Észak-Magyarország, 2009. július (65. évfolyam, 152-178. szám)
2009-07-08 / 158. szám
2009. július 8., szerda v ÉSZAK QRSZÁGBAN-V1LÁCBAN /2 HÍRCSOKOR • „Törvényessé válik". A Fidelitas szerint a kisebbségi nyelvhasználat büntetésével törvényessé válik a magyar kisebbség elnyomása Szlovákiában. A Fidesz ifjúsági társszervezete csütörtökre találkozóra hívja a parlamenti pártok ifjúsági szervezeteit, hogy közös állásfoglalásban ítéljék el a szlovák nyelvtörvényt - közölte Ágh Péter, a Fidelitas elnöke. • Négypárti. Szerdán szeretne megbeszélést folytatni a szlovák nyelvtörvény ügyében a másik három, országgyűlési képviselőcsoporttal rendelkező párt frakcióvezetőivel Kóka János, aki a Szlovákiában élő magyar kisebbség számára elfogadhatatlannak és diszkriminatívnak nevezte a szlovák parlament által múlt hét kedden elfogadott államnyelv-használati törvény módosításait. JEGYZET Nyertesek, vesztesek Kiss József jozsef.kiss@inform.hu Húsz év telt el a rendszerváltás óta, és úgy tűnik, hogy még mindig tart (legalábbis nem lett egészen befejezve akkoriban), mások szerint meg sem történt. Egy biztos, alaposan megváltozott az élet: az eló'- ző érában szocializálódott generáció nehezen veszi az akadályokat, só't igazán okos tanácsokat sem tud adni az ifjabb generációknak, mert rendszerváltás terén mindenki meglehetősen tapasztalatlan. Biztató, hogy a szakértők szerint nincsenek abszolút nyertesek és vesztesek, hanem mindenki egyszerre ez is, az is. A mérleget mindenkinek magának kell megvonnia: akinek az egyelősdivel ötvözött, alacsony nívójú létbiztonság többet ér, mint a korlátlan vállalkozási, önmegvalósítási lehetőség, a csorbítatlan szabadságjogok, az valószínűleg vesztesnek érzi magát, és nosztalgiával gondol az elmúlt rendszer (szebb) napjaira. Sokan csalódottak, hogy nem valósultak meg akkori álmaik, nem lett itt olyan a rendszerváltástól, mint „Nyugatnémetben" volt akkor. Ma már ott is sok minden megváltozott, és nem mindig előnyére: a 70-es, 80-as évek szociális piacgazdasága már nem létezik. Talán célszerűbb, ha a rendszerváltás sikerét (és benne a sajátunkat) úgy vizsgáljuk, hogy sikerült-e megvalósítanunk mindazt, amire megvolt minden lehetőségünk? Keményebben fogalmazva: mennyit puskáztunk el a soha vissza nem térő helyzetekből? Lehet, hogy ez a vizsgálat több vesztest mutatna ki, mint nyertest. Devizaárfolyam (2009.7.7.) PÉNZNEMárfolyam változás Euró 273,20 I T -V5* Üli USA dollár195,55 I f-1.38 KM Svájci frank 179,95 1 -0,54 ■UH Angol font | 317,03 1 -0,56 | | Román lej 64,90 I 1-0,22 Bl®® Ukrán hrivnya |25,53 1 V -0.28 Horvát kuna i 37,27 T ▼ -0,18 bbh Lengyel zloty 65,52 I V -0,07 További információk a valutapiacróLgjÁd^aa-bogn.jhu Grafika: ÉKN. Forrás: MNB ÉKN-INTERJÚ: A rendszerváltoztatás 20 évéről „Nyertesek és vesztesek is..." A napokban ünnepelték a határnyitás huszadik évfordulóját Sopronpusztánál - a keletnémetek kiengedése fontos mozzanata volt a rendszerváltoztatásnak (Fotó: mti. Beliczay László) ■ „A rendszerváltással nem a földi mennyország, hanem a demokratikus Magyarország jött el." Miskolc (ÉKN) - A rendszer- változás óta eltelt húsz évet vették számba az ország politológusai vándorgyűlés keretében a napokban Miskolcon. A rendszerváltozás ma már elfoglalta méltó helyét, mondta lapunknak Fazekas Csaba, a konferencia főszervezője, a Miskolci Egyetem Politikatudományi Intézetének igazgatója. ÉSZAK-KELETI NAPLÓ (ÉKN): Melyek voltak a konferencia legfontosabb megállapításai a rendszerváltozással kapcsolatban? Fazekas Csaba: A rendszerváltás alapvető folyamata, legfontosabb eseményei, személyiségeinek tevékenysége ma már jól ismert, történelemkönyveinkben elfoglalta méltó helyét. A rendszerváltozás lényegi folyamata összességében feltárt és kevéssé vitatott. A konferencia egyik fő üzenete éppen az volt, hogy egyes konkrétumok mentén vizsgáljuk az akkor történteket, valamint az azóta megtett utat, például a pártrendszer átalakulása, a gazdaságpolitika szempontjából. Az elmúlt húsz évről alkotott ismereteink „finomítása” tehát fontos kihívás, arról nem is beszélve, hogy furcsa módon a rendszerváltozással foglalkozó, nemzetközi léptékű tudományág, a „tranzitológia” mintha kevéssé állt volna a szakmai vizsgálatok középpontjában. ÉKN: Történt-e valóban rendszerváltozás, vagy csak elitváltásról beszélhetünk? Fazekas Csaba: Az egypárti, diktatórikus hatalomgyakorlást demokratikus törvényhozó és végrehajtó hatalom, valamint önkormányzatok; az állami tervgazdálkodást a szabad piaci versenyt szem előtt tartó magángazdálkodás; az ideológiailag elfogult sajtóirányítást a véleményszabadság váltotta fel, és a sor hosszan folytatható. Vagyis 1989-1990-ben átfogóan változott meg egy addig működő rendszer egésze, s nem pusztán toldozgatás-foldozgatás vagy éppen nagyobb méretű személy- cserék zajlottak. A magyar történelem ismer pozitív és negatív irányú rendszerváltásokat, gondoljunk csak 1848-ra, 1918-1920-ra, 1948-1949-re, és a Kádár-korszak lebontása pontosan illeszkedik a tradíció pozitív vonulatához. ÉKN: Teljesnek nevezhető-e a rendszerváltozás, vagy fellelhetőek még ma is az elmúlt rendszer intézményei, rezsimje? Fazekas Csaba: Politikai értelemben a rendszerváltozás, vagyis a teljesen új berendezkedésű állam kiépülése megtörtént, akkor is, ha sokakat az elmúlt húsz évben a „nem ilyen lovat akartam” érzése fogott el. Talán kevéssé tudatosult bennünk 1989-ben, hogy a rendszer- váltással nem a földi mennyország, hanem a demokratikus Magyar Köztársaság korszaka jött el, amely új típusú gondokat, nehézségeket, de azok megoldására új típusú lehetőségeket is hoz, továbbá a demokrácia törékeny vívmányai közös értékeink, amelyeket akkor is óvnunk kell, ha rövid távon az egyénnek nem hoz hasznot. Az államszocialista rendszer intézményesen teljesen kimúlt, kétségtelen és fontos viszont, hogy a Kádár-rendszerre jellemző társadalmi és politikai magatartásformák fellelhetők a lakosság gondolkozásában és a politikaformálók körében egyaránt, akkor is, ha ezt önmagukra nézve kevesen ismerik be és csak másokat vádolnak. ÉKN: Téma-e a politológusok körében, hogy mit lehetne tenni a teljes rendszerváltoztatás érdekében? Fazekas Csaba: A „hogyan tovább, Magyarország?” kérdése ugyanúgy foglalkoztatja a politológusokat, mint az átlagembereket, a különbség viszont abban áll, hogy előbbiek igyekeznek szakmai-tudományos válaszokat is megfogalmazni. A kilencvenes évek elejétől a kérdés már nem a rendszer- változás befejezése (hiszen az megtörtént), hanem a megváltozott demokratikus rendszer irányainak kijelölése. E feladatok pedig nem a Kádár-rendszer lebontásával, hanem az aktuális kihívásokkal (napjainkban például a gazdasági válsággal) függenek össze. A fogalommal is vigyázni kell: a „teljesebb” vagy „tökéletesebb” rendszer- váltásról beszélők gyakran nem jobbítani, hanem lebontani és átlényegíteni akarják az 1989-es rendszert, amelynek törékeny egyensúlyát védeni mindannyiunk érdeke. ÉKN: Kik voltak a rendszer- váltás nyertesei és kik a vesztesei? Fazekas Csaba: Talán paradox, de szinte mindannyian mindkét kategóriába tartozunk egyszerre, viszont lényeges, hogy nagyon is különböző arányokban. A demokráciával, a szabadsággal, az ország függetlenségével valamennyien nyertünk, ugyanakkor fontos és érthető, ha a lakosság nem elsősorban ezt látja a rendszerváltásban, hanem munkahelyének stabilitására, várható jövedelmeire kíváncsi. Ilyen értelemben a vesztesek sokan voltak az elmúlt húsz évben. 1989-ben mindenki arról álmodott, hogy gyorsan ránk köszönt a nyugatról már ismerős jólét, de nemhogy azt nem értük el, hanem még a Kádár-kori életszínvonal is nosztalgia tárgya. A dolgoknak azonban össze kell fiig- geniük: a nagyobb jólétet csak nagyobb szabadsággal érdemes párosítani. ÉKN: Vannak-e el sem kezdődött, vagy elkezdődött, de befejezetlen folyamatok, amelyekkel még adós a politika? Fazekas Csaba: Több hiányérzetünk is megfogalmazódott, gondoljunk például az alkotmányozásra, a kisebbségek parlamenti képviseletére, a gazdaságot stabilizáló törvénykezésre, államháztartásra. A legnagyobb adósságunk azonban a rendszerváltás ’89-es légkörének gyors elpárolgáff ............. Politikai értelemben a rendszerváltozás, vagyis a teljesen új berendezkedésű állam kiépülése megtörtént. Fazekas Csaba .............................ff sa, és félek, hogy ezt egyszer majd súlyosan kell megfizetnünk. Ahogy konferenciánkon is elhangzott: a magyar rendszerváltás a legnemesebb európai hagyományoknak megfelelő, politikailag korrekt alkufolyamat eredménye volt, amelyet hamar felváltott a rendszerváltás örökségén való politikus-marakodás. A rivális nemes ellenfélként való tisztelete mára szinte teljesen kikopott közéleti személyiségeink eszköztárából, visszacsempé- szésével politikaformálóink adósak - félek, hogy jó darabig azok is maradnak. „A módosítások célja a nagyobb rend" Budapest (MTI) - A jelenlegi kormány nem képes a rend és a közbiztonság helyreállítására, hiszen hiába mondják, hogy forrásokat adnak a rendőrségnek, ezt sosem teljesítik, csak beszélnek róla - így reagált Kontrát Károly (Fidesz) a keddi kormányszóvivői tájékoztatón elhangzottakra. Ott ugyanis Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter közölte: az Országgyűlés által múlt héten elfogadott törvénymódosítások célja a közbiztonság megerősítése, hogy Magyarországon nagyobb rend legyen és az emberek nagyobb biztonságban érezhessék magukat. A fideszes képviselő szerint: a személyi állománynak, az országnak és a költségvetésnek sem jó, ha 38-40 éves rendőrök távoznak a testülettől. Nincs zöld jelzés Moszkva (MTI) - Szó nincs arról, hogy az Egyesült Államok zöld jelzést adott volna Izraelnek Irán megtámadásához - tudatta Barack Obama amerikai elnök kedden. Draskovics Tibor (Fotó: Ádám János) Folytatja Cáfolta Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter az MTI kérdésére azokat a sajtóhíreket, miszerint szeptembertől távozna a kormányból. Draskovics Tibor úgy fogalmazott: folytatja munkáját. 3 Négy SZDSZ-es politikus kapta meg a kellő jelölést, hogy vasárnap elindulhasson az SZDSZ elnöki posztjáért, de csak három, Badacsonyi Szabolcs, Retkes Attila és Weinek Leonárd méretteti meg magát; Gulyás József, a párt korábbi ügyvivője (képünkön) megerősítette, nem akar elindulni a pártelnökségért. sólyom László (Fotó: archív) Aláírt törvények Sólyom László köztársasági elnök kedden aláírta a vagyonadóról szóló, a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó, a gyes és gyed megrövidítését tartalmazó jogszabályt is. A parlament az érintett törvények sürgős kihirdetését kérte. Csak ügyésszel Alkotmányellenesek a büntetőeljárási törvény rendelkezései, amelyek büntetőügyekben lehetővé teszik tárgyalás tartását ügyész részvétele nélkül is, ezért az Alkotmánybíróság (Ab) ezt a szabályozást megsemmisítette. A döntés értelmében legkésőbb 2011-től kötelező lesz az ügyész részvétele a büntetőügyek bírósági tárgyalásain. A közlemény szerint az Alkotmánybíróság 2010. december 31-i hatállyal semmisítette meg a megtámadott -endelkezéseket. Rohamrendőrök a vasárnap 156 halálos áldozatot követelő zavargások helyszínén (Fotó: epa) Kijárási tilalom Urumcsiban Kijárási tilalmat vezetnek be kedd éjjeltől Urumcsiban, az északnyugat-kínai Hszincsiang-Ujgur autonóm régió székhelyén. A hét végén súlyos zavargások voltak a városban, s azóta sem állt helyre teljesen a nyugalom.
