Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)

2004-03-27 / 62. szám

Mozi IS1AGA2N-2­04. 03. 27. Film Vas (Torque) Rocksuli (School of Rock) Art Kino: Getno Színes, magyar film (2004) / rendezte: Sala­mon András / szereplők: Gesztesi Károly, Bánfaluy Agnes, David Douglas, Ki­rály Levente, Péter Kata, Szalontay Tünde / írta: Salamon András I forgal­mazó: InterCom / gyártó: Filmplus, Goldenlight Films / hazai bemutató: 2004. március 4. / játék­idő: 95 perc. Fotó: Intercom Színes, amerikai film (2004) I rendezte: Joseph Kahn / szereplők: Ice Cube, Martin Henderson, I Jay Hernandez, Matt Schulze, Monet Mazur / I forgalmazó: InterCom / játékidő: 81 perc. Adott egy város, adott két motoros banda, akik között | igazi háború dúl. Cary az egyik menő csávó, aki a | 1 „rossz” oldalról - Henry-től - motorokat lopott, ami mi­att menekülnie kell szülővárosából. Henry viszont nem : felejt el dolgokat, ezzel sem teszi, főleg azért nem, mert | a motorokban lapul valami más is. Az a dolog számára I többet jelent egy mihaszna motornál, halálos iramban kezd Cary üldözésébe. Cary nemcsak ezért van bajban, f a városban meggyilkolták az egyik bandavezér öccsét és ( a szálak hozzá vezetnek. El kell kerülnie a bandavezért, | az FBI-osokat, közben meg kell találnia az igazi gyilkost, | tehát nem könnyű az élet. Motoros üldözés itt, motoros f üldözés ott, mindenki mindenki ellen harcol. Ilyen filmet elkészíteni nem túl nagy dolog, főleg nem | azoknak, akik már csináltak hasonlót, csak motorok he- í lyett autók voltak a főszereplők. A Halálos iramban és az | ; XXX mozik producerei újra egy remekbeszabott filmet jj ; készítettek. Sztori nincs, színészi játék nincs, akció talán, | számítógéppel kreált jelenetek megállás nélkül özönle- j nek a nézők felé. Ha valaki rossz filmet akar látni az vált- : sa meg a jegyét, de ez még a fanatikusoknak is sok lesz. BBEMUTATÓ: BUDAPEST - HOLLYWOOD MULTIPLEX DUNA PLAZA, HOLLYWOOD MULTIPLEX LURDY HÁZ, HOLLYWOOD MULTIPLEX ÓBUDA, HOLLYWOOD MULTIPLEX PÓLUS, MAMMUT MOZI, PALACE CAMPONA, PALACE MOM PARK, PALACE WESTEND I Színes, kanadai film (2003) rendezte: T i | Richard Linklater I Szereplők: Jack Black, § Adam Pascal, Chris Stack, Joan Cusack, Lucas Papaelias / Forgalmazó: UIP- Dunafilm / játékidő: 108 perc. Dewey Finn (Jack Black) élete úgy tűnik révbe ért. | | Egy igazi rock bandában gitározik, de mivel a közönség 1 | az egyik koncerten nem képes őt elkapni, fura helyzet-1 | be kerül. Ez a zenekarnak túl ciki, így kidobják Dewey-1 11. Jön a baj csőstül, szokták mondani... Nemcsak a ze- I nekamak mondhat pápá-t, hanem lakásából is ki kell 1 1 költöznie, ugyanis a lakbért az ilyen helyeken fizetni kell, | | főhősünk pedig ezt nem tette. Ned az albi főnöke, és kö-1 1 veteli a pénzt. Dewey-nek pénzt kell találnia és Ned he- j 1 lyett bevállal egy tanári állást egy elit iskolában. Unal-1 | más meló, unalmas diákokkal, de egy ötlet megváltoz- | I tat mindent^ Csináljunk rockbandát! Jack Black (Na- § | gyón nagy 0) színészi tehetségéhez mért filmet válasz- 1 0 lőtt, vagy választottak neki. Aranyos gyereksztori, ara- | nyos film arról, milyen lehet az élet akkor; ha egy hozzá | | nem értő ember tanári állást kap Jack Black hozza a kö-1 1 telezőt, a tizenéves színészpalánták felnőnek hozzá és ta-1 | Ián ez teszi teljessé az alkotást. Nem kell más, csak egy § I gitár; egy osztály, meg pár AC/DC cd. Indulhat a buli... BEMUTATÓ: BUDAPEST - CINEM CITY CSEPEL PLAZA, CINEMA CITY ÚJ UDVAR. CORVIN BUDAPEST FILMPALOTA, HOLLYWOOD MULTIPLEX DUNA PLAZA, HOLLYWOOD MULTIPLEX LURDY HÁZ. HOLLYWOOD MULTIPLEX ÓBUDA, HOLLYWOOD MULTIPLEX PÓLUS. MAMMUT MOZI. PALACE CAMPONA, PALACE MOM PARK, PALACE WESTEND Magyar családnak nem megy itthon, ezért el­határozzák, hogy szerencsét próbálnak a lehető­ségek hazájában, az Egyesült Államokban. Ko­rábban disszidált magyar rokon segít, a beillesz­kedés azonban közel sem megy zökkenőmente­sen, ráadásul az amerikai nagybácsinak sem megy annyira jól külhonban, mint hitték. Vala­mennyi családtag megéli a saját kis válságát - kamaszkori szerelem, kapuzárási pánik, megcsa­lás -, ám amikor a törvénnyel is szembekerül­nek, már komolyan felmerül a kérdés, hogy megérte-e a nagy kaland az árát. Salamon András, a Zsötem és a Közel a szerelem­hez Szemledíjas forgatókönyvíró-rendezője legújabb alkotásában leleplező forgatókönyvvel szerette volna megmutatni a külföldre szakadt hazánkfiainak szen­vedéseit - inkább kisebb, mint nagyobb sikerrel. Már a film megjelenése előtt tiltakozó levelet kapott a forgalmazó egy bizonyos „amerikai ma­gyar” csoporttól, akik megalázva és megvezetve érzik magukat a film miatt. Kérdés persze, hogy mennyire valós a levél, de az is, hogy mennyire valós az a történet, amelyet állítólag az életből merített az író-rendező. A képtelen konfliktusok, szürke jellemek, jellegtelen események nem ép­pen életszernek, a kivitelezés pedig egyenesen ijesztő. Ijesztően amatőr, pedig a kamera mögött a Filmművészeti Egyetem tanára, elismert direk­tor állt. A teljesen széteső és dögunalmas cselek­ményben ráadásul egymást váltogatják az érthe­tetlen és értelmetlen epizódok (például előbb a I rendőrséget üldözik, majd kisvártatva az kezdi J üldözni őket). A beharangozott nagyszerű alaki-1 tások is elmaradnak, Király Levente erős köze-1 pes a lecsúszott külhoni életművész karakteré-1 ben, az ismeretlen színészek és az amerikai epi-1 zodisták egyszerűen gyengék, egyedül a húzó-1 névnek szánt Gesztesinek vannak jobb pillana-1 tai, de összességében ő is messze elmarad ké-§ pességeitől, és valós tudásától. Las Vegas látszó-1 lag csak ürügy a film elkészítésére, egyáltalán | nem érezzük azt a belső feszültséget és az ellen-1 tétet, amelyet a műváros kapcsán akart megfő- j galmazni a történet. Ráadásul alig néhány vágó- J képben tűnik fel egy-egy kaszinó, igaz többre nem is igazán vágyik a néző. Ha valaki igazából nem tudja mit vár a pro­dukciótól, az leginkább nem kap semmit. Kár ér­te, mert egy ígéretes alapszituáció kibontása ful­ladt kudarcba, ráadásul idén ez már a többedik ilyen megállapítás magyar alkotás esetében. Kö­zönségfilmnek szánták, és egy kínos fiaskó lett belőle. Ráadásul látszólag nem is nagyon volt a forgatókönyvnek vége, mert az összecsapott le­zárás minden, csak nem megoldása az előtte el­telt másfél órának. Aki magyar, velünk van, mondhatta magában a rendező, csak éppen a néző nem azonosul ezzel az ars poeticával. Leg­alábbis az elbeszélés alapján semmiképpen. 'O ^ Magasfeszültség (Haute tension) - színes, francia film 3 Simpson ü * psiäi i > Pin it m i wn ^ ü mmi i Krisztus a kereszten Rendezte: Alexandre Aja / szereplők: Cécile De France, Philippe Nahon, Maiwenn Le Besco / forgalmazó: Best Holly­wood / játékidő: 85 perc / Marie (Cécile De France) és barátnő­je, Alex (Maiwenn Le Besco) egyetemisták. Az egyetemi szünetben, két szemeszter között úgy döntenek, hogy meglátogatják Alex szüle­it. Az ősök Franciaországban élnek egy nagy puszta közepén. Már az első éjszakán hatalmas problémák vannak, mivel egy sorozatgyil­kos (Philippe Nahon) látogatja meg őket. Az első áldozat Alex apja, aki az említett éjszakán ajtót nyit. Áldozat lesz Alex anyja is és a fő­hős mindent megtesz azért, hogy megélje a következő napot. Elkez­dődik a küzdelem a túlélésért. Megjelenés: március 31. 5 Kapitány és Katona (Master And Commander) színes amerikai film Rendezte: Peter Weir / szereplők: Paul Bettany, Russell Crowe, Billy Boyd, Chris Larkin, Edward Woodall, James DArcy / gyár­tó: 20th Century Fox / Miramax Films / Universal Pictures 1 já­tékidő: 138 perc / Napóleon az 1800-as években hódító kőrútjai alkal­mával a szárazföldön bekebelezte majdnem egész Európát. Akkor úgy érezte más vizekre evez, megpróbálkozik tengeri ütközetekkel, szeretne ott is hódítani. Jack Aubrey, az angol flotta tisztje azt a megtisztelő fel­adatot kapja, hogy hajójával a Surprisesal semmisítse meg az Cheron nevű francia fregattot. A kapitány az egész világon keresztül üldözi el­lenfelét de hamarosan rádöbben, hogy nem minden úgy alakul, ahogy ő azt elképzelte. Már nem ő üldöz, hanem őt üldözik. Elkezdődik egy hatalmas, halálig folyó csata a két hajó kapitánya között, a tét pedig nem kicsi: az életbennmaradás. DVD megjelenés: 2004. március 27 Extrák: Dolby Digital 5.1 magyar szinkron, interaktív menü, közvetlen jelenetválasztás, első pillantás az Én, a robot című film forgatásába / kép: anamorf 2.35:1 szélesvásznú, PÁL / hang: angol: Dolby Digital 5.1 és Digital Surround / feliratok: magyar, angol, finn, izlandi, norvég, svéd / ár: 5100 Ft (Kedvezményes ár!) Q O Gipsy Kings: Roots (kiadó: SonyMusic) Hát, igen, a Gipsy Kings tagjai már akkor királyok voltak, amikor még nem volt világtrend a latin zene. Eddigi teljesítményük húsz milla, ami ez esetben az eladott lemezek számát jelenti. Ha jól em­lékszem, a csapat francia illetőségű, és ekként énekelték spanyolul csak gitárkísérettel a legnagyobb mediterrán slágereket. És majdnem mindenkinek tetszett. A srácok most újabb lemezzel, a tizenhatodik­kal nyomulnak, melynek „Gyökerek” (Roots) a címe, tehát ismét va­lami alapvetőt hallhatunk, hasonló vérmérsékletben, ahogy eddig is pezsgett a dolog. Érdemes a lemezre figyelni, hiszen új szerzemé­nyekről van szó. Fontos adalék, hogy a csapat továbbra sem használ elektronikát lemezein, alkotás céljából ki is vonultak a párizsi stúdi­óból, valahová dél felé, tudjuk, ahol jó meleg van. Fotó: Movleueb I Óriási érdeklődés kíséri Mel Gibson A passió című filmjét. A vélemények meg­oszlanak a film érté­keit illetően, egy azonban bizonyos: kihagyhatatlan. Az ausztrál színész-rendező, a 48 éves Mel Gibson (korábbi di­rektori munkái: Az arc nélküli em­ber és az Oscar-díjas A rettenthe­tetlen) korántsem olyan csibészes krakéler, vagy nő- csábász mintamacsó, mint ahogy az a Halálos fegy­ver-sorozatból vagy a Visszavágó című filmjéből sejt­hető volna. Hétgyermekes (!) családapa (gyerekei közül a legidősebb 24, a legfiatalabb ötéves), meg­I győződéses és aktív keresztény, családját a Biblia szellemében neveli és tartja össze. Vélhetően erős vallási gyökerei késztették arra, hogy a maga narrá- ciójában újra mesélje „minden idők legnagyobb tör­ténetét”, Jézus kereszthalálát és feltámadását. A pas­sió a Megváltó utolsó tizenkét óráját beszéli el - a rendező eltökélt és hangsúlyozott szándéka szerint a Bibliához abszolút szöveghűen. Ezért beszélnek a filmben a Szent Könyv eredeti nyelvén, arámiul és la­tinul. Mint mindenhol a világon, Magyarországon is csúcsot döntött a film, még sohasem kelt el a főváros­ban elővételben tizenhatezer jegy egy művészfilmre (általában összesen nem produkálnak ennyit). A film körül kialakult „hisztéria" annak is köszönhető, hogy a történethűség az erőszak nyers ábrázolásával jár együtt Gibson filmjében. Nincs elkendőzés, szimboli- j kus megoldás. A kamera nem fordul el, amikor Jé- | zust kegyetlenül megkorbácsolják - ömlik a vér, sza­kadnak az inak, feltépődik a hús -, vagy amikor a ke­resztre feszítik. A film valóban véres, és tényleg nem j javasoljuk, hogy bárki tizenhat év alatt megtekintse, I vagy ahogy mondják: gyengébb idegzetűek kerüljék j a filmet. A „hisztéria” részét képezte a film vélelme­I zett zsidóellenessége. amelyet azonban cáfolnunk ....................­....................-......................................................-.....................— ke ll. A film - és a vonatkozó bibliai részek - szereplői zömében zsidók (kis részben rómaiak), nyilván akad­nak közöttük helyesen és helytelenül cselekvők, de ez nem mond ítéletet magáról a nációról. A passió - érzésünk szerint - nem mindenben tud­ta teljesíteni küldetését (mert inkább erről van szó, mint pusztán egy filmről). Gibson a közérthetőség ked­véért egyszerűen fogalmaz, úgy, hogy mindenki meg­értse, alkotása így inkább hasonlít a barokk templo­mok „képregény” falaihoz, vagy a búcsús vásárok kö­zérthető vallási füzetkéihez. Szépen fotografált (kö­szönhetően Caleb Deschanel operatőrnek), remek szí- 1 nészi alakításokkal teli - James Caviezel (Jézus) és | Maia Morgenstern (Mária) nagyon meggyőző, de 1 egyes epizódszereplők, a Pilátust alakító bolgár Hristo 1 Shopov vagy a Sátán bőrébe bújó olasz Rosalinda 1 Celentano döbbenetesen hatásosak. S olykor bizony 1 suta megoldásokat is találunk a filmben: amikor Jézus | sorsa beteljesedik a keresztfán, szeme világa úgy huny 1 ki, mint a Terminátoré (ez kissé kínos). A kritikusok egy része szerint a film agressziója ön-1 magáért való, hiányzik belőle a katarzis, miszerint | mindez érettünk történt, mások és katolikus egyház | javarésze szerint azonban felemelő mű született. Ami I viszont egyértelmű, és akár már Gibson rendezői véd- | jegyeként is felfogható, a vad és nyers realizmus. 1 Ahogy Augustine Di Noia atya, a Vatikán hitelvi rész-1 legének magas rangú tisztviselője mondta a filmről: | J4enu!^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom