Észak-Magyarország, 2004. április (60. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-10 / 85. szám

2004. április 10., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG # ÜNNEP /6 A jutalmazott locsolóvers Miskolc (ÉM) - Felhívásunkra több ol­vasónktól is kaptunk húsvéti locsolóver­set. Nem volt könnyű a döntés, végül szub­jektív zsűrink az alábbi versike beküldő­jének ítélte a díjat. Reméljük, lesz, aki ezzel a versikével a tarsolyában indul húsvét hétfőn locsol- kodni. A nyeremény csokoládényúl szerkesztő­ségünkben ünnep után munkaidőben át­vehető. Szabad-e bejönni, ebbe a kis házba? Hol lelem, merre van a ház szép virága. Meglocsolom egy-kettőre, hogy viruljon esztendőre, szívemből kívánom, a piros tojást el­várom! (Beküldő: Gulyásné Fodor Ágnes) www.boon.hu htt p://husvetlvers.hu A felhívásunkra érkezett többi vers KIRAGADOTT MONDATOK Húsvétkor a bűnök súlyára figyeljünk, amiért Isten fiának ilyen áldozatot kellett hoznia, hogy a bűnt kiengesztelje, jóvá te­gye! Isten szeretete, amely képes helyrehozni a megvál­tásban mindent, amit mi a bűneinkkel elrontottunk és elrontunk. A megváltás ki­teljesedő folyamat. Domán Ferenc római katolikus plébános ★★★ Húsvét óta már nem reménytelen és hiábavaló többé az emberi élet. Isten ekkor mutatta meg nekünk, hogy örök­kévalóságra szánta az emberi életet. Krisztus megváltása nyitott utat ahhoz, hogy a reménység és az élet emberei le­gyünk. Kádár Péterné református lelkipásztor ★★★ A húsvét számomra az üres sír örömhí­rét jelenti. A görög templomban az iko- nosztázion középső, királyi ajtaja hús­vét vasárnaptól nyolc na­pig nyitva marad. Jézus sorsa a mi sorsunk is. Feltámadt, és legyőzte a halált, ahogy a mi halálun­kat is. Szarka János görög katolikus parókus ★★★ A húsvét számomra örömöt jelent, at­tól függetlenül, hogy ez egyben Jézus szenvedésének és halálának a törté­nete. Isten örömteli em­berekként szeretne látni bennünket ebben az éle­tünkben, s ennek az élet­nek van folytatása, ami szintén öröm. Sándor Frigyes evangélikus lelkész Döcögő locsolóvers helyett vicces SMS... Kevesebb kölni, több ajándék húsvétra Miskolc (ÉM - BGO) - A húsvét hagyományaiból leginkább a tradicionális húsvéti menü élte túl az el­múlt évszázadokat. A locso­lóversek már kevésbé - de megteremtődött a húsvéti SMS műfaja, szellemes és ke­vésbé szellemes szövegekkel. A nagyböjt vége egyben azt is jelenti, hogy az egyházi előírá­sok szerint ekkortól lehet újra húst enni (innen a húsvét neve is), tehát az ünnepi ételek hagyo­mánya fennmaradt - hallhattuk dr. Tátrai Zsuzsannától, a Ma­gyar Tudományos Akadémi Nép­rajzi Kutatóintézetének tudomá­nyos főmunkatársától. Katonák, vízzel A locsolkodás egyházi magya­rázata, hogy a Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a fel­támadás hírét vivő asszonyokat, a népi hit szerint azonban a víz tisztító és termékenységsegítő hatása miatt locsolták meg a lá­nyokat, asszonyokat - a locsol­kodás csak Közép-Európában is­mert fogalom. A vödörrel locso­lás idején nem nagyon voltak n............... Azt lehet mondani, hogy az ünnepi ételek hagyománya fennmaradt... Tátrai Zsuzsanna NÉPRAJZKUTATÓ .................................M locsolóversek, ezek a 19. század­ban, a szappanos vízzel, majd il­latos vízzel locsolás szokásával Egyházi ünnepet Takarítást, Locsolkodást Munka­szüneti napot Lehetőséget a h felelevenítésére %lbujdoklást a látogatók elől kezdetet Leginkább egyházi ünnep Mit jelent az ön számára a hűsvét? (százalék) L S 5 jöttek divatba. A szocialista „traktoros, téeszes” locsoló­versek után újak, modernebbek nem igazán terjedtek még el, he­lyettük a képeslapokat, üdvözlő­lapokat is helyettesítő SMS-ek terjednek. Beszolgáltatás Húsvéti ajándékot régen a ke­resztszülők adtak a keresztgye­rekeknek - ma már a szülők a gyerekeiknek, és egyre kevésbé jelképes, sokkál inkább drága ajándékokat vásárolnak. A húsvét, a nyúl és a tojás kapcsolatáról a néprajzkutató el­mondta, a középkori német ha­gyományból kerülhetett át hoz­zánk, amikor tavasszal a földes­uraknak tojást és nyulat kellett beszolgáltatni. A tojást nem min­denhol a nyúl hozza, Nyugat-Eu- rópában a róka, sőt a gólya is szerepel a hagyományban. OH; • www.boon.hu http://forum.boon.hu I Mondja el a véleményét! TOJÁSFESTÉS: Festőművész ecsettel, ünnep előtt Máger Ágnes, Miskolcon élő festőművész megengedte, hogy kameránk Is jelen legyen a húsvéti készülődés Idején (Fotók: Kőhalmi Péter) Takarítás, sütés-főzés, együtt a család Sokan randevúztak az Észak-Magyarország rózsaszín nyuszijával Miskolc (ÉM - KHE) - Húsvét közeledtével senki sem csodálkozik azon, ha épp egy nyuszival találkozik szembe. Az Észak-Magyaror­szág rózsaszín nyuszija azonban igazi látványossá­got nyújtott a héten a Mis­kolc Plazában.- Szeretem a húsvétot - mond­ja Székely Istvánná, aki unoká­jával érkezett az Észak-Ma­gyarország standjához. - Előtte elvégzem a tavaszi nagytakarí­tást. Készen vagyok, csak az ágy­neműt kell kimosnom. Aztán sütök-főzök, eljönnek a gyerekek, az unokák, jól telik az ünnep. Sok pénzt lehet gyűjteni Unokája, a tízéves Tóth Lász­ló is kedveli a húsvétot. Szerin­te az benne a jó, hogy sok pénzt és tojást lehet gyűjteni a locsol­kodás alkalmával. Laci azt is tudja, hogy húsvétkor Jézus fel­támadására emlékezünk, mint mondja, rá is szokott gondolni a két nap alatt.- A nagymama magyarázta el, hogy mit ünnepiünk ilyenkor - jegyzi meg. Fiatal házaspár érkezik kislá­nyukkal, Dominikával.- Mi nem készülünk a húsvét­ra - állítják. - Az ünnepet kirán­dulással töltjük inkább. Kislá­nyunknak a nagyszülők nyuszi­ja szokott hozni meglepetést. Az Éltes Mátyás Általános Is­kola második osztályos kisdiák­jai nagy örömmel veszik körül a rózsaszín nyuszit, és amikor cso­kitojást is kapnak tőle, boldog mosollyal állják körül egy fotó erejéig. Kiss Márk a legbátrabb, ő vál­lalkozik arra, hogy meséljen a húsvétról. Locsolásért tojást- Szeretem a húsvétot, mert sok hímes tojást kapok olyankor. Azért kapom, mert meglocsolom a lányokat - bizonygatja, de hogy a lányokat miért is kell meglocsolni, arra már nincs öt­lete. Egy kis gondolkodás után mégis megadja a választ:- Azért, hogy kapjak tojást. Márk azonban azt is tudja, hogy a húsvét nem csupán a lo- csolkodásról és a tojásról szól, hanem arról is, hogy Jézus fel­támadását ünnepeljük. NAPLÓ MHP9VM9WN Kócos élet Furmann Imre e-mail: eszak@eszak.boon.hu Igazi rossz gyerek voltam. Külö­nösen így tavasz táján bújt belém az ördög, taszított, lökdösött valami furcsa erő, hát persze, hogy a lá­nyok felé. Évike, Marika, Sári, Zita, Julika, Ági, Csibi és Zsibi, Klárik, Piroskák, Erzsikék még most is em­lékeznek csintalanságaimra. Meg talán arra is, hogy a hajhúzogatás- ban, a szoknyák, blúzok alá nyúl­kálásban, a csipkedésben, vagyis minden rosszaságom mélyén ott volt valami, ami miatt nem lehetett - gondolom én, legalábbis sokáig, hosszan tartóan - haragudni rám. Ez a valami talán a szeretet. Nem a szerelem, bár... ha a szere­lem a másik fájó hiánya, akkor szerelem volt, mert igen fáj leá­nyok a hiányotok, mint ahogy na­gyon hiányzik régi, kócos önma­gam is. Nagy a távolság azért a kettő között, mint a puszi és a csók eltelte között. Amíg a csikófrizurásból, kócos hajú, majd nagyhajú fiú lesz, hogy most, mint meglett férfi úgy gon­doljon vissza rátok, pont olyanok­nak lásson benneteket, amilyenek voltatok a hatvanas években: cop- fosak, szeplősek, csitrik, de balla­gáskor már felnőtt nők, mi fiúk pe­dig megmaradtunk kisfiúnak, kiska­masznak. Talán sose növünk fel. Húsvét táján tobzódott a rosszaság. Nemcsak a fiúkban, ha­nem a lányokban is ott bujkált azért a huncutság. Szépen felöltöz­tettek minket a szülők, kölni a za­kó zsebébe (még hetekig bú'zlött tőle a ruha) és irány a lányos há­zak. A lányokhoz hárman-négyen mentünk, rokonokhoz viszont csak egyedül. Ez utóbbi íratlan szabály volt, ha megszegtük volna, azt a zsebünk bánja. De a lányokhoz csoportosan mentünk. Idétlenkedtünk, vihorász- tunk. A lányok a kapuban leskelőd- tek, amikor megláttak bennünket, sebesen be a házba, copfjuk, haj­fürtjeik lobogását most is látom, ha behunyom a szemem, még az illa­tukat is érzem. Olyan jó frissen mosott, tiszta, babaszappanillatuk volt. Általában pénzt és saját ma­guk által festett főtt tojásokat kap­tunk. Különösen kedves volt ne­kem, hogy néhány lány lila-fehérre festett tojást készített nekem, tud­ták, élek-halok a fociért, na meg az Újpestért (Kuharszki - Göröcs - Bene - Dunai II - Zámbó - Lenkei - Rossi stb.). Ezeket soha nem vág­tam a pártház falához, más tojá­sokkal bizony ez megesett. Ha el­fogyott a kölni (pedig sok helyen vigyáztunk, nem vettük ki az üveg gumidugóját), akkor sem estünk kétségbe, mert Róza néni ibolyát főzött ki, és egy forintért teletöltöt- te a kiürült üveget illatos lével. Volt olyan év, amikor négyszer is megfordultam az öregasszonynál. Aztán elröpült, szétrepedezett, szétcsúszott minden. Szétszórattattunk. Ünnepeink is el­torzultak, nyálkásak és nyúlósak lettek. Különösen a húsvét, de nem csak azért mert húsvétkor általában rossz az idő, és a sáros lábú, meg­lehetősen kapatos férfiak ha leül­tek, órákig nem álltak odébb. Nem, valami más történt életünkkel, ün­nepeinkkel. M a már a csitri lányok felnőtt asszonyok, anyák, sőt nagymamák is vannak közöttük, de abban az utolsó pillanatban, amikor azt mondják lepereg előttünk életünk filmje, biztos vagyok abban, né­hány filmkockán valamelyik szep­lős copfos lánnyal futok kézenfog­va, ugrándozva én, a kócos hajú rossz gyerek, kit a plébános még a hittanóráról is kitiltott. Semmit nem tudott az a fiú Pál apostolról, de azt tudta, hogy szeretet nélkül olyan az ember, mint a marsbéli táj, amely csak őrzi a valaha volt élet nyomát, de nem maga az élet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom