Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-11-26 / 60. szám
I JOBB PART 2003. november 26., szerda _____^ Mu zsla - a fejlődés jegyében A Párkánytól néhány kilométerre fekvő Muzsla nagyközség az elmúlt években látványos, a médiában is kiemelten figyelemmel kísért fejlődést produkált. Gazdasági, kulturális és turisztikai téren is kiemelkedő eredményeket ért el. A muzslai általános iskola munkatársait és a helybélieket arról kérdeztük, hogy véleményük szerint melyek voltak az elmúlt évek legfontosabb fejlődései, illetve hogy szerintük mi az, amin változtatni kellene. Zoltán (banki tisztviselő) Vitathatatlanul az egyik legfontosabb esemény a közelmúltban a két évvel ezelőtt felépült új tornaterem. Fontos dolognak tartom az idén iskolakezdéskor átadott új iskolabuszt is. Ami még ráférne a falura, a ml gyönyörű kis halastavunknak a rendbetétele, amit nagyon szépen meg lehetne csinálni. Teréz (igazgatónő) Az egyik pozitív változás a tornaterem megépítése, valamint az, hogy a 2006-ban kilencven évessé váló iskolánk nagyon jó állapotban van. Nagyon szép a községi kultúrház, ami mindig a rendelkezésünkre áll. Egy kicsivel nagyobb tisztaság és néhány játszótér talán még barátságosabbá tenné a falut. Tímea (tanárnő) A felújított iskola és az új tornaterem nagyon fontos és hasznos a gyerekek és persze mindannyiunk számára. Az elmúlt őt évben sok parkosítás történt, megszépült a falu. Én személy szerint nagyon szeretném, ha a közeljövőben még több gyereket tudnánk fogadni az újjávarázsolt iskolánkban. Csaba (tanár) Én nem vagyok muzslai, úgyhogy egy kicsit kívülállóként úgy vélem, hogy egyértelműen szükség lenne az úthálózat további javítására, valamint egy kicsit a falu arculatának szebbé, jobbá tételére. Azt hiszem, hogy ennél többet én nem igazán tudok így első látásra elmondani Muzsláról. „Mindannyian fogyatékosok vagyunk” 1 millió embert érint a közvetlenül a fogyatékosság Magyarországon Magyarországon a 2001- es népszámlálás adatai szerint 577006 fogyatékos ember él, ami a teljes népesség 5,7 százalékát jelenti - jegyezte meg Kiss Róbert, az esélyegyenlőségi kormány- hivatal vezetője a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium, valamint a Esélyegyenlőségi Kormányhivatal közös sajtótájékoztatóján a Magyar Tudományos Akadémia könyvtártermében. Kiss elmondta: ha figyelembe vesszük rokonaikat is, akkor jóval több, mint 1 millió embert érint közvetlenül a fogyatékosság kérdése hazánkban. A fogyatékosokon belül a mozgás- sérültek csoportja a legnagyobb, arányuk csaknem 44 százalék. Hazánk a jogalkotás terén megelőzi az EU országos átlagát, hiszen 1998-ban a Parlament elfogadta az Esélyegyenlőségi törvényt, amely tartalmazza az esélyegyenlőség megteremtéséhez szükséges teendőket. A törvény értelmében 1999 januárja óta működik az Országos Fogyatékosügyi Tanács a kormány tanácsadó testületéként. A Közoktatási Törvény integrált oktatást ír elő, és az oktatást kötelezővé teszi minden állampolgárnak-így a súlyosan fogyatékosoknak is, de a Felsőoktatási törvény lehetőséget ad a személyre szabott oktatásra. Mindezen jogszabályi biztosítások ellenére a fogyatékosok és ezen belül a mozgássérültek által a mindennapokban tapasztaltak alapján e területeken még jóval több a tennivaló, mint az eredmény. A szocialista társadalom szegregációra épülő szemléletét - mely azon alapul, hogy a fogyatékosokat intézetekben kell elszigetelni a társadalom „egészséges” többségétől- még messze nem váltotta fel a befogadó intézményi és társadalmi viselkedés. Ezt bizonyítja számos, a fogyatékosok helyzetét jellemző adat. Hazánkban feleannyi fogyatékosnak van felsőfokú végzetsége (4,9 százalék), mint a nem fogyatékosoknak, ugyanakkor a fogyatékosok 32,.5 százaléka nem végezte el a 8 általánost, míg a nem fogyatékosok közül az e végzettséget el nem érők aránya csupán 19.2 százalék. Magyarországon a fogyatékosok lehetősége a távmunka végzésére messze elmarad az európai átlagtól, és ebből következőleg az átlagos jövedelmük is alatta van a nem fogyatékosokénak. A fogyatékosok közül kevesen élnek önálló háztartásban, és lakásaik komfortfokozata lényegesen alacsonyabb az átlagnál. Szekeres Pál, a GYISM Fogyatékosügyi Főbiztosa (kerekesszékes vívóbajnok, három gyermek édesapja) megjegyezte, a lakosság 57 százaléka gondolja úgy, hogy a környezetében élő, de nem a családjába tartozó fogyatékosokat nem feladata támogatni. Elmondása szerint törvény teszi kötelezővé a közhasználatú épületek akadálymentesítését legkésőbb 2004. december 31-ig, ugyanekkor eddig az akadálymentesítés ezen épületek csupán 20 százalékánál teljesült. Megkerülhetetlen kérdés a gyógyászati segédeszköz-ellátás. A legátfogóbb szolgáltatást a mozgáskorlátozottak eszköz- ellátásában ma a Rehab Rt. biztosítja. A cég országos gyártó-, ellátó-, és szervízhálózatot hozott létre, és stratégiai partnere a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének, így szervezett és közvetlen kapcsolatban van a mozgássérültek közösségével. Soproni Tamás, a Rehab Rt. igazgatója elmondása szerint a cég mégis bizonytalan helyzetben van, hiszen olyan privatizáció előtt áll, mely során felmerült egy külföldi cég többségi tulajdonhoz jutása. A hazánkban jelenlévő gyógyászati segédeszköz-ellátással foglalkozó külföldi cégek döntő többsége nem Magyarországon gyártja készülékeit, így felmerül annak lehetősége is, hogy egy felvásárló cég megszünteti a termelést, hogy saját, importált termékét terjessze a piacon. Ez a lehetőség mindenképpen drágább eszközökhöz, és így növekvő társadalombiztosítási terhekhez, a fogyatékosok esélyegyenlőségének csökkenéséhez vezetne. Majd hozzátette, „mind fogyatékosok vagyunk. Itt a teremben, rajtam kívül, még legalább tízen szemüvegesek. Ez is egyfajta fogyatékosság, még ha nem is a legSÚlyOSabb. ” Epress József 5 milliárd közbeszerzés nélkül Szelektív hulladékgyűjtés A Fidesz arra kéri az informatikai minisztert, hogy oldja fel a titkos minősítését annak az előterjesztésnek, amellyel kapcsolatban a nemzetbiztonsági bizottsághoz fordult a tárca - hangzott el a Demeter Ervin (Fidesz) és Rogán Antal (Fidesz) közösen tartott keddi sajtótájékoztatóján. A minisztérium egy 5,2 milliárdos adatmásolási, illetve az elektronikus aláírással összefüggő fejlesztés kapcsán kért a testülettől felmentést a közbeszerzési eljárás meghirdetése alól. A Fidesz szerint a testület csak akkor adhat felmentést a közbeszerzési eljárás alól, ha a fejlesztés nemzetbiztonsági érdekkel függ össze. A nemzetbiztonsági bizottság tagja az előterjesztés titkosságára hivatkozva nem kívánt részleteket elárulni a minisztériumi elképzelésről. Rogán Antal közölte: nem véletlen, hogy az előterjesztés nem került az informatikai bizottság elé. A képviselő, egy a sajtóban megjelent információra hívta fel a figyelmet, miszerint a Proware Kft. az In-forrás Kht.-val együttműködve, a Magyar Fejlesztési Bank bevonásával egy nemzeti adatvagyon védelmi központ létrehozására készül. A politikus úgy fogalmazott, hogy a projekt, miután megfelelő sajtónyilvánosságot kapott, befuccsolt. Rogán Antal szerint az előterjesztésben ennek a projektnek a felújításáról van szó, ezen kívül veszélyesnek, károsnak, az adatvédelmi törvényeknek ellentmondónak minősítette az elképzelést. Álláspontja szerint az a minimum, hogy a projekt megvalósítása előtt kikérjék az adatvédelmi biztos véleményét. gk Kedden üzembe helyezték az első öt gyűjtőszigetet Csepelen, ahol külön-külön tárolókban helyezhetik el a lakosok a papírt, a fehér és színes üveget, a műanyagot, valamint a fém italosdobozokat. A tervek szerint 2008-ra már 2000 gyűjtősziget lesz Budapesten. December közepéig a most átadott öt gyűjtősziget mellett a fővárosban további 95 helyszínen teszik lehetővé a szelektív hulladékgyűjtést - mondta Demszky Gábor főpolgármester. A főváros célja, hogy 2008-ra már a hulladékok legalább egyharmadát külön gyűjtsék, illetve újrahasznosítsák. Ezért kevesebb hulladék után kell majd fizetniük a lakosoknak, így csökken a szemétdíjuk is. A nagyobb mennyiségű szelektíven gyűjtött anyagokat, valamint szárazelemeket és akkumulátorokat a hulladékgyűjtő udvarokra szállíthatják a budapestiek. Országosan jelenleg az összes hulladék 3,5 százalékát gyűjtik, illetve hasznosítják jelenleg a szelektív módszerrel - mondta Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter a csepeli gyűjtősziget átadásánál. Hozzátette, hogy második nemzeti környezetvédelmi programban megfogalmazott célkitűzések szerint 6 év alatt 35 százalékra kellene javítani ezt az arányt, gk MAGYARORSZÁG Répássy Poltot interpellálta - szocialista pálfordulás? Először fordult elő az Medgyessy-kormány idején, hogy az Ország- gyűlés elfogadta a legfőbb ügyész interpellációra adott válaszát. A dolog magyarázata az lehet, hogy az ügyészség vezetőjét ezúttal nem | az SZDSZ, hanem Répássy Róbert kérdezte, mégpedig Medgyessy | Péter szerepének jogszerűségéről a Gresham-palota eladásában, j Közismert, hogy a jelenlegi miniszterelnök 1998-ban még üzletem- | bérként 100 ezer dollárt vághatott zsebre, mert meggyőzte az V ke- | rületi MSZP önkormányzati képviselőit, hogy támogassák az épület j eladásáról szóló terveket. Az ORFK megszüntette az ügyben tett, is- I meretlen tettes elleni nyomozást a befolyással való üzérkedés vádjában, és az ügyészség sem kívánta bíróság elé vinni az ügyet. Polt Péter az ellenzéki interpellációra adott válaszában ismételten kijelentette, hogy a nyomozás során feltárt tények ismeretében Medgyessy tette nem minősül bűncselekménynek. A választ Répássy nem, az ellenzék és a szocialisták viszont elfogadták. Az SZDSZ tartózkodott, színjátéknak vélve az ügyet. Répássy az esettel kapcsolatban a Magyar Nemzetnek megjegyezte: „Kibújt a szög a zsákból, bebizonyosodott, hogy az MSZP kettős mércét alkalmaz." A képviselő ezzel azokra a hasonló ügyekkel kapcsolatos interpellációkra adott megegyező tartalmú ügyészi válaszokra utalt, melyeket a szocialisták (szerinte) politikai okokból nem fogadtak el. A Munkáspárt haladéktalanul visszahívná a magyar csapatokat Irakból Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke szerint az Irakban állomásozó magyar csapatokat azonnal vissza kellene hívnia a kormánynak, mivel az utóbbi idők eseményei is bizonyítják, hogy nincsenek biztonságban. A politikus minderről a Hír TV „Kérdések órája” című műsorában beszélt abból az apropóból, hogy az ázsiai ország katonai megszállása immár magyar áldozatot is követelt a múlt héten. Varga-Balázs Péter tragikus halála ugyan polgári áldozatnak köny- velődik el, de Thürmer az olasz hadsereg közelmúltbeli jelentős veszteségeit is említve az esetet figyelmeztetésnek nevezte, és azonnali távozásra szólított fel. Az amerikai hadsereg által lelőtt győri fiatalember ügyének kivizsgálására a Külügyminisztérium kétfős magasrangú delegációt küldött Irakba, de könnyen lehet, hogy akadályokba ütközik tevékenységük, mivel (lapértesülések szerint) a megszálló erők amerikai katonai belügyként kívánják kezelni az esetet. Markó Béla az erdélyi televízióról - megvalósuló álmok? Az RMDSZ elnöke a minap megbeszélést folytatott az erdélyi magyar televízióstúdiók vezetőivel Medgyessy Péter legfrissebb ígéretéről, mely egy Romániában létrehozandó magyar nyelvű tévécsatornáról szól. A Krónika tájékoztatása szerint az előzetes egyeztetéseken a résztvevők megállapodtak abban, hogy decemberben kidolgozzák a jogi, szakmai és pénzügyi feltételeket a tervek megvalősításához. A helyi stúdiók úgy vélik, hogy a magyarság régi álma valósulna meg az országos televízió kiépítésével, amit Medgyessy ígérete szerint jövő év közepéig építenének ki Romániában. Markó Béla úgy véli, a magyar csatornákra a jövőben is nagy szükség lesz, de nem helyettesíthetik a sajátos erdélyi magyar gondolatot, szemléletet, és jövőképet közvetítő, helyi értelmiségiek által készített televíziót. Nem ért egyet a tervekkel viszont Tőkés László református püspök. Az RMDSZ volt tiszteletbeli elnöke szerint „megdöbbentő, hogy miközben az erdélyi magyar egyetemre nem jutott kétszázmillió forint, az RMDSZ médiamonopóliumának számító televízióra másfél milliárdot szánnak”. Pozsgay Imre hetvenéves - ma már csak tanítja... Jelenleg a Károli Gáspár Református Egyetemen tanít Pozsgay Imre, a rendszerváltó állampárt egyik kiemelkedő személyisége, aki a mai nappal tölti be hetvenedik életévét. Ez alkalomból a Népszabadságnak adott interjújában a volt politikus kifejtette, hogy nem érzi magát vesztesnek a közéletből való kiszorulása miatt, mivel mint mondta: „Kevesen tehettek annyit, mint én. Ha nem rendfokozatokban mérjük a teljesítményt, akkor én a nyertesek közé tartozom.” Ez utóbbi megjegyzésben azért benne volt, hogy a rendszerváltás idején egyik általa szeretett pártban sem sikerült meghatározó szerepet betöltenie, a reformokat korábban úttörőként felvállaló Pozsgaynak. Az MSZP irányvonala nem alakult számára elfogadhatóan („többen fellélegeztek, amikor kiléptem a pártból”), az MDF megalakulásánál való bábáskodását pedig inkább ellenszenv kísérte, mint lelkesedés. Pozsgay önmagát népi-nemzeti politikai elkötelezettségűnek valló személyiségként így visszavonult a politikától. Az '56-os forradalmat újra legitimáló volt állampárti politikus életrajzának megírására készül, „történeti monográfiaként”. Sztrájk Ózdon - még csak figyelmeztettek... Kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak Ózdon az ukrán tulajdonban lévő Finomhengermű Munkás Kft-nél - tájékoztatott a Napi Gazdaság. A megmozdulás oka a bértárgyalások eddigi eredménytelensége volt. A szakszervezet bérkövetelései havonta 2,5 millió forint többletet jelentenének a munkaadónak, miközben a cég - a lap értesülései szerint - amúgy is valószínűleg veszteséggel zárja majd a 2003-as évet. A szakszervezetek ragaszkodnak az 5- 10 százalékos alapbéremeléshez, november elsejei dátummal. Az ukrán tulajdonosok állítólag december elején tartanak taggyűlést, és akkor döntenek érdemben az ózdi fejleményekkel kapcsolatban. Az ózdiak idén különösen kíváncsian várhatják a Mikulást.
