Észak-Magyarország, 2007. április (63. évfolyam, 77-100. szám)

2007-04-07 / 82. szám

2007. április 7., szombat EM-EXTRA /6 ÉSZAK MEGKÉRDEZTÜK Milyen húsvéti szokásokat tart meg ön? A húsvétot otthon töltöm, nagyi süt. Hét­főn jönnek az ismerősök locsolkodni, csokitojást kapnak ajándékba. Húsvétkor ünnepi reggeli és ebéd van: sonka, to­jás, rántott hús, töltött káposzta. Hamernyik Anett (18) tanuló Húsvétkor kirándulni megyünk a család­dal. A gyerekek kapnak egy kis ajándé­kot, a locsolkodás csak szigorúan családi körben történik. Ilyenkor ünnepi ételek kerülnek az asztalra. Juhász László (52) nyugdíjas Abszolút pihenéssel töltöm a húsvétot. Az egyik nap kirándulni megyünk a csa­táddal, a másik nap pedig a strandra. Re­mélem, jó idő lesz. Reggelire sonkát és tojást eszünk, de nagy sütés nem lesz. Ambrus Ildikó (48) személyi bankár Általában otthon töltjük a húsvétot, de most kirándulni megyünk. Az elmúlt évek­ben jöttek a locsolkodók, nekik csokifi­gurát és pénzt adtunk. Ünnepi ételeket eszünk ilyenkor, de sütit inkább veszünk. Krajczár Csilla (30) munkanélküli Nálunk a húsvét a családról szól, ez a leg­szebb ünnep. Körülüljük az asztalt, amin húsleves, töltött hús, töltött káposzta és különböző sütemények, torták vannak. A felnőttek ajándékot adnak a gyerekeknek. Kántor Tiborné (58) pénzügyi előadó Olvasóink véleményét videón is megnézheti: & www.boo.rnhi HÚSVÉT HETE A római katolikus egyház húsvéti szertartásai ________ Virágvasárnap: bevezeti a „szent háromnap" liturgiáját, egyben a nagyböjti előkészület csúcspontja is. Ezen a napon a pap a vértanúságot jelképező piros ruhát vesz fel. A misén Máté, Márk, Lukács evangéliumából olvassák fel a passiót, meghatározott rendben, min­den évben másikat. A nagyhéten hétfőn, kedden és szerdán nincs különösebb szertartás.__________________________________ Nagycsütörtök: az utolsó vacsora emléknapja, az Eukarisztia (oltáriszentség) alapításának ünnepe. A székesegyházakat kivéve minden templomban csak egy mise van, tilos bármilyen más mise. Az esti misén a pap az örvendezést, ünneplést jelentő fehér ruhában van. Nagypéntek: ezen a napon nincs mise. Téves és kerülendő kifejezés a „csonka mise". Igeliturgia van, áldoztatással. A pap a szertartást piros vagy lila öltözékben végzi. Nincs áldás, nincs elbocsátás. Nagyszombat: napközben semmilyen szertartás nincs, a nagyszombati liturgia kifejezés téves. Húsvét vigíliá­ja az év legszebb, de legbonyolultabb szertartása. A pap az öt részből álló szertartást fehér öltözékben végzi. Elemei: fényliturgia, igeliturgia, keresztségi litur­gia, az Eukarisztia liturgiája. Lehet körmenetet tartani a mise végén, ezzel „hirdetni a világnak", hogy feltá­madt Krisztus.___________________________________________ Húsvétvasárnap: délelőtt ünnepi szentmise. (Forrás: Várnagy Antal: Liturgika - wikipedia.hu) RÉGI-ÚI SZIMBÓLUMOK Cebula Páwel, a miskolci mionorita rendház vezetője segítségével jártuk (egy korábbi cikkünkben) körül az ünnephez kötődő jelképek témáját. Bárány: utalás az áldozati bárányra. Egyiptomban a zsidókat az mentette meg, hogy a bárány vérével festették meg az ajtajaik szemöldökfáját, jelezve, itt zsidók laknak - s az isteni csapás így elkerülte otthonaikat. _____________________________________________ Nyuszi: nem fedezhető fel összefüggés a keresztény hagyományokkal. Úgy tartják, egy német nyelvi fél- refordítás eredménye a nyúl témájának megjelenése a húsvét kérdésében.___________________________________ Tojás: szintén inkább népi, semmint egyházi ha­gyomány. Ámbátor felfedezhető jelkép abban, ahogy a madár is a kemény héjú burokból kitörve kel éle­tre, párhuzamosan azzal, ahogy a feltámadás a sír, a bezártság burkának áttörését jelenti.__________________ Locsolkodás: itt sem egyértelmű az eredet. Elképzel­hető, hogy az annak idején a Jézus sírját őrző katonák kérdőre vonását sürgető, kíváncsi tömeg szétosz­tására használt locsolást idézi. A tavaszi felfrissülést is jelentheti._____________________________________________ Étkezési szabályok: hogy húsvét hétfőjén mit eszünk, nem az egyházi előírásokból következik. Az viszont igen, hogy a megelőző nagypéntek és nagyszombat a böjt napja; előbbi szigorúan (lemondás a húsról). A sonka szerepe ahhoz köthető, hogy annak idején ünnepi, drága ételnek számíthatott. A böjt jelentősége amúgy: legyőzni a testi éhséget - helyette a lelki eledelre vágyakozni.____________________________________ Pénz, ajándék a gyerekeknek: Cebula Pawel szerint legfeljebb annak a máig megmaradt - ám erősen eltorzult - jele lehet, hogy a katonák pénzt kaptak, hogy Jézus holttestének eltűnése kérdésében hazud­janak. Ma a viszonzás jeleként értékelhetjük. ONi.!.*IS bttn ' archive.bQgnJiu/oldfllaK/husyjet Korábbi húsvéti cikkek! Szódavíz és csokinyuszi ■ Az ünnepek, szoká­sok változnak. Időseb­bek és fiatalabbak más­más élményeket idéznek. Miskolc (ÉM - JA) - Más­hogy készülnek a mai nők a húsvétra, mint nagymamáink. Csak néhány évtized telt el, mégis eltérő, megváltozott ér­zések, hangulatok kapcsolód­nak napjainkban szinte min­den eseményhez. A mai fiata­lok nagy része nem készül kü­lönösebben erre az ünnepre. Többen vallják, hogy a locsol- kodási szokások kiüresedtek. Elmenekülnek otthonról, vagy magukra zárják az ajtót, hogy elkerüljék a hívatlan ittas vendégeket. Nem kölnivel locsol A harmincéves Erős Tímea is fel tud idézni igazi húsvéti hagyományo­kat, ám ezek az élmények mind gyermekkorára nyúlnak vissza. Annak idején Erős Tímea Kenderesen még látott olyan fiúkat, akik gémeskúthoz jártak és kölni helyett egy-egy vödör vízzel öntözték meg a lányokat.- Festettem én is tojást, de ma már kényelmesebb megvá­sárolni a csokifigurákat. Gyermekkoromban számtalan locsolkodó megfordult nálunk, rokonok, barátok, szomszé­dok, senki nem maradt el, de az idő múlásával átalakult a húsvét - véli az eladóként dol­gozó fiatal nő. - Manapság szűk családi körben töltjük. Az ünnepi ételek azért nem maradnak el, a sonka és a to­jás mindig asztalra kerül. A vőlegényem még hagyo­mányőrzőnek is nevezhető, hiszen kölni helyett mindig vízzel locsol meg. Húsvét hét­fő rendhagyóan sikítozással indul nálunk, ilyenkor arra ébredek, hogy kedvesem jég­hideg szódavízzel gondosko­dik róla, hogy friss és üde ma­radjak. Tisztelték a lányokat A 67 éves, Kisgyőrben élő Bihari Jánosné, Giziké néni csak boldog húsvéti emléke­ket idéz fel. Gyermekkorában még komoly várakozás, A farmer modern, a népviselet régi - a víz friss (Fotó: végh Csaba) készülődés előzte meg az ün­nepet - meséli -, egész héten át csinosították a házat, kívül- belül fehérre meszelték, hogy a nagy napon __________ hófehér legyen. Bihari Jánosné Fasírozottal, toltott hússal, fánkkal, mágnás-diós pitével várták a vendégeket, de csokinyuszi már akkor is volt. A fiúk tízen-húszan együtt jártak locsolkodni és tangóharmonikával énekelve vonultak végig a falun. - Volt, a\r\ follrci'nf-a a xrnrívnf rlo Q7 édesanyám leteremtette eze­ket; minket, a három lányt csak kölnivel volt szabad megöntözni. A komoly fiúk mindig korán jöttek, aki szá­mított, már délelőtt megjelent, mert tíztől a templomban volt a helyünk. Akadt, aki délután esett be locsolkodni, de ők már italosán jöttek - sorolja Giziké néni. Leendő férjét már tizenhárom évesen is­merte, és ő volt húsvétkor a legfontosabb vendég. - Akko­riban tisztelték a lányokat, nekünk még volt női büszke­ségünk, de a mai világból ez már kiveszett. Amíg azt a holló át nem repüli ■ Szokások a múltból, olyanok is, amelyek má­ig élnek. Kalauzunk Tóth Arnold muzeológus. Miskolc (ÉM) - Gömörben a háziasszony nagypénteken hajnalban körülsöpörte a há­zat, hogy a kígyók, békák, bo­garak és patkányok egész év­ben távol maradjanak. Egész­ségükért és szépségükért a lá­nyok nagypéntek hajnalán a patakban fürödtek, amíg azt a holló át nem repüli. Nagypén­tekre böjti ételek: tejjel habart káposztás és gombás avagy savanyított-rántott levesfélék, a kiszi vagy cibere; mákos gu­ba vagy mákosnyak, amit vi­dékünkön bobájkának nevez­tek; vagy a tökmagból készült gömöri böjti étel, a zsufa. A tojásfestés hagyományai vidékünkön különösen gazda­gok voltak. írókázással, via­szolással, karcolással, batiko­lással díszítették a hímest. A motívumok Gömörben és a Hernád mentén is megőrizték ősi, Keletről hozott művelt­ségünk emlékeit, Mezőköves­den pedig nemcsak a textíliá­kat, de a húsvéti tojásokat is matyó rózsákkal hímezték ki. Fenti illusztrációk forrása egy osztrák világhálós gyűjtemény, a www.osterkartenausstellunq.at címen RÉGI HÚSVÉTI KÉPESLAPOK 7 J Két napra „leállnak a gépek" ■ A húsvét név megté­vesztő. A fogalom, ami­ből ered, a pászka (pé- szah) átvonulást jelent. Budapest (ÉM) - Hogy mit kell ez alatt érteni, arról Kránitz Mihály, a fővárosi Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektorhelyettese be­szélt lapunknak.- Az ártó angyal megkímél­te a héberek elsőszülötteit Egyiptomban. Ezt követte a ki­vonulás, az exodus, ez képezi a történelmi hátteret. Az első század keresztény szerzői ez­zel állították szimbolikus pár­huzamba, hogy Jézus szintén átvonult a Földön, és „új Mó­zesként” jelent meg, aki a bún világából kiszabadítja az em­beriséget. - A teológus emlé­keztetett, a húsvét a kereszté­nyek számára a liturgikus év legkiemelkedőbb napjait jelen­ti. Negyvennapos felkészülés előzte meg, a nagyböjti idő­szak, aminek során a hívek fi­zikai önmegtartóztatás, imád­ság és jócselekedetek által te­tt .................... A húsvét a ke­resztények szá­mára a liturgi­kus év leg­kiemelkedőbb napjait jelenti, Kránitz Mihály ....................................................tt szik úgymond készségesebbé magukat ennek a misztérium­nak a befogadására. Közeledik - elszakad- Érdekesség, hogy ebben az esztendőben a dátum számítá­sában is tetten érhető különb­ségek dacára minden felekezet április 8-án tartja a húsvétot. Ez valójában véletlen egybe­esés, ám a legutóbbi években ugyanez a véletlen többször is előfordult, amibe akár „égi je­let” is beleláthat az ember - Kránitz Mihály mindenesetre felhívta a figyelmünket, hogy a vallási irányzatok és feleke­zetek közötti közeledésnek több fontos lépése is megvaló­sult az utóbbi időben. A kérdés másik oldala, hogy a húsvét is olyan egyházi gyökerű ünnep, amely ezektől mind jobban elszakadt mára.- A világ szekularizálódik, a vallási elem egyre kisebb részben jelenik meg. Ám az is igaz, hogy ezen a vasárnapon nem kell dolgozni, ami időt ad mindenkinek, hogy kicsit el­gondolkodjon. Szomorúságunk az európai-amerikai ember kö­zömbössége, amivel kivonja magát a természetfölötti alól. De húsvétkor legalább erre a két napra leállnak a gépek. Széder-tál Miskolc (ÉM) - Szluko- vinyi Pétert, a miskolci zsidó hitközség vezetőjét közösségük ün­nepi vacsorájá­ról kérdeztük. Április másodi­kén indult a Szlukovinyi pészah, a nyolc Péter napos ünnep­kör, ami az Egyiptomból való kivonulás történeté­ből ered: - Széder estéjén elfogyasztjuk az ünnepi ét­ket a széder-tálról. A há­rom pászka Izrael népének egészét szimbolizálja. A főtt tojás a gyászunkra, a keserű gyökér egyiptomi rabszolgasorsunkra utal, a haroszet, darált dió, alma és bor keveréke arra, hogy a rabszolgáknak téglát kel­lett vetniük. A főtt vízbe mártott sós krumpli a kön­nyeinket jelképezi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom