Észak-Magyarország, 2005. március (61. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-26 / 71. szám

HÚSVÉT / 4-5 SUBÁNÉ MaKHÁNDY A kislányommal ünnep­lem a húsvétot, várhatóan idén is jönnek hozzánk lo- csolkodók, amire sütéssel- főzéssel készülünk, sőt még tojást is szoktunk fes­teni, illetve hétfőn egy eg­ri utat tervezünk, kikap­csolódásnak. Mária (44), üzletvezető Hogyan ünnepli a húsvétot? MEGKÉRDEZTÜK... Teljesen hagyományos módon ünnepeljük a hús­vétot. Miután két fiam van, járunk locsolkodni a rokonokhoz, ismerősök­höz, begyújtjük a piros to­jásokat, s természetesen sonkát, tojást eszünk. Verba Attila (35), kereskedő Húsvét reggel az apu­kám és a testvérem egy pohár vízzel ébreszt lo- csolkodás gyanánt. Ilyen­kor sütünk-főzünk, kirán­dulunk, bár idén ez való­színűleg elmarad, mert a szakdolgozatomra készü­lök. Blaskő Bernadett (22), főiskolai hallgató Régen nagy divat volt a tojásfestés, a locsolkodás, szerintem mára ezek a szo­kások kezdenek kikopni, mi sem tartjuk már eze­ket. A párommal töltöm a húsvétot, egyéként kirán­dulni megyünk, ha jó idő lesz. Bertalan Kitti (22), eladó A gyerekek miatt igyek­szünk hagyományos hús­vétot tartani, azaz tojást festünk, ilyenkor szokásos ételeket főzünk, illetve a férjem és a nagypapa meg­locsolja a kislányokat, és persze kirándulni is sze­retnénk. Darabos GAborné (26), gyesen lévő kismama LOCSÓVERSK: Egy tök, két tök, c Van nekem egy lo li van benne. Ha én 5, nagy sikoltás lenni Ajtó mellett állok, s. Ha nem adják párj lányával! Zöld a moha, zöld Megöntözlek házi! Húsvét van, odakinn mosolyog az ég is,/ Adjanak egy ezrest, mosolygok majd én is! *** Zöld erdőben jártam, két őzikét láttam. Az egyik kacsintott, ide a forintot! *** Én még kicsi vagyok, verset nem tudok./ Majd jönnek a nagyok, mon­danak azok. *** Ma van húsvét napja, második hajnala, Melyben szokott járni az ifjak tábora. Serkenj fel ágyadból, cifra nyoszolyád- ból,/ Add ki hímesedet arany kosarad­ból./ Add ki most szaporán, ne késsünk sokáig,/ Hogy a mi seregünk mehessen tovább is./ Hogyha belőle bár kettőt- kettőt kapunk,/ Finom rózsavízzel szépen meglocsolunk! *** Kinyílt az ibolya húsvét hajnalára, Csepegjél, rózsavíz erre a kislányra. Rózsavíztől, majd meglátod, szép és ügyes leszel,/ Ugye, kislány, a zsebem­be piros tojást teszel? ■ Ünneplési szokásaink részben több évszázados, részben egészen új elemek­ből építkeznek. Miskolc (ÉM) - Ünnepeink sokszínűsége még akkor is megejtően gazdag, ha csak a leg­szűkebb értelemben vett, közis­mert szokásainkat tekintjük. Tóth Arnold, a Hermán Ottó Mú­zeum néprajzosa elmondta, hogy a húsvéti tojástól az ételszentelé­sen és a locsolkodáson át a csoki- nyúlig igen összetett módon ré­tegződnek egymásra vallásos és profán, keresztény és pogány, ke­leti és nyugati, ősi és divatos ere­detű hagyományaink. Kígyók, békák, bogarak Ami „minket” illet: „Észak- Magyarországon mindenütt álta­lános volt az ünnep előtti nagyta­karítás, az udvar rendbetétele és a meszelés - kezdi régiónk hús­véti szokásainak felidézését- számbavételét Tóth Arnold. - Gömörben a háziasszony nagy­pénteken és húsvét első napján hajnalban körülsöpörte a házat, hogy a kígyók, békák, bogarak és patkányok egész évben távol ma­radjanak. Az egészség és a szép­ség megőrzése érdekében a lá­nyok nagypéntek hajnalán szer­nak adták, hogy egész évben bő­ven tojjanak. A közismert tojásfestés hagyo­mányai vidékünkön különösen gazdagok voltak. írókázással, viaszolással, karcolással, batiko­lással díszítették a hímest. A használt motívumok Gömörben és a Hernád mentén is megőriz­ték ősi, Keletről hozott műveltsé­günk emlékeit, Mezőkövesden pedig nemcsak a textíliákat, de a húsvéti tojásokat is matyó ró­zsákkal „hímezték” ki. Ügyes ke­zű mesteremberek a tojáspatko- láshoz is értettek. Halmajon a pázsiton A locsolkodást követően sokfelé bálokat, táncos mulatságokat tar­tottak. Halmajon hétfőn délután a falu melletti pázsitra vonult ki az ifjúság mulatozni. Bogácson a lá­nyok falufeljárást tartottak: ün­neplőben, énekelve vonultak végig az utcákon. Ózd környékén a mó­dosabb gazdák udvarán már nap­közben cigánybandák muzsikáltak egy kis borravaló reményében. A hangony-völgyi falvakban a legé­nyek egyenesen zenekart fogadtak, és muzsikaszóval jártak öntözköd- ni; a lányokat azonmód vizesen megtáncoltatták. Húsvét keddjén aztán feldíszített szekereken, mas­karákba öltözve vonultak fel és tar­tottak táncos mulatságot. Kislány, nagy tojás. A kereskedők mindent bevetnek, hogy meg hak a leginkább befolyá­solható „vásárlóréteget", a gyerekeket Vederből, kútvízzel... A locsolkodás nap­ja húsvéthétfő. A népszokások sze­rint a legények ek­kor járják körbe a falut és a lányokat a gémeskút közelé­be húzzák, majd egy vödör vizet zú­dítanak rájuk. Ha nem is egészen va­lóságosan, de sok helyen él még a hagyomány. A vá­rosokban ma már kölni helyettesíti a Vizet. (Fotó: ÉM-archív) Nem vallási ünnepként élem meg a húsvétot. Sok­kal inkább jó alkalom ez az ünnep arra, hogy több időt töltsék a barátokkal, rokonokkal, hogy kikap­csolódjak. Jellemzően egy­napos kirándulást szok­tunk szervezni. FÓNAI ROLF (26), HIVATÁSOS VADÁSZ tartásos mosdást tartottak: a pa­takban fürödtek, amíg azt a holló át nem repüli; a hajnalban hozott vízből pedig megitatták vagy meg- fürösztötték az állatokat is. Nagy­pénteken régente jellemzőek vol­tak a különféle böjti ételek: tejjel habart káposztás és gombás avagy savanyított-rántott levesfé­M ......................... A használt motívu­mok Gömörben és a Hernád mentén is megőrizték ősi, Ke­letről hozott művelt­ségünk emlékeit lék, a kiszi vagy cibere; a mákos guba vagy mákosnyak, melyet vi­dékünkön szláv nyelvi hatásra sok helyütt bobájkának neveztek; vagy a tökmagból készült gömöri böjti étel, a zsufa. Hogy bőven tojjanak Vidékünk jellegzetes húsvéti étele, a szirka (édestúró vagy sár­gatúró) a görög katolikus ruszi­noktól származik. Sokfelé, így a Bükkalján is az ünnepi asztalon a szentelt mellett tyúkhúsleves és töltött káposzta szerepelt. Az ünnepi ételek morzsáit a tyúkok­boltok hűtőpultjairól (Fotó: Aj.) Gyöngytojás. Nagyné Sár­kány Mónika tíz éve foglalkozik | gyöngyfűzéssel. Húsvétra tojáso- ! kát készített. (Fotó: DA) l Tóth Arnold muzeológus w Vigyázzunk az alkohollal! Az már alaptétel - de nem árt elégszer is­mételni -, hogy húsvétkor se adjunk szeszes italt a gyerkekének. Nem árt azonban ha­sonlóképpen bánni az autósokkal sem, mert jövő szerdáig minden megállított autóst megszondáztatnak a rendőrök a húsvéti or­szágos ellenőrzés miatt. így akarják kiszúr­ni az ittas vezetőket. Akinél mindent rend­ben találnak, egy mini szondát kapnak aján­dékba. Ez arra jó, ha valaki nem biztos ma­gában, hogy elegendő az alkoholivás után eltelt idő, ennek segítségével biztos lehet ab­ban, hogy beülhet az autóba. Hogyan is síjük ki? VJ ji Miskolc (ÉM) - A hús magyar elnevezése onn: ered, hogy a római katolikf egyház előírásai szerint kor szűnik meg a húsevési lalom. A IV. századtól ke: ve ugyanis általánossá az a szokás, hogy a húsv< nagy ünnepre 40 napos tel készültek a keresztény^ mivel az evangéliumok lei sa szerint Jézus is 40 narpfii böjtölt a pusztában. A nagyböjt a hamvazószfii dával kezdődött, amikor nyilvános bűnösök mezítl és zsákruhában mentek templom kapujához, ahonn a püspök vezette be őket templomba. A bűnbáni zsoltárok elmondása után ívfhtette meg a fejüket, és a zsákruha évez- a bűnbánat jele. A Szerda innen kapta boon.hu ’V-J Dfevét ünnepe? (DOC 84 KB) Virágvasárnap a Nagyhét nyitánya, Jézus passiójá­nak, szenvedéstörténete kezdődik ezzel a nappal. Nagypéntek Jézus kereszthalálának emléknapja, a leg­nagyobb böjt és gyász ideje. A pénteki napot általában szerencsétlennek vélték. Ilyenkor tiltották az állattartással és földműveléssel kapcsolatos munkákat, fét egybeesik a tava- egyenlőség termé- ' ünnepeivel, mely- e az újjászületés. 1582-ből származó ífzabályzat szerint a ‘oldtölte utáni első fa esik: március 22. s 25-e közé. De mondja ki a niceai 1 tározata is 325-ben.---dáknak megfelelően egy kölcsönszamár hátán. A tömeg fogadja őt virággal, pálmaágakkal és egy zsoltár idézettel: hozsánna - ami nem az ünneplés szava, sokkal inkább a segélykérés szava, így fordítható magyarra: bárcsak megsegítenél. __nem szítottak tüzet és nem sütöttek kenyeret sem. Nagypénteken hajnalban volt szokás a patakra menni és abban megmártózni. Aki ezen a napon folyóvízben megmosakodott, az egész évben szerencsésnek mondható volt - tartotta a hiedelem. n Ezen a napon is fontos szerepe volt a víznek. Úgy tartották, aki hama­rabb merít vizet, az lesz a szerencsés. Szokás volt még piros tojást tenni mosdóvízbe és arról mosakodni, hogy az egész család egészséges legyen. A régi húsvét legszebb eseménye volt az ételszentelés.-A délelőtti misére gondosan előkészített, kendővel letakart kosárral mentek a hívők, húsvéti sonkát, bárányt, kalácsot, tojást, sőt még bort is vittek megszenteltetni a templomba. A pap megáldotta az ételeket. A hosszú böjtölés után ezeknek az ételeknek az elfogyasztásával kezdődött újra a húsfogyasztás, a „hús vétele". [ VirágvasárnapNagyszerda Zöldescsütörtök Nagypéntek Nagyszombat HúsvétvasárnapHúsvéthétfő | Régi szokás szerint az asszonyok szerdáig befejezték a házi és kerti teendőket, a fér­fiak e naptól már csak az állatokat látták el, valamint a portát tet­ték rendbe. A nagyhét csütörtökén - nagycsütörtökön, vagy zöldescsütörtökön - megszűnik a harangozás: „a harangok Rómába mennek" - közismert szólás szerint, legközelebb nagy­szombaton szólalnak meg újra. Ez a nap, az utolsó vacsora napja egyben Jézus szenvedésének kezdete is. A néphagyomány szerint a jobb termés érdekében zöld növényt kellett főzni. Húsvét megünneplése nagyszombat - Jézus újjászületésének napja - délutánján megkezdődik. Ismét megszólalnak a harangok, ekkor ér véget a negyvennapos böjt, a hústól való tartózkodás - innen származik az ünnep magyar elnevezése is. A nap legfontosabb eseménye a templom keresztelővizének megszentelése volt. Azt tartották erről a vízről, hogy akit először ezzel az „új vízzel" meg­kereszteltek, egész életében szerencsés lesz. A locsolkodás ideje. „Föltámadt Jézus, mondják az írások, Vízöntő hétfőre buzognak a források" - szólt a népi rigmus. A víz tisztító, termékenységvarázsoló erejébe vetett hit az alapja a húsvéti locsolkodásnak. Valamikor nagyon régen vízbevető, _ vízbehányó hétfőnek is nevezték. Sok szomszédos országban ismeretlen a húsvéti locsolás, illetve egyes szomszédos népeknél a lányok megvesszőzése foglalja el az öntözés helyét. A locsolás és a vesszőzés egyaránt félig mágikus és félig tréfás céllal történt. A locsolás és a vesszőzés jutalma egész magyar nyelvterületen a piros vagy hímes tojás. Az ünnep morzsáit a tyúkoknak adták, hogy többet tojjanak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom