Észak-Magyarország, 2008. január (64. évfolyam, 1-26. szám)
2008-01-14 / 11. szám
2008. január 14., hétfő ÉSZAK KULTÚRA /7 RÖVIDEN • Viszockijról, A különc bolygó - Vlad- viszockij 2008 címmel nyílt kiállítás a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban. A tárlat az 1938 és 1980 között élt művész szellemiségét mutatja be. Viszoc- kij a művészet kultikus alakja volt, költő, énekes és színész. Szomszédolás: A nagyratörő Eger (ÉM) - Márton László: A nagyratörő című történelmi játékát Csizmadia Tibor rendezi Egerben. Erdély fiatal fejedelmét, Báthory Zsig- mondot Schruff Milán alakítja, az udvarmester szerepében színpadra áll a rendezőként ismert Szegvári Menyhért. A nagyratörőt 1992-ben a Kolozsvári Állami Magyar Színházban Parász- ka Miklós rendezésében mutatták be, az anyaországban először Egerben kerül színpadra január 18-án. Január 19-én, a magyar kultúra napja alkalmából ünnepi előadást tart a társulat. Tárlat Miskolc (ÉM) - Szíj Kamilla grafikus- művész munkáit mutatja be az a tárlat, amelyet január 18- án, pénteken délután 5 órakor nyitnak a miskolci Művészetek Házában. A kiállítást - melynek szervezője és támogatója a Mis- sionArt Galéria - Dékei Krisztina művészettörténész ajánlja az érdeklődők figyelmébe. Jelenetfotó: Bősze György és Fandl Ferenc a darab próbáján (Fotó: Bócsi Krisztián) A tizedes meg a többiek Miskolc (ÉM) - Dobozy Imre A tizedes meg a többiek című színdarabját Korognai Károly átdolgozásában és rendezésében január 18-án este 7 órakor mutatja be a Miskolci Nemzeti Színház. Az író-rendező-színész 1997-ben készítette el a saját változatát, amelyet első, pécsi bemutatója óta osztatlan siker kísér. A miskolci előadás főszerepeit Korognai Károly és Bősze György alakítja, az előadás rendezője: Korognai Károly. Programot hirdetnek Miskolc (ÉM) - Sajtótájékoztatón hirdeti meg idei, Bartók+szlávok 2008 című programját a miskolci Operafesztivál. A tájékoztatót a Magyar Állami Operaházban tartják, január 17-én. Amit már most tudni lehet: Bartók Béla művei mellett Muszorgszkij, Rimszkij-Korszakov, Csajkovszkij, Rah- manyinov, Janacek, Dvorak, Smetana, Prokofjev, Sosztakovics és Sztravinszkij alkotásait láthatja-hallhatja majd az idei fesztivál közönsége, június 11-e és 22-e között. SZERKESZTŐSÉGÜNK VENDÉGE VOLT: Bán András, a Miskolci Galéria új igazgatója „Kínosan más alapokon..." n A Miskolci Galéria új igazgatója újfajta meg- mutatkozási lehetőségekben gondolkodik. Szalóczi Katalin _______________________ szaloai@eszak.boon.hu Miskolc (ÉM) - Új posztján mi jelenti a kihívást Bán András számára? - tudakoltuk szerkesztőségünkbeli látogatása során az ismert műkritikustól, a Miskolci Egyetem Kulturális és Vizuális Antropológia Intézetének tanárától, aki január elsejétől a Miskolci Galéria igazgatója.- Egy olyan, a lokalitás értékeivel gazdálkodó városi galéria létrehozása, amely még nem létezik Magyarországon - kaptuk az összefoglaló választ. Erre Bán András jó példát látott tanulmányútja során Rotterdamban, amely város, véleménye szerint nem sokkal jobb kulturális esélyekkel rendelkezett korábban, mint Miskolc. Nem PR-múzeum Terveinek részletezése előtt az igazgató kifejtette: a művészet területén a közgyűjteményekben, múzeumokban a 90-es évekig az intézményi struktúrák betokosodtak, illetve improvizatív módon alakultak újak, amelyek egy része nem vált be. Az utóbbi néhány évben 1-2 múzeum újfajta közösségi kapcsolatokat teremtett, mint például a Szép- művészeti a fővárosban és a Modem Debrecenben, de ez a fajta PR-múzeum is sok sebből vérzik, s úgy látja, nem ez a jó út a Miskolci Galéria számára.- Egy lokális múzeumnak Bán András az Északnál: Egy lokális múzeumnak feladata a helyben lévő művészeti értékeket se- gíteni (Fotó: Osztie Tibor) feladata a helyben lévő művészeti értékeket segíteni, de nem feltétlenül helyben lévő kiállításokkal - fogalmazott Bán András. Kondor Béla, Szalay Lajos és Feledy Gyula munkái azonban a magyar történelem, sőt a művészetpolitika egy-egy korszakát is reprezentálják, így egy közös vándorkiállításon való bemutatásuk vélhetően nagy érdeklődést válthat ki külföldön. Már formálódik- Miskolc nem olyan város, ahol annyi művész él, mint például Pécsett, ugyanakkor jogos elvárás, hogy a városi galéria megmutatkozási lehetőséget nyújtson számukra. Feladatának azonban nem helyi kiállítások rendezésével tesz igazán eleget, sokkal inkább egy olyan széles site létrehozásával, ahol az itteni, illetve ide kapcsolódó művészek alkotásainak bőséges képanyaga mellett egyéb dokumentumok, publikációk, történések is megtalálhatók a világhálón, segítve a hely megismerését az érdeklődők számára - beszélt az immár formálódóban lévő site-ról az igazgató. Tervei között szerepel egy olyan kiállítás is, amely reprezentálja magát Miskolcot, e sajátos sorsú várost, más megfogalmazásban magával a város identitásával foglalkozik. E témához kapcsolva megjegyezte: a művészeti felsőoktatás jelentette volna a rozsdavárosból való talpraállást, ám „ez úgy el lett tolva, ahogy csak lehet.” Azonban művészeti oktatás hiányában is szükség van a városban válogatott, jó minőségű állandó anyagra. Olyanra, amely lényegesen megkülönbözteti más gyűjteményektől - jelentette ki Bán András. A gyűjteménygyarapítás első lépéseként már tárgyalt egy Párizsban élő magyar házaspárral, akik a Miskolci Galéria rendelkezésére bocsátanák mintegy 1000 darabos, a 20. századi avantgárdot bemutató, „papíralapú” magángyűjteményüket. Kérdésünkre, tervezi-e, hogy a debreceni Modemmel például ugyanazon témára szervezzen kiegészítő kiállítást, Bán András így válaszolt: „nemigen”, hivatkozva arra, többek között anyagi lehetőségeit tekintve „kínosan más helyzetben van”, mint a cívisváros galériája. ÉSlfl.Kemf/ppefc.hoon.hu •Bán Andrásról (PDF, 75 kB) •A Rákóczi-házról (PDF, 26 kB) Fricskamaxi, vidám sírversek ■ Sok-sok év mosolyfakasztó írását adja Fecske Csaba költő, most megjelent kötetében. Miskolc (ÉM - HM) - Fricskamaxi címmel jelent meg Fecske Csaba legújabb kötete. A könyvben új oldaláról mutatkozik be a költő: akik eddig verseiről és gyermekekFecske Csaba (Fotó: Ádám János) nek írott műveiről ismerték, azoknak újdonságként hathat, hogy humoros írásait olvashatják. (Ám csak azoknak újdonság ez, akik nem ismerik személyesen. Asztaltársaságban ugyanis nagyon is humoros ember Fecske Csaba.) A szerző így fogalmaz: a mosoly fontos dolog, olyan, mint a gyógyszer. A kötet sok-sok év mosolyfakasztó írását foglalja magába. Bökverseket, vidám sírverseket, állatsírverseket, mellettük rövid, humoros írásokat. Fecske Csaba kedvencei azok a vidám sírversek, amelyeket élő költőkről írt. Ezek megírásakor a tisztelet és a szeretet vezérli, magyarázza, a versek alanyai közül eddig senki nem sértődött meg. Sőt... perpetuum stamie (Hommage á Cioran) címmel nyílik Fejér Ernő képzőművész (képünkön) alkotásaiból kiállítás, a Miskolci Galériában, január 17-én, délután 5 órakor. CSDÖ* www.boon.hu (Fotó és videó: Bujdos T.) NÉZŐTÉR Hogyan meséljünk romantikusokat? Bujdos Attila bujdos@eszak.boon.hu Szép és igényes mese Az Aranyember - Jókai Mór a minőséget kínálja a szórakoztató történetek iránti igényt ipari méretekben kielégíteni kész korban is. Szemben a mai mesékkel ez ráadásul még becsületes alaphelyzet: nem kell azt hinnünk, hogy ez a valóság, vagy pontosabban a valóságnak az az általunk ismeretlen része, amelyről csak valami kivételes esetben - például csoda folytán - szerezhetnénk személyes tapasztalatokat, hiszen ez egyértelműen: história. Múlt idő, a „talán igaz sem volt" kategóriája. Blaskó Balázs azt állítja: Jókai korszerű és érthető. Habár a modern világ tulajdonsága, hogy amit csak lehet, viszonylagossá tesz, így a hős fogalmát is átértelmezi, de nem öli meg a vágyat a hős eszménye iránt. Ezt a vágyat a következetes élet örök akarása táplálja. Kell, hogy legyen valamilyen szilárd elv, amelyhez az ember tartja magát, amelytől akkor sem tér el, ha megkísértik, vagy ha erre kényszerítik. Jókainál - Blaskó Balázs olvasatában ez a tisztesség. Úgy mesél, hogy megszabadítja a romantika széles gesztusaitól jókai Mór történetét. Az irodalmi mű, mai ízléssel mérten talán túlzóan kétpólusú világában az emberi természetet figyeli, a viselkedésben és a döntésekben testet öltő drámai helyzeteket. Tímár Mihály sorsában például azt, mitől lesz hős, már ha valóban az lesz. Hüse Csaba ebben a szerepben Tímár Mihály bizonytalan- . ságait nagyítja fel. Ez a szikár, többnyire befelé létező, az örömeit, kétségeit a párhuzamos életeiben nehezen mutató férfi a becsület és a gazemberség, az adott szó és szív szava erőterében mozog - a jó választása számára küzdelmes és erkölcsös, és az erkölcs nevében rögtön vitatható döntés is. A jóság végül a gonoszság hátteréből bomlik ki igazán, a gonoszság segít megértenünk, mely határok között igaz ember Tímár Mihály. Mészáros Sára Athalie-ja elszánt és következetes gonosz. Sötét, erős nő, akinél a jellem végképp nem élethelyzet dolga. Büszkén és érzéketlenül uralja a teret, amikor a gazdagság birtokában akarja az életét révbe juttatni, keserűen győztes, amikor pedig minden elveszett a számára és még mindig marad mit elvennie másoktól: a reményt. Krisztyán Tódor Bányai Miklós alakításában a kisszerű rossz - és Athalei-hez képest a kisebb és így a kezelhetőbb rossz is, amivel Tímár Mihály számolni kénytelen. Hajlékony intrikus, alakoskodó játékos, ártatlan képű simlis. Bár a fennmaradás erős kényszerei között él, minden színeváltozása mögött a függetlenség akarása érzik: ne kelljen változnia. Gyűlöl, és nem felejt, ha változásra kényszerítik. Ezen a tablón Tímea nem a nőt jelenti Tímár Mihálynak, hanem önnön ígéretét, amihez köti magát. Pedig Trokán Nóra (e.h.) ebben a karakterben mindenekelőtt a vonzó, nagyon korán felnőni kénytelen nőt mutatja meg, aki bármikor képes visszaváltozni kislánnyá, és aki képes méltósággal fogadni, hogy a jólét nem jár együtt a beteljesüléssel. Sokkal inkább asszony, mint Noémi alakjában Fabók Mariann (e.h.) - ő a szertelen, és mégis ragaszkodó va- dóc, a lány, a természet rendje szerinti élet ígérete. Az a szabadság, ami egyben felmentést is ad. Az Aranyember - romantikus színmű Jókai Mór regényéből. Az egri Gárdonyi Géza Színház előadását Blaskó Balázs rendezte
