Észak-Magyarország, 2008. december (64. évfolyam, 280-304. szám)

2008-12-22 / 298. szám

2008. december 22., hétfő ÉSZAK KULTÚRA /7 RÖVIDEN • Bálint Lajos emlékgyü- rü. A Bálint Lajos író, dra­maturg és újságíró tiszte­letére alapított Bálint Lajos emlékgyűrüt idén a Miskolci Nemzeti Színház művészeti főtitkár-helyettese, Koncz Boglárka (képün­kön) kapta meg. Koncz Boglárka 26 éve, 1982-től dolgozik a Miskolci Nemzeti Szín­ház művészeti titkárságán. Két új bemutatóra készülve Miskolc (ÉM) - Javában zajlanak Valentyin Katajev: A kör négyszögesítése című vígjá­tékának próbái a Miskolci Nemzeti Színház­ban. A bemutató január 10-én este 7 órakor lesz a Kamaraszínházban. A darab rendező­je Korognai Károly, szereplői Harsányi Atti­la, Chajnóczki Balázs, Fabók Mariann, Szirbik Bernadett és Molnár Sándor Tamás. Elkezdőd­tek Rossini: A sevillai borbély című operájá­nak próbái is. A vendégszereplői között olyan művészeket üdvözölhet a miskolci közönség, mint Kováts Kolos Liszt-díjas, Kossuth-díjas, Érdemes művész. A sevillai borbély bemutató­ja február 6-án lesz a Nagyszínházában. A ren­dező: Halasi Imre. melyet epizódszerepek megformálásáért ítél még a Színészkamara által válasz­tott kuratórium. A díjat Gobbi Hilda alapította. Képünkön Péva Ibolya (bal­ra, Sípos Verával), Szép Ernő Vőlegény című darabjában. (Fotó: Mocsári László) 1 _____________„___--------------------------....LJ ExperiDance: délután még egyszer előadják Miskolc (ÉM) - A Művészetek Háza janu­ár 31-én, szombaton mutatja be az ExperiDance táncegyüttes legújabb - a reneszánsz év alkal­mából készített-, „Szeget szeggel - ReneDance” című egész estés tánc show-ját. A január végi előadásra napok alatt elfogytak a jegyek, a szer­vezők szerint karácsonyi ajándéknak is vásárol­ták az emberek. A rendkívüli érdeklődés miatt a Művészetek Háza egy délutáni előadást is meghirdetett: a január 31-én, szombaton 16 óra­kor kezdődő előadásra már válthatóak jegyek a Művészetek Háza jegypénztárában. ÉM-INTERIÚ: Szervét Tibor színművésszel, a Vőlegény című színmű r endezőjével Örök érvényű találkozások ■ Nehezen szerették meg egymást, de ma már imádja Szép Ernő Vőlegényét a rendező. Hajdú Mariann mariann.hajdu@eszak.boon.hu Miskolc (ÉM) - Szervét Tibor visszajár Miskolcra. Másfél évti­zede Miskolcon kezdte pályáját színészként. Később Neil Simon darabokat állított itt színpad­ra, a Mezítláb a parkban és a Furcsa pár címűeket. Most újra rendezett, Szép Ernő, Vőlegény című vígjátékát a napokban mutatta be a színház. A premi­er előtt beszélgettünk. ÉM: Ön választotta a dara­bot? Szervét Tibor: Nem, erre kért fel Halasi Imre, és én vállaltam. Bevallom, első körben ijesztő­nek találtam. És sokáig tartott ez az első kör... Nagyon nehéz színdarab, hosszú időbe telt, míg megszerettük egymást. A maga korában sem fogadták kitörő örömmel - 1922-ben mutatták be először, aztán éve­kig elő sem vették - újszerű írásmód jellemzi. Sok szereplő­je van, akik egy-egy mondato­kat hajigáinak egymáshoz, van benne valami nagyon szélsősé­ges. Vagy mondjuk, olyan kap- kodós hadonászós. ÉM: De mondja, megszeret­ték egymást... Szervét Tibor: Mostanra nagyon. Amíg nem sikerült a kulcsot megtalálni hozzá, addig éreztem rejtélyesnek, azóta viszont megnyugodtam. Ehhez pedig az kellett, hogy Faragó Zsuzsa dramaturggal színpad­ra állítsuk: ki kellett találnunk, hogyan meséljük el a történetet, hogy hogyan nézzen ki mindez a színpadon. Hogy ez mennyi­re sikerült, azt még nem tudom. Ilyenkor, a premier előtt még/ már eléggé magunkra vagyunk utalva. Hiányzik a közönség. ÉM: A történet túl egyszerű­nek tűnik, még azt is hallot­tuk, Kornél -a 30 éves lány, akit férjhez akarnak adni - története ma már mese­szerű, túlhaladta az idő. Miért tűzi a szín­ház műsorra? Szervét Tibor: Skót királyok is alig vannak manapság, mégis játsz- szák Macbethet. Miért? Amik a szereplők között zajlanak a darabban, örök érvényűek. A szülő és gyermek viszonya, a szerelmesek szélsősége­sen megírt találkozása. Vagy maga az alaphelyzet, miszerint mindketten úgy akarnak házasodni, hogy jól jöjjenek ki anyagilag. Szem­be kell nézniük azzal, hogy nincs pénzük - ez, sajna, ma sem élet­idegen tőlünk. Szerencséjükre - és a mi szerencsénkre - a szerző kifejezetten szereti a hepiendet. ÉM: Kinek ajánlja az elő­adást? Szervét Tibor: Minden színház­ba járónak: bizonyos mértékig konvenkciókon belül maradó színházi este lesz ez. Hallatla­nul modern a darab egyébként, annyit csináltam vele, hogy megpróbáltam átláthatóbbá és átélhetöbbé tenni a szerkeze­tét. A nyelvezete viszont gyö­nyörű, Szép Ernő nagyon nagy varázsló volt. Egyszerre nyelvi csoda, és színpadi mágus. Cso­dálatos öröm számomra, hogy megismerhettem ezt a darabot. A színészekkel is jó volt együtt dolgozni, remek a szereposztás. Máhr Ágit, Fandl Ferencet már rendeztem, Szirtes Gábor pedig csuda egy élmény. Nézni egy ilyen rendkívüli felkészültségű, nagyszerű színészt, valóságos tanulmány nekem. Kovács Pat­ríciát én hívtam Kornél szere­pére, nagyon izgalmas számom­ra a vele való találkozás. Sípos Vera új szerzeménye a színház­nak, örülök, hogy velünk van, akárcsak Varga Andi. Szívem szerint felsorolnám az egész csa­patot... ÉM: Éveken át Miskolcon ját­szott. Mit jelent ez a város? Szervét Tibor: A legtöbbet. Kívánni sem lehetne olyan pályakezdést, mint ami nekem itt jutott. Lehettem Cyrano, Hamlet, Jago, Bóni gróf... az pedig szinte tapintható, hogy a színházba járó emberek meny­nyire szeretik az előadásokat. Sokszor nézőként is eljöttem, csak azért, mert öröm volt visz- szajönni. ÉM: Mostanában inkább ren­dez itt, máshol viszont ját­szik. Színésznek tekinti magát inkább, vagy rende­zőnek? Szervét Tibor: Színész vagyok én, csak ha megtalálnak ilyen feladatok - különösképpen Mis­kolcon, - akkor mondok igent. Nagyon megérik ezek a kirán­dulások, rengeteg tanulsággal szolgálnak. KÉPRIPORT: a Vőlegény a Miskolci Nemzeti Színházban j . ■ XWmwWI Zj j i 93 fWwrrj j i. 5tí i WSS hWWt!; v^fj^fH*jfl9WiirnTfnWhÍw//f^i)fyyW, Pénteken mutatta be Szép Ernő művét a teátrum (Fotók: Mocsári László) NÉZŐTÉR fii j'’> j j I$ 7Pl ’i , 'j"j 5í SRgggÜ Jobb napok Bujdos Attila bujdos@lnform.hu Kapkodó igyekezettel vall sze­relmet Kornélia (a Vőlegény Kor­nélja), mint aki látja, és nem akarja elengedni az alkalmat, de nem biz­tos benne, hogy lesz ideje és ere­je végigmondani. Kovács Patrícia ebben a nyelvi tobzódásban egy­szerre gyermek és az asszonnyá válás küszöbét átlépni akaró, felkí- nálkozó felnőtt nő: egyetlen pilla­natba sűrítené a szív összes kócos, reményteli szavát. Kornél saját sza­vai ezek, mostanra tartogatta; most hagyja, hogy utat törjenek maguk­nak. Az érzés biztosan régibb - talán ősibb is -, mint az elszánása, hogy éppen itt és éppen ezt a férfit talalja meg vele. Rudi szerepében Fandl Ferenc nem a hevületet méri fel, hanem a lehetőséget - a saját érzései nehe­zebben ébrednék, időre lesz szük­sége, hogy átlépjen a praktikum értékein, hogy az ésszerűség romjai alatt, a sértett férfiméltóság önsajná­latának takarásában felismerje saját szerelmét. Szép Ernő alakjai jobb napo­kat látott emberek - hogy pontosan milyeneket, ennek jellemzését Szer­vét Tibor rábízza Mira János dísz­letére - a körfolyosók árnyékába helyezett környezet kopott, de nem rideg -, és arra a néhány mondat­ra, ami erről a Vőlegény három fel­vonásában elhangzik. Vállalható és igazolható rendezői döntés: Szép Ernő történetéből a kor ma már nehezen érthető, a szűkösség, az alakoskodás, az egymásra utaltság, az érzelmek azonban igen. Szervét Tibor tehát nem keres, és nem ábrá­zol mélyebb társadalmi összefüggé­seket, hanem belülről, a helyzeted­ből építi fel a színészi játékra ala- ozó, a (szórakoztató) polgári szín- áz hagyományaiból kinőtt előadá­sát. Használja ezt a hagyományt, és nem veszi okvetlen komolyan: a Kornél és Rudi sorsát elrendező jelenetet az isteni beavatkozás idé- zőjeles aktusával emeli ki ebből a színházi valóságból. Ebben az előadásban hangsú­lyos, ahogyan a Vőlegény alakjait a körülményeik a saját belső világuk­ba kényszerítik: a Külső és a belső világok közötti különbözőség főleg a nyelvezetükben mutatkozik meg. Nem tagadja az érzéseket az a nyelvi minimalizmus sem, amellyel egymással közlekednek az embe­rek Szervét Tibor színpadán: Szép Ernő elharapott, vagy tőmondatai is alkalmasok az utasításokra éppúgy, mint az évődésre. A kevés szavú- ság mögötti bonyolultabb érzésvilág Kornél és Rudi jeleneteit leszámít­va inkább csak nézésekben, gesztu­sokban mutatkozik. Máhr Ági ide­ges, szétesett pillantásaiban például: ez az anya nem a család összetar­tó ereje, még ha ezt mérné is magá­ra. Nincs érzékelhető kapcsolatban a külvilággal, mégis reagál rá; sírós hangon panaszolja a lánya miatt őt érő méltánytalanságot. Sipos Vera Mariskája szikár, moz­gékony, komoly hangú valódi gondviselő, a felelősség tudásával és kiszámíthatóságával. Belső vilá­ga a racionális erkölcsi jó: a szere­lemben többször rátalálni a másik­ra, és ehhez néha az a kívülálló felindultság kell, ahogyan ő nézi nővére és vőlegénye sorsát. Varga Andrea Duci szerepé­ben robotos, önmagán uralkodni képes, a mozivalóságban talál táv­latot. Péva Ibolya Gyengusnéból dicsekvő házasságszerzőt formál: az önbizalom bizonyítéka a tettre- készség. Az apa Szirtes Gábor alakításá­ban otthon megülni képtelen, á sze­rencsét kísértő férfi. A felelőtlensé­get a nagyvonalúság kedvességé­ben oldja fel: a saját élete, a csa­ládja - ez túl kis lépték: a világ­ban forgolódik, ott van otthon iga­zán. Vagy még inkább a lóverseny­pályák környékén. Vagy ahol sem­mit nem kell valójában megolda­nia, mert igazi megoldásai nincse­nek. Hazudoznia nem kényelmet­len érzés, és ahogyan hazudik, néz­ni sem kellemetlen. Tudja a mérté­ket a hazugságban, és feledni is tud­ja: szorongva próbál hozományt nazudni Rudinak, és látni, ahogyan vérszemet kap. A sipisták emberis­merete az övé. Fandl Ferenc számító célratö­rőnek mutatja Rudit - van ben­ne őszinteség, ahogyan önző: jobb életet óhajt, és ezt meg is kapja, bár nem úgy, ahogyan szeretné: az áhí­tott helyett a számára valóbb élet formájában. Sokarcú játékos, min­denki azt láthatja benne, amit lát­ni akar: csábítót, társadalmilag kívá­natos kérőt, ügyes embert. A sze­relem összekuszálja, vállalt termé­szetén kívülre helyezi. Ezen a tere- en inkább fiú, mint férfi. Inkább amasz, mint felnőtt. Kovács Patrícia Kornélja lendü­letesen akar: birtokon belül kerül­ni a saját életében, és Rudi életében is. Elszánt nő, váltani képes. Ha a világ hazugság - mint ahogyan lát­ja és mondja is -, nem az az igazi veszíteni valója, ha áthágja a kon­venciókat, hanem, ha elkerüli a sze­relem. Büszkeség van ebben a vál­lalásban: a döntés szabadságának büszkesége. (Szép Ernő Vőlegény című színművét a Miskolci Nemzeti Színházban Szervét Tibor rendezte)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom