései.) Végeredményben megállapítható: az élet és az irodalom kétféle vágánypár. Az is megállapítható, az életről lehet mesélni ugyan, de az élet maga nem mese. Ezt Jókai Mór, a XIX. század legnagyobb mesemon­dója éppen úgy megtapasztalhatta, mint az analfabéta pásztor a hortobá­gyi pusztáról. És rendben van így. • Onagy Zoltán Radnóti örök Kilencvenöt éves lenne. Alig hi­hető. Úgy tárolódott a kisagy vala­melyik zugában, hogy nagyon régi, nagyon öreg és távoli. A kilencven­öt nem olyan sok. Faludi György - példának okáért - itt él köztünk. Áldozat és költő. 1944 őszén lőtték agyon a vándorlásban, menekülés­ben megfáradt, a helyzettel elégedet­len szittya fasiszták. Húzták a belü­ket a robogó orosz úthenger elől, és minden és mindenki, aki akadályozta őket a gyors haladásban még jobban elvette a jókedvüket. Radnóti már beteg, nem képes tartani a tempót, annyin múlt. Új versek, szép versek lapulnak a zsebében, amikor meghal, amikor tömegsírba lökik. Ebből a tö­megsírból indul a halhatatlanság fe­lé. A visszavonuló keretlegények nyilván nem tudták, honnan is tud­nák, hogy a kor egyik legkitűnőbb költőjére lőnek. Bár a fasizmus, a kommunizmus és a kultúra kibékít­hetetlen ellenségei egymásnak. Göring hírhedt vonatkozó mondása: „Ha a szót hallom: kultúra - piszto­lyom után kapok.” Zsdanov se marad el mögötte a felszólítással: „írók, ír­jatok remekműveket!” Nem teszi hozzá, a hangsúlyban elrejtve, hogy „vagy pedig mentek a Gulágra!” Radnóti Új-Lipót-városból indul. Tizenöt évesen már nyomtatásban lát­ja verseit. Árva fiúként rokonsága ke­reskedelmi vagy ipari pályára szánja. Érettségi után Csehszlovákiába küldik textilipart tanulni. Huszonegy, amikor beiratkozik a szegedi egyetemre ma­gyar-francia szakra. Ott találkozik Sík Sándorral. Sík Sándor katolikus pap volt, költő és esztéta, akiben bonyolul­tan vegyül a vallásosság, a haladó szel­lem és a költői avantgardizmus. A má­sik fontos hatást a Szegedi Fiataloktól kapja. Ezek a haladó szellemű egyete­misták izgatott érdeklődéssel fordulnak a nyomorgó vidék felé, tanulmányoz­zák a falvak életét, a népi mozgalmak baloldali szárnyához tartoznak; idővel sok jut el közülük a kommunizmusig. Babitscsal utálják egymást. Babits tart a politikától, Dante-fordításáért mégis átveszi Mussolini fasiszta álla­mának legmagasabb kultkitün- tetését, Radnóti szerint minden a po­litikából indul és oda érkezik. De azért publikál a Nyugatban, az egyik kötete is Nyugat-kiadásban jelenik meg. Kötetei 1940-ig követik egy­mást. 1940-ben meghökkentő módon már Válogatott versek című kötete is napvilágot lát. Ettől kezdve munka- szolgálat és munkaszolgálat. Munka­szolgálatos zsidónak lenni - annak el­lenére, hogy a katonai behívó fogsá­got jelent, keretlegény őrizettel, 1942-től pedig a munkaszolgálat - lé­nyegében halálos ítélet. 1940-től 1944-ig Radnóti javarészt munkaszol­gálatos. Néha hetekre, olykor hóna­pokra hazaengedik, hogy újra érkez­zen behívóparancs. 1940. szeptember 5. és december 18. között munkaszol­gálatos Szamosveresmarton. 1942. jú­lius 1-jétől Margittán, Királyhágón, Elesden, majd a hatvani cukorgyár­ban, végül a fővárosban szolgál. A háborús cenzúra nem egy verse köz­lését törli, így leginkább csak műfor­dításaival jut el az olvasóihoz. 1944. május 20-án ismét munkaszol­gálatos. A német Todt-szolgálatnak a szerbiai Bor közelében felállított tá­borába, Lager Heidenauba hurcolták; rézbányában és útépítésen dolgozik. 1944. szeptember 17-én innen indítják el utolsó útjára. Erőltetett menetben nyugat felé gyalogolnak a beteg, ki­merült munkaszolgálatosok. Radnótit a Győr megyei Abda község határá­ban 21 társával együtt 1944. novem­ber 9-én agyonlövik. Utolsó versei („bori notesz”) viharka­bátjának zsebében a sírba kerültek. A még maga összeállította, de utolsó ver­seivel bővített kötete Tajtékos ég cím­mel jelent meg a Révai kiadásában, 1946-ban. Az 1934 júliusától 1943 márci­us közepéig vezetett Napló nemcsak beszédes történelmi dokumentum, ha­nem teljes értékű irodalmi alkotás is. Halála után összeomlik a fasizmus. Azután kíméletlenül hosszú idő után bedől a kommunizmus is. Mint a biro­dalmak, ideológiák, izmusok és egyéb nem emberre, hanem hatalomra fazoní- rozott találmányok rendszerint. Radnó­ti világlátása, költeményei túlélték a fa­sizmust, a kommunizmust, vélhetőleg túlélik a globalizációt is. A költő az „em­ber” érzelmein, az esendő, a gyenge húrjain szólal meg, amikor hiány mutat­kozik belőle. Ezért feltételezhető, hogy Radnóti örök. Eclogái egy-egy minden helyzetben szolgálni kész mesteri zene­művek. Olvasni kell és emlékezni, ha el­felejtünk valamit a múltból, a múltról. • - oz ­A Duna Múzeum „zajos” sikere a Ligetben A Pulszky Társaság, a Nemzeti Múzeum és a kulturális tárca évről évre megrendezi Budapesten a Mú­zeumok Majálisát, amelynek idén a Mezőgazdasági Múzeum adott he­lyet és segítséget. A rendezvényt Hiller István miniszter nyitotta meg, köszöntötte a múzeumok megjelent vezetőit, képviselőit, majd átadta az „Év Múzeuma 2004.” pályázat díjait. A megnyitó után színes népzenei műsor, körtánc, lovagi torna, hagyo­mányos ételek kóstolója, lángos, kür­töskalács, játszóház következett. Az Európa-terv célul tűzte ki a mú­zeumok ingyenes látogathatóságát. Az idei majális alkalmából kapott bemu­tatkozási alkalmat az a 24 állami múze­um, amelyek állandó kiállítása május­tól ingyenesen látogatható. Az eszter­gomi múzeumok közül kettő is tagja lett ennek a „klubnak”: a Vármúzeum és a Duna Múzeum. Utóbbi zajos si­kert aratott majálisi megjelenésével, hi­szen munkatársai nem bíztak semmit a véletlenre. A múzeum szereplésének központi témája a vízerő bemutatása volt. Vízi ping-pong, tutajépítés és úsz- tatás, vízikerék készítés, kézműves ját­szóház, működő makettek, szellemi to­tó és „reinkarnáció” mellett a látogatók további különleges élményekben ré­szesülhettek. Az érdeklődők megte­kinthették az esztergomi reneszánsz- kori vízgép egyik lehetséges működési elvét igazoló modellkísérletet. Órán­ként egy-egy percre beindult a masina, és a szerkezet működését kísérő hatal­mas hang mágnesként vonzotta az ér­deklődőket. Aki pedig részleteiben is kíváncsi volt arra, hogyan működhe­tett a modellen bemutatott elmélet alapján a valódi gépezet, megtekint­hette a számítógépes animációt. Ez a film a Duna Múzeum vetítőtermében is megtekinthető lesz majd. Az ered­ményhirdetés bizonyította, hogy az esztergomi Duna Múzeum sikerszéri­ája töretlen: az elmúlt évek hazai és nemzetközi díjai után ezt a pálmát is sikerült elhódítani. • - mzn ­MOZIMŰSOR de Katsumoto (Ken Watanabe) is, aki a császár szolgálatában áll, ő a szamurá­jok utolsó mentsvára. Párkány Danubius mozi (Fő utca, tel.: +0421 36 751 1107) 19.00 Chouchou ­színes francia filmvígjáték.Rendez- te: Merzak Allouache. Szereplők: Gad Elmaleh, Alain Chabat, Claude Brasseur, Roschdy Zem, Catherine Frot, Julien Courbey, Arié Elmaleh, Yacine Mesbah, Micheline Presle, Jacques Sereys. A legjobb francia filmvígjáték 2003-ból, a legjobb európai film 2003-ban. HILDESHEIMI SZENT GOTTHÁRD PÜSPÖK • MÁJUS 5. Gotthárd 960-ban született Reichersdorfban. Apja, Ratmund az egykor jómódú kolostor szolgái közé tartozott; a kolostor a magyarokkal való hadakozás következ­tében szegényedett el. Gotthárd színvonalas tudományos és teológiai képzést ka­pott a kolostori iskolában. Tanítójának feltűnt kiemelkedő tehetsége, s az ő közben­járására a salzburgi Frigyes érsek magához vette a fiút, biztosítva ezzel számára a továbbtanulás lehetőségét. 993-ban pappá szentelték, 996-ban pedig egykori kolos­torának apátja lett. Gotthárd vezetése alatt a konvent megerősödött, az épületeket alapjuktól kezdve átépítették. 1022 decemberében a mainzi Aribo érsek szentelte püspökké. Gotthárd minden gondja a rábízott püspökség lelki és szellemi jólété­nek emelésére irányult: rendszeresen elment a betegek és szegények házaiba, hogy ápolja és támogassa őket, személyesen fogadott minden kérelmezőt, ő maga gyón­tatta a bűnbánókat. 1038. május 5-én halt meg. • sem I-------:---­—-*------------7—:----­— —■-----------------:-— *------­T u D T A ? Hét éve hunyt el Barényi Béla mérnök, feltaláló, az autóknál használatos törési teszt és a gyűrődési zóna kifejlesztője. Barényi 1925-ben találta fel a biz­tonsági kormányművet, amely ütközés esetén megvédi a sofőrt a felnyársaló- dástól. Kevesen tudják, de a bogárhátút is Barényi alkotta meg, nem pedig Porsche. A feltaláló a bíróság előtt is bizonyította igazát, majd jelképes, 1 né­met márkás kártérítést kért. „Uraim, Önök mindent rosszul csinálnak!” - ez volt az első mondata, amikor a Mercedeshez jelentkezett 1939-ben. A cég Barényi felfedezései révén hamarosan kiérdemelte a világ legbiztonságosabb autója kitüntető címet. Az 1940-es években ő vezette be a törésteszteket, amely nélkül ma már nem készülhet egyetlen új autótípus sem. Legfontosabb találmánya az 1951-ben szabadalmaztatott gyűrődési zóna, amely napjainkig meghatározza a karosszériák tervezési elvét. Még életében bekerült a detroiti Autóipar Halhatatlanjainak Csarnokába. • sem IDŐJÁRÁS GYÓGYSZERTÁRI ÜGYELET Esztergom Petőfi filmszínház (Rákóczi tér 4, tel.: /33/ 312-446) 17.30 - 19.30 Az utolsó szamuráj - színes, ame­rikai film. Rendezte: Edward Zwick. Szereplők: Ken Watanabe, Tom Cruise, Billy Connolly, Koyuki, Timothy Spall, Tony Goldwyn. Nathan Algren kapitány (Tom Cruise) valamikor nagy harcos volt, csak a becsületnek és a hazának élt. A polgárháboró küzdelmei azonban felőrölték és teljesen elveszítette emberi értékeit. Algren kapitánynak az indiá­nok ellen kellett volna megküzdenie, de a csata, részéről kudarcba fulladt. Nemcsak ő szenved ilyen problémától, Délnyugat felől erősen megnövek­szik a felhőzet és többfelé várható zá­por, zivatar. Az élénk déli szél főként zivatar környezetében megerősödik. Hajnalban 11, 16 fok várható. A hőmér­séklet csúcsértéke általában 19, 24 fok között alakul. Csütörtökön a gyakran erősen felhős égből többfelé eső. A déli szél időnként megélénkül, zivatarok környezetében megerősödik. Hajnal­ban 12, 17 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 18, 23 fok között alakul. Május 4-én. kedden Esztergom: Bánomi Piros Patika (Körössy László út 1.) Telefon: 416-502 Dorog: Szent Margit Gyógyszertár (Rákóczi út 9.) Telefon: 431-191

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom