Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)

2004-06-22 / 123. szám

• HÍDLAP • 2004. június 22., kedd RÉGIÓ MAI TÉMA Elérkezett a Vízöntő kora Ismeri-e Ön a jógát? Pár hét múlva első alkalommal rendezik meg Esztergomban a jóga fesz­tivált. Az eseményről hírt adó szórólapot olvasva sok kérdés merülhet fel az olvasóban, így például, hogy mi is a napfény jóga, mit jelent a víz­öntő kora és egyáltalán miben tud segíteni a jóga. A fesztivál egyik szer­vezőjétől, Hummelr Rozáliától mindezt most Önök is megtudhatják. Hummelr Rozália 1980-ban Fran­ciaországba költözött, ahol festőmű­vész lett, majd kilenc év párizsi tar­tózkodás után ellátogatott Indiába. Itt ismerkedett meg a jógával.- Az indiaiak a testüket, Isten temp­lomának tekintik. Hazajőve azt láttam, hogy itt mindenki rohan, pedig az éle­tet egyszerűen is lehet élni, hiszen az élet tulajdonképpen gyönyörű. Fan­tasztikus ember alanyunk van Ma­gyarországon, csak kipörgünk ma­gunkból - mesélte el személyes talál­kozását a jógával Hummelr Rozália. Ez előbb felsorolt érvek miatt döntött úgy, hogy megtanítja az embereket ar­ra, hogy élvezzék az életet. Iskolákban a legifjabbakat kezdte tanítani a helyes légzésre, ami a jóga alapja. A tanítás egyik következő állomása lesz a június 17-25. között rendezendő első Jóga fesztivál, itt Esztergomban. A jóga Maga a jóga szó: jó, összeköt egy magasabb rendszerrel. A nálunk is­mert jóga, a fizikai (hatha) jóga, ami a testi tisztulásnak az alapja, ezáltal a mindennapi életünkben egészségesek tudunk lenni. Meditálni csak akkor lehet, ha nem vagyunk betegek. Ezért kell a hatha jógával kezdeni. Stressz­oldó gyakorlatokkal kezdve légző gya­korlatokkal megyünk egyre beljebb. A lélek össze van kötve a felsőbb szinttel, az éggel. Ahogy beszívjuk a levegőt, tudatosítjuk annak erejét. Amíg tele vagyunk gyógyszerrel, nem mondhatjuk, hogy jógázunk, hi­szen nem az életerő áramlik ben­nünk, hanem az orvosságok. Ha az ember odafigyel magára - és a jóga erről szól - megtanulja, hogyan kell természetesen saját magával, a testtel együtt élni. Test nélkül nem lehet él­ni, ezért törődni kell vele. Mindenki számára nagy kérdés, miért jöttem a földre, miért vagyok itt. Az ember ak­kor kezd önmagával komolyabban foglalkozni, amikor megkapja a pofo­nokat az élettől. Az élettapasztalat ve­zeti el az embert oda, hogy magába nézzen, feltegye a kérdést: ki vagyok, mit csinálok rosszul. A jógával ezt a folyamatot fel lehet erősíteni, segítsé­gével az ember magára érez. A Halak kora elmúlik A kétezer éves öldöklés, háborús­kodás a halak kora volt. Ez arról szólt, hogy mindenki megölte a má­sikat, a testvérek egymás ellen for­dultak. Az egyik ember Isten nevé­ben ölte a másikat. Ebből még egy picike jelen van a földön, de már ki­felé megyünk belőle. A halak kora Jézus megfeszítésével kezdődött. O az egyszerűséget, az egészséget jött Hummelr Rozália . ide tanítani. Indiában őt joginak, mesternek tartják, az indiai templo­mokban mindenütt ott van az ő ké­pe. Jogi az, aki megtanul uralkodni a teste, az érzelmei és az érzékszervei fölött. A mostani vízöntő kora arról lesz ismeretes, hogy az emberek sze­retni fogják egymást, és békességben fognak élni egymás mellett. Nem fognak gyűlölködni, kritizálni, irigy­kedni. Az erre való felkészülés egyik jele, hogy Indiába özönlenek a kül­földiek, csak azért, hogy megtanul­ják, milyen jó egyszerűen boldognak lenni. Az élet arról szól, hogy nincs nagyobb ajándék a bölcsességnél és a tudásnál, ami egyszerűséggel jár. Az embereknek a belső szabadság, a tu­dás és az életerő kell. Hummelr Rozália szerint ez a hely, Esztergom és a Felvidék jógásoknak va­ló, olyan embereknek, akik meditatívak.- Aki ilyen sok szépet kap maga kö­rül, azt mondja: én már nem arra vá­gyom, hogy a Duna parton lakjam, vagy hogy hegyek vegyenek körül, mert már megkaptam. Akkor mire vágyunk? Arra, hogy ez. szépség mit jelent bennünk. Napfény áhítat Már az Árpád-házi királyok is mindig kelet felé fordultak reggel, kelet felé vágtak a kardjukkal, kö­szöntötték a napot, hiszen a napból jön az erő. Ezt senkitől sem lehet el­venni. Nap nélkül nem tudunk élni, ez az élet alap ereje. Az áhítat, a me­ditáción keresztül azt kívánjuk, hogy a bennünk felgyülemlett betegségek, negatívumok mosódjanak ki belő­lünk. Ezt mozgással és bizonyos lég­zéstechnikákkal lehet elérni.- Lélegezéssel erőt veszünk ma­gunkon, a kozmosz energiáját visz- szük magunkba. Víz és étel nélkül el tudunk élni egy darabig, de ha há­rom percig nem kapunk levegőt, meghalunk. Ezért nagyon fontos a helyes lélegzés megtanulása - tudtuk meg a jóga szakértőjétől. A nagy különbség Európa és Ázsia fiataljai között, hogy az előbbiek na­gyon fáradtak, leginkább az éjszakázá­sok miatt. Nincs energiájuk magukat „felépíteni”. Pedig a jógával mindez megtanulható - osztotta meg tapasz­talatát velünk Hummelr Rozália. A fesztivál részletes programjáról az esemény előtt olvashatnak majd lapunkban. • GK Beatrix (adminisztrátor) Gyermekkoromban a szüle­im beírattak egy jógatanfo­lyamra. Szétszórt voltam, és úgy gondolták, hogy a kon­centrálóképességet nagy­mértékben javítja a jóga. Előnyeit akkor még föl sem fogtam, de az utóbbi időkben újra érdekel a téma. Nyitott vagyok a keleti filozófiák és bölcs életvezetési módok irányába. Eszter (titkárnő) Még nem jógáztam, de gon­doltam rá. Szerintem-ez nem csak a keleti emHer ki­váltsága lehet. A barátnőm­mel együtt szeretnénk ki­próbálni. Budapesten olvastam, hogy egy jógaóráért hét-nyolcszáz forintot is elkérnek, ami számomra ellentmondás. Arra gondolok, hogy aki komolyan veszi ezt az életfor­mát, az önzetlenül szeretné átadni. Béla (nyugdíjas) Az unokám, Gábor egész­ségügyi problémákkal küszködött, amelyektől a jóga révén szabadult meg. O egészen belemélyedt a keleti ember életfelfogásá­ba: vegetáriánus lett, jógatáborok­ba jár, jógázva fekszik, különös dolgokat mormol reggel. Alapvető­en jónak tartom a jógát, de szerin­tem ő már túlzásba viszi a dolgot. Réka (egyetemi hallgató) Sokszor gondoltam már , arra, hogy jó volna kipró­bálni. Amióta Pestre kerül­tem, nagyon ideges va­gyok, szörnyű a fővárosi emberek között. Itthon, Eszter­gomban mindig megnyugszom, de szorgalmi időszak alatt is kell vala­mi, ami kikapcsol. A sporthozilus- ta vagyok, egy jógázó közösségben hozzám hasonló gondolkodásúak- kal is megismerkedhetnék. Az idei volt a legjobb falunap Jó hangulatban zajlott a hetedik falunap Bátorkeszin. Sipos József polgármester szerint az előző' falu­napokkal összehasonlítva az idei volt a legszínvonalasabb. A falu apraja-nagyja megfordult a bátorkeszi falunapokon. A program reggel horgászversennyel kezdő­dött, majd a helyi vadászszervezet agyaggalamb-lövészetet rendezett. Ezt követően az erős emberek mér­hették össze erejüket idén immár nemzetközi szinten. Az iskolai barátságos futballmér­kőzésen a helyi iskolások 6:3 arány­ban vereséget szenvedtek a bakonyszentlászlói csapattal szem­ben, de nem járt jobban a helyi öreg­fiúk csapata sem, akiket a nagymaro­siak 4:3-ra megvertek hazai pályán. A kultúrház előtt kultúrműsorral szórakoztatta a közönséget a Kará­csonyi kamarakórus, a helyi óvodá­sok és alapiskolások, valamint a kö­zépiskolások. Kiosztásra kerültek a polgármesteri díjak is, amelyeket Szénási Melinda pedagógus kapott műsorszervező munkásságáért. Ezenkívül a mintegy húsztagú Keszinpad és a helyi Body-klub tag­jai is kitüntetésben részesültek, mi­vel több alkalommal országos szinten is szép eredményeket értek el. Sipos József polgármester szerint a falunap jól sikerült, az összes többi kö­zül ez volt a legszínvonalasabb, és a legtöbb embert mozgatta meg. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a nap folyamán a 3500 lakost számláló faluban 2700 kolbászt osztottak ki in­gyenesen. A kisebbek számára pónilo- vasok és búcsúsok biztosították a szó­rakozást. A program fergeteges utca­bállal zárult, amelyet ugyan éjfélkor elmosott az eső, de így is a legjobb hangulatban ért véget az esemény. • CzM Közös portyán a cserkészek A hét végén együtt portyázott a sző- gyéni és az alakuló,kődídgyarmati cserkészcsapat. A portyán a cserké­szeknek különböző akadályokat kellett leküzdeniük ahhoz, hogy célhoz érje­nek. Próbára tették a kézügyességüket, a tájékozódási készségüket, és ismere­teikről is számot kellett adniuk. Erköl­csi tartásukról a keretmese Döbrögi urasága is meggyőződhetett, mert bár Matyiban forrott a bosszúvágy, a cser­készek a megbocsátás jegyében lebe­szélték őt a fizikai tettlegességről. Kőhídgyarmatról Retkes Darina pe­dagógus vezetésével hét cserkészpa­lánta érkezett. Ok a szőgyéni csapat védnöksége alatt most ismerkednek a cserkészettel. Darina elmondta, hogy egy táborozás alkalmával figyelt fel a cserkészet jellemformáló erejére, majd a szőgyéni csapat almanachja került a kezébe, amelyből sok információhoz jutott és megérett benne az elhatáro­zás, hogy Kőhídgyarmaton is megala­kítja a csapatot. Régebben már műkö­dött a községükben cserkészcsapat, de csak rövid ideig. Elmondta, ő nyáron segédtiszti-, két kislány pedig segéd­őrsvezetői kiképzésre mennek. A köz­ségtől már helyiséget is kaptak, amit jelenleg takarítanak. Minden adott lesz tehát az akadálytalan munkához. A ta­nítónő reméli, hogy mivel a nyáron is együtt táborozik a két csapat, megerő­södnek közöttük a baráti szálak, és a lelkesedés sem lankad majd. Színvonalas kórusfesztivál és népzene A hét végén rendezték meg a ha­gyományos Zselízi Városi Napokat. Színvonalas programokban idén sem volt hiány. A pénteki nap fő rendezvénye a Művelődési Otthon nagytermében megtartott rangos kórushangverseny volt. Nagy Géza polgármester köszön­tőjét követően megszólalt a szervezés­ben segédkező Ersekújvári Regionális Művelődési Központ fiatal igazgatója is. Stugel Tibor beszédében kiemelte a regionális, ezenbelül is hangsúlyozot­tan a magyar kultúra ápolásának szük­ségességét. A kórusfesztivál első részt­vevőjeként a helyi Lúc nőikar szlovák szerzők műveiből adott elő. Ezután a Franz Schubert Vegyeskar lépett fel létszámbeli problémáik ellenére rend­kívül nehéz kórusművekkel. A közön­ség számára zenei csemegének számí­tott a csábi Híves Mária szopránéne­kes előadása. Nem okozott csalódást a csábi Szeder Fábián Dalegylet sem. Változatos repertoárjukban az egyházi művek mellett szerepeltek motetták és könnyedebb hangvételű spirituálék is. Az est fénypontjaként színpadra lé­pett a legjobb magyarországi amatőr vegyeskarnak tartott Budaörsi Pro Musica Kórus. Sapszon Ferenc kar­nagy személyében egy igazi nagyság tisztelte meg a rendezvényt, hiszen a Magyar Rádió Énekkarának egykori karigazgatója számos előkelő zenei díj tulajdonosa. A kórus magas színvona­lú koncertje igényes hallgatóságot kí­vánt. Közel másfél órás programjuk­ban egyebek között Bach, Liszt, Schu­bert és Kodály darabok csendültek fel. Sajnos az ingyenes belépés ellenére sem volt teltház, ami szomorú bizo­nyítéka a kultúra iránti mérsékelt ér­deklődésnek. A megjelentek azonban hálás közönségnek bizonyultak, feláll­va, tapssal díjazták a különleges zenei élményt. Az elhúzódott kórusfesztivál miatt jelentős késéssel kezdődött az érsekújvári Vándor együttes koncert­je, amely az időközben ugyancsak megfogyatkozott nézőközönség miatt familiáris légkörben hangzott el. A hangszeres kísérettel előadott váloga­tott versek magyarságról, szerelemről szóltak. Az élet dolgairól, ahogy mon­dani szokás, hitelesen, szépen. A szombati nap a népi kultúra je­gyében telt. A X. Nemzetközi Kultu­rális fesztiválon fellépett a csatai Roz­maring folklórcsoport, a garamková- csi Praslica folklórcsoport, a magyar- országi Tébláb együttes, végül a zselízi Kincső és Apró Kincső. A né­pi mesterségek bemutatója melleft la­punkkal is közelebbről megismerked­hettek az érdeklődők. A Hídlap standjánál információkat kaphattak munkánkról, célkitűzéseinkről. • FAbry Péter

Next

/
Oldalképek
Tartalom