Északkelet, 1911. augusztus (3. évfolyam, 153–177. szám)
1911-08-05 / 156. szám
4. oldal. A sik vidékek között a had vezetőség elsősorban Debrecenre gondolt, ahol a Hortobágy igen alkalmas terep e fontos gyakorlatokra. Különben is az a fő, hogy repülőgépek kel kísérletezzenek, erre pedig a sik terület elsősorban alkalmas. Aglegények adója. Franciaországban újból kisért az agglegények adója. Legutóbb, amint olvastuk, Ligon város tanácsa határozta el, hogy a több gyermekkel biró családapák városi adójának egy részét elengedi s ennek megfelelően az agglegények városi adó ját fölemeli. A városi tanács egyúttal fölhívja a kormányt és a parlamentet, hogy az ag legényekre 5 százalékos külön adót vessen ki. Ami kormányunknak nem jut ilyesmi az eszébe, pedig az agglegények is szívesebben vették volna, ha a szivar és dohány árának emelése helyett az aglegény adót hoznak be. Bédy—Schwimmer Rózsa, a magyar- országi feministák Európa szerte ismert vezére vasárnap f. hó 6-án d. u. 4 órakor Bik- szád fürdőn előadást tart a feminismus céljáról. A nők jogaiért küzdő híres szónok előadása iránt nagy az érdeklődés városunkban is a s a vasárnap reggeli vonattal igen sokan rándulnak ki Bikszádra, hogy meghallgathassák a feminista apostol érdekes előadását. Az 1 koronás belépőjegyek Lővy Miksa könyv- kereskedésében is kapható. Ä dohány után — a gyufa. Megdrágult a pipadohány. Megdrágul tehát a gyufa is Tessék rágyújtani csak tisztelt magyarok! A kormány a gyufamonopolium bevezetését 1913. év elejére tervezi. Akkor már a gyufa lényegesen drágább lesz, mint most. Egy doboz gyufa melyben 25 száll lesz, két fillérbe kerül, mig a mai dobozokban 45—50 darab van és 10 doboz ára volt 12 fillér. Csókszomjas legények. Abrugyán Ilona 17 éves nagybányai hajadon a városhoz közel fekvő «Sziget»-ben sétálgatott Minik Antal 18 éves bányászlegénynyel, aki vigan dü- dorászta márcsak a stylszerüség kedvéért is: | Ujjé a ligetben jaj beh jó! stb. ismert jássz couplét. A fák által árnyékolt. kissé félreeső helyen sétáltak épen, amidőn a sűrű bokrok j közül kiugrott: Petrucz Gábor, Dobai János,! Szilágyi József, Kupiczer János, Labas Károly, Kolba Ignác és Berindan Antal akik kényszeritették a leányt, hogy csókot osszon Nem is egyszer hanem egyik másiknak, kétszer is egymásután. A leány feljelentette a csókos szomjas legényeket. Tiiz Campián Emánuel tőkésbányai g. kath. lelkésznek Lapos hidegkút község ha- ; tárán lévő gőzmalmu épületének fából ké-1 szült fala a napokban kigyuladt. Egy vélet- | lenül arra járó mészkeeskedő észrevévén a j tüzet hirt adott a községbelieknek akik azt ÉSZAKKELET csakhamar szerencsésen eloltották. A 27.000 kor. értékű malom épületen mindössze csak 20 koronányi kár esett a fa-épületben. A tűz keletkezésének okát a hatóság nyomozza. ötször akasztotta fel magát. Orosz Já-' nos 55 éves méhkeréki gazda különös körülmények között pusztította el magát. Sok baj, keserűség, nagyon sok csapás érte a nagy- családos embert az utóbbi időben. Négyszer kísérelte már meg az öngyilkosságot s mind a négyszer meghiúsította tervét a vétlenül jött segitség. Tegnap délután aztán, mikor rövid időre magára maradt, szobájában a mestergerendára felkötötte magát. Hazaérkező felesége rémülten sietett segítségére, levágta férjét a kötélről, de már késő volt — meg volt halva. Tolvaj asztaloslegény. Ifj. Ember Mihály 26 éves helybeli asztalossegéd iparágát csak üres óráiban veszi igényben. Szóval: műkedvelő asztalos. Főfoglalkozása az útjába vetődő emberek zsebeiben való kotorá- szás. Persze nem azért nyúl idegen zsebekbe hogy oda bankókkal bélelt erszényt helyezzen, hanem azért, hogyha ilyenre akadna, hát azt a legnagyobb lelkinyugalommal elemelje. E hétnek szerda napján a helybeli hetivásárra rándult ki ily zsebeserkészésre, de az eredmény még a semminél is rosszabb volt. Ugyanis épen akkor kapta meg özv. Mircse Józsefné a zsebtolvaj kezét, amidőn kabátja zsebében operált. A megijedt asz- szony előbb megpacskolta jól a zsebmetsző kezét aztán rendőrért kiáltott, aki bekísérte a városházára. Kihallgatása után átadatott a szatmárnémeti kir. ügyészségnek, mely e-! előzetes letartóztatásba helyezte a már többször büntetett asztalossegédet. A legerősebb befőttös és ugorkás üvegek a KOROÜA bazárba feltűnő olcsó árban kaphatók. Jókai a Hortobágyon. Irta. MÓRICZ PÁL. (Folytatás.) Azidőben még vasút nem járt a Hortobágyon. Dühöngő vasbikák nem riogaiiák el j a kócsagot, a gémek keleti, komoly szárnyas hadát. Városi lovashajdu vitte az ö- römlevelet a hortobágyi állatorvosnak, hogy ! Jókai mór cslaádjával és városi urakkal a Hortobágyra érkezik. Meg is érkezett pár nap múltával Jókai, Róza leányával, és nejével, Feszti Árpád festőművésszel. Hely Mátyással rókát fogathatott volna Jókai —* pedig rókát a bibliabeli Sámson vitéz óta nem sokat fogtak — pusztakézzel: sőt Sámson vitéz háromszáz rókájáról is azt mondta Takaró Ferenc hajdúnánási hajdüember a papnak: — Tiszteletes uram, nem hogy háromszáz rókát fogott volna Sámson vitéz, háromszáz pap sem fogna meg — egy rókát... Dely Mátyás, mint mondám, örömében még rókát fogni is vállalkozott volna jbkai Mór és családja kedvéért. A pompá sebédnél, leginkább, mint fő- föszólaló-mester sürögött az öreg Dely Jó- kaiék körül. Fesztyné keresetlen egyszerű nemes modorával nagyon föllelkesítette. Ha már rókát nem foghatott, kedvesebb ötlete támadt. Észrevétlenül kocsira ült, az orvosi tanyára hajtatott és háztájékánÉak legbecsesebb kincsét, a Hortobágy pusztán kiviritott első rózsabimbót lemetszette fájáról. Fehér gyolcsba takarta a rózsát, majd a vendéglőben fehér tányéron kinálía föl a hamvas rózsát Feszty Arpádnénak. Megrendült az orvos hangja midőn elbeszélte, a gyönyörű kis virág élettörténetét. — Nagyságos asszonyom, ez az első rózsatermése a Hortobágynak, — mondotta — mert itt eddig nem hogy rózsát, e- gyéb árnyékos fát sem tűrtek meg a sik- pusziáért babonásan rajongó gazdák, 1358 évben a megfakadt fákat feljebb huzgálták a földből... — Hogy hamarább nőjenek, eesém — felelék pogány kajánsággal a Hortobágy fásításán bzugólkodó orvosnak. — Van mi nekünk elég erdőnk a homokon, minek a varjufészek. szarkaíészek a Hortobágyra! Ha puszta, legyen psuzta ..... Fe sztyné meghatottan tűzte fel keblére a gyönyörű rózsát. Jókai pedig poharat emelt és az őspuszta rózsabimbójával kapcsolatosan beszélni kezdett.. .. Csodás képzeletében talán már akkor kipattant a csirája későbbi híres hortobágyi regényének, a — Sárga rózsá-nak. as Jókai Dely kalauzolásával, körülkocsiz- ták a pusztát. Jókai megismerte az őspuszta különleges természeti szépségeit. Beszélgetett és parolázott a pásztorokkal, akiknek életéről, szcKasairól, históriáiról ma is csak Deiy Mátyás tud a legtöbbet beszélni. És a ménesek, aranyszőrü paripáinak fölvonulásán, a bikanyájak éjszákai, kísérteties, néma kullogásán szemlélendő költőkirálynak a lelke megtelt hortobágyi képekkel, színekkel, sőt Feszty Árpádot is elbűvölte a Hortobágy, Feszty Árpád még Jókainak és Jókai Rózának távozása után is visszamaradt. MentöszMyeii és Bteä, cséplőgépek és ipartelepek részére miniszteri rendeletnek megfeielően, legolcsóbban kaphatók Hercz Sándor orvosi műkötszertárában S^atlllár, v?,^h£aémiiieit
