Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-09-30 / 21. szám
r^. REGIO 2003. szeptember 30., kedd Különleges tűzszerészek a Dunán Mostanában sok szó esik a Mária Valéria hídról. Életünk része lett, no meg jelképpé válhat, és hogy mi mindent jelképez, talán már le se kell írni. Lassan mindennapi életünk részévé válik, és nem csodálkozunk rá nap mint nap. Hiszen úgy van itt, mintha örök időktől ez volna a helye. Tegnap azért elgondolkoztató esemény tanúja lehetett mindenki, aki tizenegy és tizenhat óra között próbált meg átkelni a hídon. Egy bejelentés nyomán derült ki, hogy majd egymázsás második világháborús bomba nyugszik a hídhoz közel a sekély folyóban. Persze nem árt az óvatosság, így amíg kiemelték a robbanószerkezetet, a hidat lezárták a forgalom elől. Ez a bomba az egyik tűzszerész szerint még a híd felrobbantása idején kerülhetett a vízbe. Lassan hatvan éve vége a háborúnak, de még mindig kísért a múlt. kép és szöveg: váczy Továbbképzés a némettanároknak Esztergomban Folytatás az 1. oldalról Ha Ön Sopront előbb ismerte meg, mint városunkat, mi volt az oka, hogy mégis Esztergom lett Ehingen testvérvárosa? Az Esztergommal kialakított testvéri kapcsolatnak egészen más története van. 1989-ben tagja voltam az ehingeni képviselőtestületnek. A városunk akkori polgármestere - aki most nálunk főpolgármester - Johann Krieger úr mondta, hogy Ehingennek is szüksége van egy testvérvárosra. A javaslatom erre az volt, hogy Kelet-Európábán keressünk egy várost, ugyanis Franciaország minden városa szinte már foglalt, Olaszország és Svájc pedig számunkra nem túl érdekes. Oda bármikor utazhatunk minden gond nélkül. így Magyarországra esett a választás, ahol elsősorban egy Duna menti várost kerestünk, mivel Ehingen is a Duna partján fekszik. így találtuk meg a legtökéletesebb partnert, a magyar királyi várost, Esztergomot. Haladéktalanul fel is vettük a kapcsolatot az esztergomi vezetőséggel. A testvérvárosi kapcsolat csak 1993-tól él. Mi történt négy éven keresztül, miért húzódott a város ok közötti megállapodás ilyen sokáig? Valóban lassan haladt a dolog. A két város képviselő-testülete is sokat tanakodott, illetve Esztergomban szóba került Maintal is, testvérvárosként, ami további bonyodalmakat okozott. A maintali ak nem akarták, hogy Ehingen is Esztergom testvérvárosa legyen. A viták 1989-90-ben voltak, utána teljes csönd lett. Véleményem szerint azonban ez volt a titkos , egyéni akciók legfontosabb időszaka. 1991-92-ben hét alkalommal jártam Esztergomban néha egyedül, néha ehingeni barátaimmal. Meglátogattuk Paskai László bíboros urat, beszélgettünk az esztergomi képviselőkkel a testvérvárosokkal kapcsolatos eddig született fontos döntésekről. Meggyőződtünk róla, hogy Esztergomnak mindkét német város a partnere lehetne. A probléma tehát megoldódott. Mivel azonban a fejleményekről Ehingenben csak a polgár- mester és én tudtam, rendhagyó módon jelentettük be. Megbeszéltük Esztergom polgármesterével, hogy amint a kijelölt ülésnapon a képviselőtestület megválasztotta Ehingent testvérvárosának, azonnal küldenek egy faxot nekünk. Azon a napon mi is ülést tartottunk, és amikor háromnegyed hat körül megérkezett a fax, a polgármesterünk bejelentette a híreket. Ez nagy meglepetést okozott de már nem volt több vita. Ön hogyan látja, az elmúlt tíz év alatt milyen jelentős események történtek a két város között? Esztergomban és Ehingenben egyaránt megalakult a testvéri kapcsolatokért felelős baráti társaság, amely komoly erőfeszítéseket tett. A tetőpont a magyar államiság ezredik évfordulója volt, amikor a millenniumi ünnepségek keretében felállították a Kossuth hídnál Erzsébet királyné mellszobrát, amelyet Ehingen városa adományozott Esztergomnak. Ezen kívül természetesen más események is történtek, például a gimnáziumok között alakult ki kapcsolat, valamint a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola hallgatóinak minden évben lehetőséget kínálunk arra, hogy egyik iskolánkban négy héten keresztül megfigyelhessék a tanítás menetét, valamint néhány osztályban gyakorolhassák a tanítást. Aztán sokféle ehingeni csoport járt már itt, említhetem akár a kerékpárosokat, akár a lovagi játékok csoportját. A két város művészeinek alkotásából is szerveztek már kiállítást Ehingenben és Esztergomban egyaránt. Véleményem szerint ezek mind érdekes és izgalmas események voltak városaink kapcsolatában. A közelmúltban harmadszor rendezte meg Ön kolléganőjével, Schütz-Botschek asszonnyal az esztergomi némettanárok számára a továbbképzést Milyen ötleten alapszik ez a rendezvény? Igen, ez már a harmadik találkozó volt, és novemberre tervezzük a következőt. Az ötlet pedig onnan származik, hogy tapasztalatom szerint Magyarországon nincs olyan intenzív felkészítés a nyelvtanárok számára, mint amilyenre szükség lenne. A főiskolákon, egyetemeken képeznek nyelvtanárokat, ahol sok elméletet tanulnak, de a tanulmányok végeztével szinte azonnal bekerülnek egy iskolába, és hiányzik az az idő, melynek keretében bizonyos gyakorlati dolgokat elsajátíthatnak. Például olyan egyszerű, mégis fontos dolgokat, hogy hogyan kell bánni a gyerekekkel, hogyan lehet velük szót érteni, vagy milyen újabb módszerek vannak a nyelvtanításban, és azokat hogyan lehet sikeresen alkalmazni. Ezekben szeretnénk a német nyelvtanárok segítségére lenni. Milyen jövőbeli tervei vannak a kurzus folytatására, illetve hogyan lehetne a két várost ezen a kurzuson keresztül közelebb hozni egymáshoz? Mint említettem már készítjük a következő továbbképzést, melynek már a témáját is meghatároztuk, de ez legyen egyelőre meglepetés. Valamint szeretnénk, ha a résztvevő tanárok ellátogatnának Ehingenbe, ahol mint tanárok ők is megfigyelhetnék az iskolákban a tanítás menetét és módszereit. Ezt természetesen még meg kell pontosan szervezni, és pénzügyi támogatásra is szükség lenne. A két város kapcsolatában tehát mindenképpen fontos szerepet játszik ez a kurzus, és reméljük, egyre sikeresebb lesz a közeljövőben. kh Jubileumi ünnep a vízügyben dolgozóknak- Esztergom Folytatás az 1. oldalról Már 1772-ben a Duna hajózhatóvá tétele összefogott állami vízügyi feladatként jelent meg, de az egész országra kiterjedő egységes vízgazdálkodási elképzelések 1953-ban az első Nagy Imre kormány idején kerültek új szervezeti alapra. Az október 1-jei hatállyal létrehozott Országos Vízügyi Főigazgatóság közvetlenül a Minisztertanácsnak alárendelten működött és feladatául csaknem valamennyi vízgazdálkodási feladatot megkapta. Az eltelt fél évszázad alatt létrejött egységes árvízvédelmi rendszer a Duna és Tisza mentén a mezőgazdasági vízhasznosítási program mellett megteremtették a széleskörű ivóvíz-ellátást és a vízgazdálkodási keretprogramot. A szennyvíztisztítási és csatornázási programok hozzájárultak az Európai Unió által előírt Víz Keret irányelv integrált vízgazdálkodási szabályozásának a megvalósításához. A jubileumi kiállítás megnyitója után a Technika Házában emlékülést tartottak, amelyen Dr. Persányi Miklós a környezetvédelem és vízügy szervezeti összekapcsolásának jövőjét elemezte. A környezetvédelem és vízügy nem csak a tárca legfelsőbb szintjén kapcsolódik össze, hanem ez az együttműködés a tárca alá rendelt hatóságoknál és szervezeteknél, igazgatóságoknál is megvalósul. A kormányzat döntésére vár a környezetvédelmi és vízügyi középszintű hatóságok és igazgatóságok átszervezése. A miniszter hangsúlyozta, hogy mint a tárca vezetője, az átszervezést több lépésben javasolja megvalósítani. Egyúttal bejelentette, hogy november 15-től a vízügyi hatóság dolgozói is köztisztviselői státuszt kapnak. Dr. Váradi József vízügyi helyettes államtitkár előadásában áttekintést kaptunk a vízügy elmúlt ötven évéről, majd ezüst emlékérmeket adtak át a vízügyben kiemelkedő munkát végző dolgozóknak. Emlékéremmel köszönték meg Rajczy Kálmánnak és Kovács Antalnak az Országos Vízügyi Főigazgatóság első vezetőinek tevékenységét. A rendszerváltás utáni évek vízügyi miniszterei, Dr. Maróti László, Schamschula György, Katona Kálmán ez alkalomból ezüstemlékérmet vettek át. Muzslai Ágnes Vértanúkra emlékeznek Esztergomban Esztergom város önkormányzata október 6-án az Aradi vértanúk emlékére ünnepséget rendez. A megemlékezésre 1245-től az Aradi vértanúk terén kerül sor, ahol beszédet mond Meggyes Tamás, Esztergom polgármestere. Este 18 órától a belvárosi Plébániatemplomban a vértanúk emlékére szentmisét celebrálnak, majd ugyanitt 19.00-tól Ünnepi hangverseny hangzik el. Idősek Világnapja Dorogon Dorog város Képviselőtestülete a Dr. Mosonyi Albert Gondozási Központ és Közművelődési Kht. szervezésében október 1-jén, szerdán délután ünnepséget rendez az Idősek Világnapja alkalmából. A rendezvényre a gyülekezés az Eötvös, és a Petőfi Iskolában, valamint a Hősök terén lesz. Utána Zászlós felvonulással a Művelődési Házhoz vonulnak, ahol köszöntő és zenés műsor várja az érdeklődőket. Az ünnepségre mindenkit szeretettel várnak A Zene Világnapja A Zene Világnapja alkalmából rendez programot október 3-án 17 órától Dorog Város Barátainak egyesülete és a Közművelődési Kht. A József Attila Művelődési Házban tartandó műsoros esten vendég lesz Horányi László színművész és fellép a Sub Rosa együttes is. Az ünnepségen számos művész közreműködésével kiállítás is nyílik, amelyet Dr. Zsembery Dezső műgyűjtő ad át a közönségnek. Honvédelmi nap Kesztölcön A Pilis-Gerecse Iskolaszövetség tíz iskolája a pákozdi csata 150-edik és a Rákóczi szabadságharc 300. évfordulójának tiszteletére hétfőn honvédelmi napot rendezett a kesztölci iskola sportpályáján. Az ünnepségen Klányi Sándor polgármester köszöntötte az egybegyűlteket, majd Dr. Horváth Csaba alezredes és hadtörténész A magyar hadviselésről a honfoglalástól napjainkig címmel tartott előadást. Makrai Tibor alezredes túlélő-bemutatót tartott, majd a Komárom-Esztergom Megyei Hadkiegészítő Parancsnokság toborzóirodájának fegyverbemutatóját lehetett megtekinteni. A honvédelmi nap ünnepségén megjelenő iskolák vetélkedőkön is .összemérhették tudásukat. Dolgozott a dohánykommandó Razziát tartott szeptember 22-én, hétfőn a megyében is a dohánykommandó. Az országos tisztifőorvos által elrendelt ellenőrzést 271 intézményben végezték el. A megyei Tisztiorvosi Szolgálat munkatársai a dohányzási szokások ellenőrzése során csak öt munkáltatóra róttak ki bírságot. A tapasztalatok szerint a legtöbb munkahelyen a zsúfoltság és a rossz építészeti adottságok miatt nincs lehetőség dohányzóhely kialakítására. A mostani vizsgálat során 52 munkaegészségügyi és 219 közforgalmi intézményben tartottak szúrópróbaszerű ellenőrzést. Falukonferencia Szálkán Első ünnepi faHikonfernciáját rendezi meg október 5-én Ipolyaszalkán a Csárdában az Alsó Ipolymenti Mikrorégió. A Kiskeszi, Szalka, Helemba, Leléd és Bajta településekből álló régió a konferencián a falusi turizmus és borturizmus témát fogja megvitatni. Az érdeklődők előadásokat és kerekasztal-beszélgetést hallhatnak a délután 3 órakor kezdődő megbeszélésen. Nyílt nap a zselízi gimnáziumban Nyílt napot rendeznek október l-jén a zselízi gimnáziumban. Az akció célja, hogy bemutassák az iskola működését, az ott zajló életet. A nyitott órák párhuzamosan két osztályba lesznek látogathatóak. A tanítási idő 45 perc helyett csak 30 perc lesz. A számítógépes tanteremben ingyenes internet hozzáférés biztosított a látogatók számára. Déltől röplabda verseny, délután 2-től pedig az iskola színjátszó csoportja szórakoztatja majd az érdeklődőket a helyi kultúrházban. "Ezzel a nyílt nappal kapcsolatban több célunk is van. Főként a szülőket várjuk, hogy lássák, gyermekeik jó kezekben vannak, továbbá az egyre csökkenő létszámot is szeretnénk megállítani."- számolt be Tóth Mária igazgatóhelyettes. d. Bajkai Katalin Kéméndi vigasság Szombaton tartották Kéménden a hagyományos Szüreti vigasságot. A két órás tartó felvonuláson részt vettek a bényi. kőhídg- yarmati, barti, kisgyarmati, páldi és kéméndi kurtaszoknyás csoportok, valamint a farnadi hagyományőrzők. A Benefi László a falu polgármestere és Nagy András esperes hin- tón gördült végig az utcákon, akiket a táncos dalos menet, majd a "tökös kocsi" követett, mely őszi csemegékkel volt megrakva. A z ünneplőket az utcára kijövő emberek vendégelték meg kaláccsal, borral. Az estét szüreti mulatság zárta. -bajTestületi ülés Süttőn A süttői Községházán ma 17 órától képviselő-testületi ülést tartanak. Beszámolnak a község 2003. évi első féléves gazdálkodásáról, Szakmáry Lászlóné jegyző asszony pedig az adózás helyzetéről tájékoztatja a képviselőket. Napirendre kerülnek az önkormányzat nemzetközi kapcsolatai, valamint Nagy Endre polgármester előadásában a lejárt határidejű határozatok végrehajtása és a két ülés közti munka, továbbá az új intézkedések. A helyi Temetkezési Bt. ügyvezetője szintén beszámolót tart a testület előtt. Magyar
