Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)

2004-04-02 / 66. szám

Napilap az Ister-Granum Eurorégióból. Ára: 78 Ft / 9,5 Sk, előfizetőknek: 62 Ft / 8,5 Sk II. évfolyam, 66. szám 2004. április 2., péntek Áron fSzt. Áron és Paolai Szt. Ferenc napja) Fősroitesztó-helyettes Hnvátfi Balázs * SzeiteztiSc Bartal Tímea (régió), Koler Péter (szlovákiai bel- és külpolitika), Nagy Balázs (sport), Véoy H István (kuHüra) • Munkatársak: Árpás Károly, Bukovics Krisztián, Cá^er Mónika, Epress József, Gál Kata, Kiss Emese, Krwács Árpád, Muzslay Áffses ■ Művészeti vezető: Babge P. Szede^ * Tervezőszerkesztő: ÁgEeké Loretta • Szerkesztőségi titkár Jászberényiné Kárász Krisztina • Szerkesztőség: 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., postacím: 2501 Esztergom, Fbstafiók 233, telefon: +36 (33) 500-750, telefax: +36 (33) 500-750, e-mail hidlap@esztergom.hu • Kiadja a Strigonium Rt., 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., telefon: +36 (33) 510-040 • Felelős kiadó: Kpke Faarc igazgató • Kiadói irodavezető: 1 laváth Gábor • Hirdetésfelvétel Steindl Ralfe*. 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., telefon: +36 (33) 500-750 • A hirdetések tartalmáért a kiadó nem vállal felelősséget Kéziratokat fényképeket nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. • Terjeszti a Magyar fbsta Rt., Rábahír Rt, Buvihír Rt, valamint az alternatív terjesztők. • Előfizethető a hútapkézbesítőknél a rikkancsoknál valamint a szerkesztőségben. Előfizetés Szlovákiában: Strigonium Slovakia sr.o 943 03 Stúrovo, Továrenská 1. Előfizetési dir ptv évre 14 400 forint (1 918 korona), fél évre 7 500 forint (1 027 korona), negyedévre 3 900 forint (535 korona). • Nyomda: Komáromi Nyomda és Kiadói Kft., 2901 Komárom, igmándi út L (Fbstafiók 21), felelős vezető: Kovács János ügyvezető igazgató. Fel, lendülés A keddi kormányszóvivői tájékoztatón Draskovics Ti­bor pénzügyminiszter meg­nyugtatott mindenkit, a ma­gyar gazdaság fellendülő­ben van, amiről az jut eszembe, hogy egyszer egy tévés producer arra a kér­désre válaszolva, nem fél-e, hogy megszűnik a műsora, azt mondta, hogy „dübör- günk, apukám!”, mire más­nap felmondták a szerződé­sét. Szóval, zakatol a gaz­dasági mozdony, hiszen a makromutatók is kilógnak már a tábláról, az meg kü­lönösen előnyös a gazdasá­gi teljesítményre nézve, ha a cégek egyáltalán nem igényelhetik vissza a tele­fonáfát, fulladjanak bele a sok pazarló távhívásba, in­tézzék az ügyeiket az utcán, amúgy is a személyes kon­taktus a lényeg. Az iparűzé­si adót meg jobb is, ha megszűnteti a kormány, a piszkos kis mitugrász önkor­mányzatokat felveti a pénz, miközben az államappará­tus éhezik, és nem tud a nyugdíjasoknak fizetni. Merthogy nehezen tud (nem akar?), a megígért ti­zenharmadik havi nyugdíj­ból idén csak kétheti össze­get látnak az idősek, a teljes pénz kiosztása 2006-ra vár­ható, amely - valahogy - kísértetiesen emlékeztet egy választási évre. Mindeköz­ben a nyugdíj-ellátásból élők összesen mintegy öt­venezer forint éves többlet­tel számolhatnak a kor­mány árpolitikájának kö­szönhetően, mint (rosszul) kereső ember olykor ma­gam is rácsodálkozom, az élet drága, de hetvenéves édesanyám nem csupán rá­csodálkozik, hanem ennek vaskos hangot is ad, mivel a bőrére megy a dolog. Mindenki tudja, hogy a kontinens gazdaságilag „minden bizonnyal nem olyan jól teljesítő nyugatabbi országaiban” (hehe; naná, nekik nincs Draskovicsuk) az ezüst éveket élő kisemberek nem azzal töltik az időt, hogy a boltok között ingáznak, hol olcsóbb egy forinttal a tej meg a kifli, hanem össze-vis- sza utazgatnak a kontinen­sen, és azon törik a fejüket, hogy a kétéves autót még az idén, vagy csak jövőre cse­réljék le. Nyilván, ez vaskos demagógia, de annak fényé­ben jelentősége van, hogy mindjárt csatlakozunk az uni­óhoz. Egy „dübörgő” gazda­sággal és nyomorgó nyugdí­jasok millióival. Yaisl HU ISSN 1785-0592 Espoói küldöttség érkezett Esztergomba- Ister-Granum Eurorégió ­A tavasz beköszöntével is­mét gyakorivá váltak a kü­lönböző testvérvárosok de­legációinak látogatásai Szent István városában, és Esztergom képviselőit is egyre többször fogadja a tíz testvérváros valamelyike. Amint arról korábbi lapszá­mainkban már beszámoltunk, Meggyes Tamás polgármester vasárnap Bambergben járt, hétfőn pedig Jaromir Dzil gnieznói polgármester vezeté- sével héttagú delegáció érke­zett Esztergomba, hogy átte­kintse a két testvérváros közöt­ti oktatási és kulturális együtt­működés kérdéseit. Csütörtök délelőtt Kari Koivunen, a képviselő-testület végrehajtó bizottságának elnö­ke és Kristina Wikberg, a város alpolgármester asszonya veze­tésével Espoo finn város dele­gációja érkezett Esztergomba. A küldöttséget Meggyes Tamás vendégül azt a kilenc finn diák­ból és tanáraikból álló csopor­tot, amelynek célja egy eszter­gomi középiskolával kialakítan­dó testvériskolai kapcsolat le­hetőségeinek felmérése, az együttműködés előkészítése. Pénteken délelőtt fél tízkor az esztergomi Szabadidőközpont aulájában nyílik a két város 1974 óta fennálló kapcsolatának emlékeit bemutató fotókiállítás, amelynek első képe a testvérvá­rosi szerződés aláírását mutatja-p— esztergomi polgármester, vala­mint a Magyar-Finn Baráti Tár­saság elnökségének tagjai fo­gadták. A küldöttség az Eszter­gom és Espoo testvérvárosi együttműködéséről szóló meg­állapodás aláírásának harmin­cadik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen és prog­ramokon vesz részt, amelyeken a delegáció tagjai közt Eszter­gomba érkező tapiolai kamara­kórus többször is fellép. A Szent István Gimnázium diákjai látják be, míg az utolsó a tavaly au­gusztusban, a Széchenyi téren megrendezett Szent István-napi ünnepségeket megtekintő espoói vendégekről készült. A megnyitót követően a vendégek és vendéglátók Esztergom pol­gárai előtt számolnak be a két város kapcsolatainak történeté­ről és jövőjéről szóló terveikről a Szabadidőközpontban. A finn vendégek többezer kötetnyi könyvvel érkeztek, amelyek eső példányait ma délután öt órakor veszi át a Babits Mihály Könyvtár, ahol az espoói baráti társaság által gyűjtött könyvekből megala­kítják a Fennica-részleget. A kötetek rendszerezése, katalo­gizálása után a Magyarorszá­gon egyedülálló gyűjtemény segítségével a könyvtárközi kölcsönzési rendszer útján az egész országot az esztergomi városi könyvtár láthatja majd el finn nyelvű könyvekkel. (folytatás az 5. oldalon) Újjáéledt a Valódi Szlovák Nemzeti Párt- Szlovákia ­Újraindította tevékenységét a Valódi Szlovák Nemzeti Párt (PSNS). Ezt a párt tagjai március 23-án döntötték el, amikor Pozsonyban rendkívüli tanácskozást tartottak. Ekkor választották meg a küldöttek az új vezetést is. A párt elnöke Ján Sítek, alelnökei pedig Éva Slavkovská, Vítazoslav Móric, Rastislav Septák, Melánia Kolláriková és Svetlana Bornayová lettek. ismerte el a gyűlés jogszerűségét, és ez alapján 2004 januárjában a Belügyminisztérium Peter Sulovsky-t ismerte el a párt elnöké­nek. „Azóta olyan, mintha légüres térben vergődnénk. A tagok azt sem tudják, hogy hova tartoznak. Semmi mást nem csináltunk, csak az egyik bíróságról a másikra ván­szorogtunk, és egymást szidtuk” - mondta tegnap az újságíróknak Éva Slavkovská. Ebből kifolyólag a PSNS egykori vezetői felkeresték Slotát, hogy elevenítse fel a párt te­vékenységét, és legyen az elnöke. Slota azonban ezt a felkérést visz­szautasította. Eközben a valódi nemzetiek tárgyalni kezdtek az egyesítésről az SNS Peter Súlovsky vezette ágával is, ám sikertelenül Sitek hangsúlyozta, hogy elfo­gadják azt a jogi döntést, amely szerint az SNS elnöke Peter Súlovsky. A Valódi Szlovák Nem­zeti Párt a közelgő európai parla­menti választások miatt hívta ösz- sze rendkívüli ülését, ugyanis Sitek szerint nagy hibát követnének el, ha az Európai Parlamentbe egyet­len nemzeti jelölt sem kerülne be. Sitek Slotát kívánja jelölni európai parlamenti képviselőnek. rga „Nem áll olyan jól a szénánk, mint sokan gondolják”- Magyarország ­Magyarország EU-csat­lakozása szempontjából nem a felkészülés utolsó né­hány hetével vannak gon­dok, hanem azzal, hogy „van mögöttünk egy többé- kevésbé elszalasztott másfél­két év” - mondta Orbán Viktor volt miniszterelnök csütörtökön Brüsszelben, miután megbeszélést folyta­tott Romano Prodival, az Európai Bizottság elnökével. A Fidesz - Magyar Polgári Szö­vetség elnöke szerint a nagyobb jelentőségű politikai ügyekben nincsenek problémák a csatlako­zással. Az EU-taggá válás küszö­bén azonban olyan gyakorlati kérdések maradtak megválaszo­latlanok,. amelyek az emberek mindennapi életét érintik. „Gon­dok vannak bizonyos intézmé­nyek felállításával, s ez nehezíthe­ti, hogy a magyarok hozzájuthas­sanak a csatlakozás által kínált le­hetőségekhez. Nagyon sokat, és az eddiginél hatékonyabban, gyorsabban kell dolgozni az elkö­vetkező időkben” - mondta. Orbán Viktor és a bizottság elnöke megbeszélésén elsősor­ban Európa jövőjéről, Magyar- országnak az unióban betölten­dő szerepéről és gazdasági kér- désekről'Volt szó. „Azt próbáltuk' megérteni, miért halad lassabban az EU gazdaságának korszerűsítése, mint 2-3 éve gondolni lehetett. Úgy látjuk, Európának komoly lemaradásai vannak a munka­hely-teremtésben, ezért a jövő­ben ezt kellene előtérbe állítani, és a gazdaságokat is ennek ér­dekében korszerűsíteni” - álla­pította meg Orbán Viktor. A megbeszélésen konkrét pro­jektekről is szó volt, s megtud­hattuk: ebből a szempontból „nem áll olyan jól a szénánk, mint sokan gondolják”. Az autó­pálya-építéseket illetően még nem született döntés olyan prog­ramokról, amelyek Magyaror­szágot közvetlenül érintenék - a volt kormányfő szerint ezek elfo­gadtatásával még sok munkája lesz a magyar kormánynak. Az EU új alkotmányos szerző­déséről dönteni hivatott kor­mányközi konferenciával (IGC) kapcsolatban megtudtuk: jó esélyek vannak a sikeres befejez zésre, hiszen az ír elnökség alatt nagyobb lépésekkel lehet előre­haladni, mint sokan gondolják. A kereszténységnek az alkot­mányban történő megemlítésé­ért „sokat kell még küzdeni, de itt sem tenném le túl korán a fegyvert” - mondta Orbán Vik­tor, megjegyezve, hogy a törek­vést Prodi is támogatja. Arra a kérdésre válaszolva, hogy az utóbbi hetekben három biztos is kivált az Európai Bizott­ságból, a Fidesz elnöke közölte: közös érdek, hogy a bizottság to­vábbra is stabilan működjön. „Mi érdekeltek vagyunk abban, hogy mandátumának hátralévő hét hónapos idejére ne bénuljon meg a bizottság. Az újonnan csat­lakozó országoknak rossz volna, ha kapuzárás előtti hangulat ala­kulna ki” megbízatásának utolsó fél évében - mondta Orbán Vik­tor, aki a csatlakozás gyakorlati problémái között említette, hogy az uniós intézményekbe Magyar- országról érkező középszintű tiszt­viselők egy része május 1-jefí még nem tudja majd elfoglalni helyét. Vannak olyan posztok is, amelyekre még a pályázatokat sem írták ki - jegyezte meg a volt miniszterelnök. sem Lapozó SZOCIÁLIS PÓT­MEGOLDÁSOK .....2. oldal ŐS SZEL INDULHAT AZ ERDÉLYI MAGYAR TELEVÍZIÓ...........a oldal ÓV ODAI NEVELÉS.................4. oldal MÁ JUS ELSEJÉN PÁR­KÁNYBAN LÉPNEK FEL A FAVÁGÓK.........5. oldal NA PI BULVÁR..........7. oldal SZ ENTES ELLEN KÉ­SZÜLNEK A VITÉZEK..................8. oldal * Új jáépülhet a kisvasút- Régió ­Börzsöny erdeiben már 1893-tól épült a Királyrét és Szokolya között közlekedő kisvasút, amely a kitermelt fák szállítása mellett a tele­pülések közötti személyfor­galmat is bonyolította. Az eltelt évszázad alatt az erdei kisvasút vonala Királyréttől a Duna menti Kismarosig ért. A kisvasút személyforgalma 1990 után annyi­ra lecsökkent, hogy egy időre meg is szűnt, azonban 2001-ben újjáé­ledt, és azóta egyre közkedvelteb­bé vált a kirándulók körében. A Ki­rályréti Erdei Vasút vonatait 2003- ben már 86.565 utas vette igény­be. A forgalomnövekedés láttán idén május-június hónapokban a korábbinál sűrűbb vonatközleke­déssel várják az utasokat. Nagybörzsönyben 1908-ban kezdték meg Ipolypásztó felé a kisvasút kiépítését, amely a Szob- Márianosztra közötti szakasszal együtt összekötésre került. Nagy- börzsöny-Szob között 1969-ben volt még kisvasúti összeköttetés, amelyet tervek szerint 1975-ben még fejlesztették volna azonban lassan elsorvadt az erdei kisvasút Nagybörzsöny és Szob vonala­kon. Műszaki ernlékké nyilvání­tották 1999-ben a Tolmács-hegyi ■ csúcsfordítót, mint az utolsó ilyen megmaradt hazai ipartörténeti ereklyét. Nagybörzsöny kisközség önkormányzata nem tudta előte­remteni a vasút felújításához szükséges többmilliós összeget, ezért kormányzati támogatásért kezdtek lobbizni az érdekeltek. A próbálkozást és a folyamatos pá­lyázatírást 2002-re koronázta si­ker: ekkor lett meg a pálya és a járművek felújításához szükséges pénzösszeg. A munkákat 2002 tavaszán megkezdték. (folytatás az 5. oldalon) A Belügyminisztérium március 29-én jegyezte be a pártot a politi­kai pártok és mozgalmak jegyzéké­be. A PSNS tevékenységét az SNS és a PSNS 2003 májusában meg­rendezett zsolnai egyesülő gyűlése után szüntette be, amikor a párt el­nökévé Ján Slotát választották. Slota ekkor lemondott a PSNS- ben betöltött tisztségéről és a párt­tagságát is feladta. A PSNS tagjai ekkor ismét egy egységes nemzeti pártban tömörülhettek. Csakhogy a Pozsonyi Kerületi Bíróság nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom