Északkeleti Ujság, 1916 (8. évfolyam, 1-53. szám)

1916-04-01 / 14. szám

2-ik oldal. ÉSZAKKELETI ÚJSÁG NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 14-ik szám. Szőlőgazdák figyelmébe! helyettesíti a rézgálicot. ===== j i A „Peronoszpor“ évek óta használják a szőlőgazdák. A „Peronoszpor“ összetétele kitűnő eredményt mutatott föl. A legelőkelőbb szőlőbirtokosok ajánlják. Rengeteg elismerő levél és sürgöny bárkinek rendelkezésére állanak. Egy kiló „Peronoszpor“ kell 100 liter vízhez. Egy kiló „Peronoszpor“ ab Budapest 1 korona 50 fillér. Használati utasítással. Legkisebb szállítmányt 5 kilós csomagokban utánvét mellett szállít: a „PERONOSZPOR“ Vezérképviselet Budapest, ¥11., Damjanics-utcza 30. Évforduló. Egy éve múlt, hogy a Vörös Kereszt fiókegylet a harc viharaiból betegen vagy se­besülten visszatérő katonák számára megnyi­totta 1915. március hó 28-án a honvédlak­tanya üresen álló helyiségeiben 200 ágyra oe- rendezett tartalékkórházát. A hosszú idő alatt e kórház valóban szép és elismerést érdemlő eredménnyel teljesítette feladatát. Egy év lelki- ismeretes munkája után a legjólesöbb megelé­gedéssel tekinthet vissza városunk és a kör­nyék lakossága arra az intézményre, melyet a nagylelkű adakozás, jótékony áldozatkészség — úgyszólván a semmiből — teremtett meg s amelyben azóta több ezer beteg és sebesült katonánk nyerte vissza egészségét, munkaké­pességét, sőt testi épségét. A harcmezükön küzdő hősök között sokan vannak, akiket ez a kórház tett ismét harcra kész, tetterős ka­tonákká. Az elmúlt év folyamán e kórház műkö­déséről a következő nehány adat nyújt képet. Ápolásban részesült 32 tiszt ko. 1100 és 3420 legénységi ápolt kb. 935J0 betegápolási na­pon. Csak egyetlen napon (1916. jan. 26 án) egyszerre az ugyanakkor érkezett és a távozó­ban lévő betegekkel együtt 450 .ember része­sült e kórházban napi ellátásban. Ez természetesen csakis a kórház jól felszerelt raktárának készletei mellett volt le­házi gondnok, főápolónő és segítőik látják el. A természetbeni adományoknak a folyton súlyosbodó megélhetési viszonyok között be­állott csökkenése mellett a beszerzésekről való gondoskodás mind fontosabbá vált. A vezető­ség e tekintetben a legnagyobb körültekintés­sel kívánván eljárni, tüzelő anyagok, gabona- nemüek, burgonya, cukor, tápkivonat, hús, zsir, szappan, ápolási cikk gyógyszer stb. készletek időszerű beszerzésével iparkodott el­érni az élelmezés zavartalan biztosítását. A szükségletnek megfelelően előbb 250-re, majd 270-re emelkedett a betegek száma s az ágyak számának 300-ra való kiegészítése fo­lyamatban van. A nagykárolyi Vörös Kereszt Fiók Egylet a két kórházban fenntartott 380 ággyal igy az országban a vidéki önkéntes egészségügyi intézmények között a 9-ik helyre jut. Az évforduló megünneplését a mai nehéz napokban a vezetőség nem tartotta időszerű­nek. A szép eredmény, melyet a kórház egy év alatt a folyton súlyosbodó viszonyok között csendes munkával elért, minden nyilvános ün­nepségnél szebben hirdeti az itthon maradot­tak áldozatkészségét és kitartását, ami mellett bízva nézhetünk a közel jövő elé, amelynek megpróbáltatásai meg kell, hogy hozzák a győzelem nyomában fakadó áldásos békét. (-) ' hetséges. Az élelmezés pontos és az ápolás kívánalmait kielégítő ellátására a házilag kezelt élelmezés céljait kellőképen szolgáló raktárakat tart fenn az egylet, amelyek gondozását az el­nökség felügyelete alait a gyógyszer osztályban a ruhanemű és az élelmiszerosztályban a kőr­Adakozzunk a Vörös Kereszt Egvlet nagykárolyi fiókjának, mm tét Domahidy Ferencz főispán tűzte föl az ünnepelt keblére a megyeház nagytermében. A polgármestert a városi képviselőtestület ne­vében Rába István, a polgárság nevében Pal- czer Ernő s a megve nevében Ujfalussy Sán­dor alispán üdvözölte. Este 7 órakor a város polgársága fáklyászenét adott a polgármester tiszteletére ; a szónok Zanathy ignácz volt. 9 órakor pedig társas vacsora volt Pék Mihály vendéglőjében. A toasztok közül kitűnt a főis­pán, Palczer Ernő, Asztalos György és Pazu- hanicn Ignác gk. lelkész beszédje. A krónika szerint a színigazgató, Lászy Vilmos is kivette a maga részét az ünnepből, mert másnap díszelőadást rendezett az ünnepelt tiszteletére. Mint érdekes adatot közlöm, hogy váro­sunkban ekkor csak egy nyomda volt; a tulaj ­donosa, Gönyey József nagyon büszke volt nyomdájára eredetének érdekessége miatt. Ugyanis atyja a Károlyi grófoktól vette meg, akik­nek egyik őse, Károlyi Antal gróf nyerte el Mária Teréziától e privilégiumot 1848-ban. Az iskolák, a piaristák itt nyomatták termékeiket. Gönyey József halálával a nyomdát az örökö­söktől 1884-ben ifj. Róth Károly vette meg. 1884. julius 15-én városunk vezetősége Palczer Ernővel nagy ünnepet rendezett, amelyre számos iró és művész jött le Pestről. A me­gyeházán volt az ünnep d. e. 10 órakor. Az ünnepély kitünően sikerült s délután 2 órakor, jó magyar szokás szerint következett az áldo­más Pék Mihály vendéglőjében. Dr. Serly Gusz­táv megyei főorvos állott a rendezőség élén, aki elsőnek is üdvözölte a vendégeket, majd Hegedűs polgármester, Palczer Ernő, Majos Károly m. jegyző. Az üdvözlésekre méltó vá­laszt adott Horváth Döme kúriai biró, Degré Alajos iró, Hentaller Lajos képviselő, Odry Lehel, Hajós Zsigmond, Szendrőy Lajos az operaház tagjai. A válás pillanatában, a félnapi együttlét után megható jelenetek fordultak elő, annyira megszerették a pestiek városunk vert- dégszerétő polgárait. 1884. októker 10-ike városunk történeté­nek egyik legkedvesebb napja. Ekkor látogatta meg gr. Károlyi Istvánt és nejét Rudolf trónö­rökös Stefánia nejével együtt. A hir inár na­pokkal előtte szárnyra kelt, amire megtno:dult a megye, a város és az uradalom minden em­bere, hogy méltóan fogadhassák a trónököspárt. A házakat feldiszitették zöld gallyal és zászlók­kal. Reggel 8 órakor ért be az udvari vonat. A trónörökötepárt gr. Károlyi István túlvüzölte, majd a főispán. A fogadtatásnál városunk min­den vezető embere hivatalos volt. A trónörö­köspár kocsiját gr. Károlyi Istvánnak két leg­szebb, tisztafehér ménje vonta. Utánuk jött gr. Károlyi kocsija. Az utcák két oldalán állt az ünneplőbe öltözött nép, a testületek, a társu­latok és az iskolák növendékei. 10 órakor a főúri társaság a mérki erdőbe vadászatra ment. A trónörökösné ezalatt gr. Károlyi lstvánnéval kikocsizott, maga hajtván a lovakat és megnézte a várost. A vadászat után a trónörökös vissza­tért szives házi gazdájával a kastélyba. Fényes kivilágítás fejezte be ezt a napot. Másnap, ókt. 11-én a vadásztársaság új­ból kiment a mérki erdőbe. Visszatérve este az á Tárnái bangversenyhez. A február 29-én tartott meíeghangulatu j hangversenyen való szereplésért a Vörös Ke- j reszt fiókegylet elnöksége és a szatmánnegyei rokkamügyi választmány vezetősége köszöne­tét mondott Tarnay Alajosnak úgy a rokkan­lak, mint a két egylet nevében. A művész kedves itangu levélben válaszol a köszönetté s szeretettel emlékezik meg az estély közönsé­géről és városunkról is. A vármegyei rokkant fogyámhoz intézett sorokat örömmel közöljük a közönséggel, amelyről a levél a hálás sze­retett hangján emlékezik meg. „Szives és meleghangú elismerő sorai­kat nagyon köszönöm. Úgy gondolom, hogy az ideának keresztülvitele így stiiszerü, a hogy én csinálom és jól esik látnom és hallanom, hogy mindenütt olyan kedves és megértő méltánylásban részesülök. Különö­sen kedves és értékes nekem a nagykárolyi siker, ahol először jártam életemben és ahová igazán csak a magasztos cél szent hevülete vezetett. Rövid két óra szeretetet és erős vonzalmat teremtett közöttünk s ha Önök ebben az én mázsámnak keresnek elismerő részt, viszont én őszinte lelkiisme- retességgel konstatálhatom, hogy a nagyita- rolyi közönség meleg szive, megellő szere- tete inspirált akkor. Szóval jól összetalál sóz­tunk. A szép jövedelmet, 600 koronát elhe­lyeztem takarékba addig, aaiig szükség lesz ra. Ez összegből én egy nagykárolyi illető­ségű rokkantnak existentiáját szeretném biz­tosítani azzal, hogy megélhetéséhez szüksé­ges szerszámot vagy műszert vásárolnék. Pld. a minap egy hivatalszolgának ahhoz, hogy vissramehessen állásába, egy jobb és könnyebb mükarra volt szüksége, jobbra mint amit az állam ad. Ezt én rendeitem meg részére; 280 koronába került s most már ő állasába visszajutott, végzi dolgát, van miből megélnie. Egy másiknak orthopad ebéd alatt Berkes bandaja játszott, de a fekete kávé felszolgálásakor Fátyol Károly gondonkán játszott, majd Kovács Leo honvcdalezredes zongorán. Reánk, piaristákra okt. 12-ike volt a leg­kedvesebb, mert e napon mi üdvözöltük és kalauzoltuk a fenséges párt. Vasárnap volt s Rudolf trónörökös 7 órakor, Stefánia neje pedig 10 órakor hallgatott templomunkban, a grófi oratóriumból szt. misét. Palczer Ernő költséget, fáradságot nem sajnálva, fogadó csarnokká alakította át azt a helyiséget, amelyben most ő kiterítve feküdt. Kifestette, délszaki növények­kel és szőnyegekkel feldisziLette s az utat végig, egész az oratóriumig vastag szőnyeggel beöo- rittatta. Házunkon és a templomon 24 nemzeti zászló lengett. Poni / óraKor megérkezett a trónörökös, akit egyházi ruhában Palczer Ernő fogadott. Rövid üdvözlő beszédet intézett hozzá, majd az oratóriumba vezette kíséretével együtt. A szt. misét Schlauch Lőrinc püspök celeb­rálta fényes segédlettel. Mise alatt König Antal kántor énekelt. Mise után a trónörökös a kas­télyban megreggelizett és újból kirándult a mérki erdőbe. 10 órakor érkezett meg Stefánia trónörö­kösné Károlyi Istvánná és Pálffy Mária grófnő, udvarhölgy kíséretében. A fenséges asszonyt szintén Palczer Ernő üdvözölte az előcsarnok lépcsőinél és azután fölvezette az oratóriumba. A szt. misét Malonyai István igazgató olvasta, amely alatt a nagykárolyt dalárda Méder Mihály vezetése mellett énekelt. Stefánia trónörökösné mise után köszönetét fejezte ki Palczer Ernőnek. Délben Károlyi lstvánnéval az ujongó és él*

Next

/
Oldalképek
Tartalom