Észak-Magyarország, 2005. február (61. évfolyam, 26-49. szám)
2005-02-11 / 35. szám
2005. február 11., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁGt AKTUÁLIS / 3 HÍRCSOKOR 0 Tájékoztatás. A „Rólunk szólunk” EU Tájékoztató Szolgálat programját ma délelőtt 10 és este 6 óra között mutatják be a Miskolc Plazában. A programban a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Európai In formációs Pont munkatársai is közreműködnek. 0 Valentin-napi vásár. A Miskolci Állat- segítő Alapítvány Kedveskedj az állatokért mottóval Valentin-napi jótékonysági vásárt rendez a megyeszékhely sétálóutcájában, a Shannon Pub előtt ma 10-16, szombaton 9-12, hétfőn pedig 10-16 óra között. NÉZŐPONT Megfigyelnek lenni Hajdú Mariann e-mail: mariann.hajdu@eszak.boon.hu Köszöntőm a lehallgató elvtársakat is, mondta bele néhányszor édesapám a telefonba, mielőtt beszélni kezdett. Mi, a gyerekei persze vihogtunk, viccelődtünk, mert ki gondolta komolyan az egészet. Illetve ez így nem igaz. Tudtuk, hogy„van benne valami" (kattogások, néha szuszogás a vonal másik végén) de mégsem tudtuk elhinni. Aztán most kiderült, valóban így volt. Sőt az is, hogy aki jelentéseket adott, adhatott az apámról (aki a Kelet Irodalmi Alkotócsoport vezetőségi tagja, az MDF alapító tagja volt), az a család egyik legjobb barátja. Vajon sejtette-e az édesapám? Vajon mit szólna ma hozzá, ha élne? Mit szólna, hogy most ki kellett derülnie? Hogy kiderülhetett? Sosem fogjuk megtudni. S hogy mit mondanak nekünk a történtek? Sokat beszél róla mostanában a család. Két fiatal felnőtt lány, s egy kamasz fiú: ezek voltunk mi, gyerekek. Rossz belegondolni, hogy a nagyon is személyesnek szánt telefonjainkba is belehallgathatott valaki. Jó volna tudni, mit tartalmaznak azok a bizonyos dossziék. Biztos, hogy meg is fogjuk nézni. De azt már nem tudom, ítélhetünk-e, ítélkezhetünk-e. Mert ismerjük-e igazán azt a korszakot, amelyben mindez történt? Meg tudjuk-e érteni a ma szemszögéből az akkor történteket? Bár megértem, aki másképp érez. Azt, akit, akinek családtagját feljelentették, kirúgták a munkahelyéről, meghurcolták a jelentő ügynök miatt. Biztos másképp látná az édesapám is, aki a bőrén érezte, milyen az: megfigyelnek lenni. Ha élne. Jó lenne tisztán látni. Jó lenne, ha az egykori barát beszélne. Bocsánatot kérne. Nem tőlünk, hanem Tőle, az emlékétől. Mert ebben az esetben nem csak a saját lelki ismeretével kell elszámolnia. VILLÁMVOKS Nem hiszik, hogy csökkenne Előző kérdésünk: Csökkenhet-e a jövőben a hajléktalanok száma Miskolcon? Mai kérdésünk: Reális kép kapható-e ma az egykori ügynökök működésének jelentőségéről? ÉSZAK-MAGYMOR&ÁG i Szavazatát leadhatja: www.boon.hu „Ipoly fh.tmb. jelenti”: akták a 80os évekről Ismert közéleti szereplővel azonosítják Miskolc (ÉM - BAL) - A közvélemény által „ügynök- botrány”-ként kezelt eseménysor elérte a borsodi megyeszékhelyt is. Egy nyilvánosságra került megfigyelési aktában „Ipoly” ügynöknek a nyolcvanas években írt jelentései sorakoznak miskolci értelmiségiek, ellenzéki személyiségek életéről, tevékenységéről. • A fedőnéven szereplő informátor azon jelentései váltak most ismertté, amelyek egy bizonyos személyre és időszakra, nevezetesen Répássy Tamás jogász, költő, ellenzéki értelmiségi csoportosulások tagja kapcsolatairól számolnak be, az 1980-as évek során. Kikkel találkozott, milyen megbeszéléseken vett részt - mind a Kelet irodalom alkotócsoport keretében, mind az évtized végi ellenzéki mozgolódások (MDF) tekintetében. A jelentéseket a Történeti Hivatal által kiadott dosszié „Hajdú” ügynökhöz - akit a közelmúltban elhunyt debreceni író, Tar Sándor személyében lehetett azonosítani illetve nagyobbrészt „Ipoly” ügynökhöz köti. Utóbbi fedőnév a szintén ismertté vált úgynevezett „hatos karton” tanúbizonysága szerint olyasvalakit takar, aki ismert alakja volt az akkori és a mai közéletnek egyaránt. Utry Attila neve áll a dokumentumon, aki a hetvenes évek elejétől a Kelet alkotócsoport vezetőjeként, a nyolcvanas évek végétől napjainkig pedig a Rónai Művelődési Központ igazgatójaként dolgozott a kultúra és művelődés területén. Információink szerint nemrég nyugdíjba ment, bár a felszámolásra váró Rónai ügyeit, úgy tudjuk, ma is ő intézi. Adataival visszaéltek? A fedőnevet a valóságos személlyel azonosító hivatalos iratban az szerepel: Utry Attilát az állambiztonsági szervek 1968-ban vették nyilvántartásba (ekkor 19 éves volt), úgynevezett „tmb” kategóriában (titkos megbízott: az állambiztonsági hálózatnak az a tagja, aki elvi meggyőződésből vett részt a titkos együttműködésben). Az érintettet lapunk az elmúlt napokban többször kereste, hogy reagálhasson a fentiekre; Utry Utry Attila még gondolkozik azon, hogy nyilatkozzon-e (Fotó: ÉM-archív) Attila ettől nem zárkózott el, de gondolkodási időt kért. Arra azonban utalt, hogy a dosszié által sugallt kép szerinte nem teljesen felel meg a valóságnak: a hatvanas évek végén ugyan volt kapcsolata az állambiztonsági szervekkel, ám nem írt nekik alá, jelenéseket sem írt - ily módon az „Ipoly”-jelentések nem kötődnének hozzá és a nyolcvanas évekre már semmiféle ebbéli tevékenységet nem folytatott. Szavai szerint amennyiben az „Ipoly” fedő vén és közte azonosságot tesz a hivatkozott dokumentum, az csak úgy lehet, hogy „valakik visszaéltek a személyi adataimmal”. Felhasználták bomlasztásra A Történeti Hivataltól - fia által - kikért, Répássy Tamásra vonatkozó (az ő nevét említő) informátort jelentésekben számos más ismert név is felbukkan. A lapunkban a múlt héten külön interjúban megszólaltatott Fur- mailn Imre (költő, az MDF egyik alapítója) mellett részben a Kelet akkori tagjai, részben ellenzékinek minősített személyek. Utóbbiak sorában például Csur- ka István, Lezsák Sándor (a pár- talapitással kapcsolatos szervezkedések kapcsán), a helyi kulturális életből pedig elsősorban a keletes irodalomi antológiák szerkesztésében részt vevők. A jellemzően baráti körben zajlott találkozókról olyasmiket jelent éveken át „Ipoly”, mint például hogy a „Kelet III. antológiában... nem csak marxista világnézetű fiatalok jelentek meg”, név szerint is felsorolva, kik azok, akiknek „művei nem tisztán materialista indíttatá- súak”. (1983) Vagy: „Lezsák tanyáján a Duna Környezetvédő Társaság aláírásokat gyűjtött az Elnöki Tanács részére írott levélhez, melyben a Gabcsikovő-Nagvmaros vízlépcső megépítésével kapcsolatos környezeti problémák ellen kérelmet nyújtanak be a NET- hez, hogy éljen alkotmányos jogával és rendeljen el népszavazást a megépítés előtt. A jelenlévők többsége aláírta.” (1985) Ez utóbbi jelentés is, mint a dossziéban számos másik, a „barátom szerint...” formulával kezdődik. A megfogalmazások láttán nehéz eldönteni, a hálózati személy maga gépelte-e a szöveget, összekötőjének diktálta, avagy szóbeli jelentése nyomán később rögzítették. Itt fontos megjegyezni, hogy a jelentések majd mindegyike írógéppel íródott, gyakori kézírásos kiegészítésekkel; a lapok tetején olvasható: „adta Ipoly fn. tmb”. Vannak anyagok, amelyek az ellenzéki szervezkedők közötti alkalmi ellentétekről, feszültségekről számolnak be (például: „Furmann felvetette, hogy a létrejövő fórumok titkosan kerüljenek megrendezésre... Furmann felkérte Csurkát és Le- zsákot, hogy egyeztesse elképzeléseiket a budapesti ellenzék képviselőivel.., Furmann titko- lózási tervét elvetették azzal, hogy szükségtelen konfrontálni a hatalommal”), ezeket olyan intézkedési javaslatok zárják, mint „a csoporton belül észlelt ellentéteket felhasználjuk a csoport bomlasztására”. „A bemutatott terhelő bizonyítékok alapján elhatárolódom azoktól az erkölcsi bűneimtől, amelyeket közel három évtizeddel ezelőtt elkövettem ellenük” - kezdődik az írás, amelyet Utry Attila jegyez, s amely 2001 márciusában jelent meg a metodista egyház lapjában. Bűnbánat és megbocsátás Az Élet és világosság című felekezeti folyóirat saját kérésére közli a korábbi informátor „Közgyónás - volt metodista lelkészek előtt” címet viselő nyilvános levelét, amelyben arról vall: olyan lelkészekről szolgáltatott adatokat „ellenségeiknek”, akiket „a szocialista hatalom titkos gépezete ellenzékieknek bélyegzett”. Utry Attila szerint az állambiztonsági szolgálat operatív rendőrtisztjei jelentéseikben őt önkéntes titkos munkatársnak titulálták, de „kijelentem, hogy nem írtam alá semmilyen beszervezési nyilatkozatot.” A fedőnévről azt írja: „valószínűleg a katonai elhárításnál keletkezett, '68-69-ben, ahol aláírtam valamilyen iratot, melynek tartalmára már nem emlékszem; erre való hivatkozással zsarolható lettem, de már nem keresek mentséget vétségemre”. Az érintett lelkészektől a levél írója bűnbánata elfogadását és megbocsátást kér. [ÍSZAK www.boon.hu \lU ekntippek.boon.hu (PDF 39 kB) Élet és Világosság - Iványi Gábor cikke (PDF 115 kB) A 2003. évi III. törvény (PDF 41 kB) BM-parancskivonat (PDF 155 kB) Próbaérettségi: az utcáról bárki megírhatta volna A 11. évfolyamos diákok huszonhárom százaléka bukott meg a tavalyi próbaérettségin Miskolc (ÉM - KHE) - Tavaly minden 11. évfolyamos középiskolás kipróbálhatta egy tárgyból a kétszintű érettségit. Az Országos Közoktatási és Vizsgaközpont jelentése szerint a diákok 23 százaléka megbukott. Az első próbaérettségit 2003- ban tartották, amiben az ország 42 középiskolája vett részt. 2004- ben már minden 11. évfolyamos tanuló kipróbálhatta az új típusú vizsgarendszert. Nem csupán ők ismerkedtek az szokatlan feladatokkal, hanem a tanárok is, akik egyben a megváltozott értékelési eljárások terén is ismereteket szerezhettek. A gyenge eredmény miatt a pártok ismét vitatkoznak az új vizsgarendszerről. Semmi értelme A Földes Ferenc Gimnázium igazgatóhelyettese, Zámborszky Ferenc szerint semmi értelme a vitának. Mégpedig azért, mert a diákok kényszerből ültek be a délelőtti tanítás után vizsgázni, nem készültek az érettségire, hiszen az órákon a tananyaggal haladtak, ráadásul a 12. évfolyam anyagát még nem is tudhatták. rC?A|f A kétszintű érettségi írásbeli vizsgái EtP&fVIm 2005. május 9-én kezdődnek, az emelt szintű szóbeli vizsgákat június 8-14. között, a közép szintűket június 20-július 1. között tartják. Nem mindenki vette komolyan (Fotó: Bujdos Tibor)- Ez épp olyan volt, mintha bárkit behívtunk volna az utcáról, hogy oldja meg a feladatokat W A diákok nem vették elég komolyan ezt a vizsgát, és nem is úgy készültek rá, mint egy igazi érettségire. Velenyák JAnos IGAZGATÓ W- fogalmazott az igazgatóhelyettes. - Nálunk is volt, aki szórakozásnak vette az egész próbaérettségit, hiszen semmi tétje nem volt. Ezáltal születtek gyenge eredmények is, de ebből messzemenő következtetést nem lehet levonni. A próbaérettségi arra szolgált, hogy az új típusú vizsgarendszer logisztikáját kipróbálhassák az iskolák, nem pedig az, hogy a dolgozatok tartalmi oldalát vizsgálják. Nem komolyan Az emelt szintű matematika okozott gondot a Bláthy Ottó Villamosipari Szakközépiskola tavalyi 11. évfolyamának. Akik ilyen próbatételre jelentkeztek, gyenge eredményt értek el - tudtuk meg Velenyák János igazgatótól. Az idegen nyelvből emelt szinten vizsgázók azonban jól szerepeltek, a középszinten vizsgázók pedig osztályzatuknak megfelelően, azonban a tanulók 23 százalékánál kevesebben buktak meg.- A nem túl jó eredmények annak köszönhetők, hogy a diákok nem vették elég komolyan ezt a vizsgát, és nem is úgy készültek rá, mint egy igazi érettségire - mondta az igazgató, Majd hozzátette: - Csak nehogy most változtassanak az egész rendszeren! Nem voltak motiváltak Magyarból a diákok hat százaléka, történelemből egy százaléka, matematikából másfél százaléka nem érte el a próbaérettségin a követelmények tíz százalékát, amellyel szóbelire bocsátható a tanuló - közölte Magyar Bálint csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón. Az oktatási tárca vezetője elmondta: a diákok a próbaérettségire külön nem készültek, sok esetben a rendelkezésre álló időt nem használták ki, s nem voltak motiváltak, hiszen normál jegyként sem számították be az eredményeket.
