Észak-Magyarország, 2002. március (58. évfolyam, 51-75. szám)
2002-03-30 / 75. szám
2002. március 30., szombat AKTUÁLIS / 3 HÍRCSOKOR 0 Nem közlekednek. Nem közlekedik a 44-es busz és az ingyenes Cora-külön- járat március 31. és április 1. között. A Zs-s autóbusz pedig március 31-én nem jár - tudatta az MVK Rt. 0 Újra lesz tanácsadás. Újraindítja szerdánként jogi tanácsadását a Keresztény Szakszervezetek B.-A.-Z. Megyei Szövetsége április 3-án délután 3 órától. Az este 6 óráig tartó tanácsadás helye: Szak- szervezetek Háza (Miskolc, Mindszent tér 3. IV. em. 400. helyiség). Sorszámosztás délután 2 órától. 0 Horgászok tisztújítása. Tisztújító közgyűlést tart az Erdészeti Dolgozók Horgász Egyesülete április 6-án, szombaton délelőtt 9 órától a MÁV szociális éttermében (Miskolc, Kandó Kálmán tér, MTM-szálló). VENDÉGSAROK Húsvéti gondolatok Tóth Arnold Az ember természeténél fogva igényli az ünnepeket. Mint a közlekedési táblák a forgalmat, úgy lassítják le és állítják meg hétköznapi tevékenységünket az ünnepnapok, hogy elsó'bbséget adhassunk egy másfajta, ünnepi életritmus és ünnepi viselkedés számára. Minden kultúra sajátja, hogy az idó't két részre osztja: szent és profán, ünnepi és hétköznapi, emlékezetes és jelentéktelen idó'szakok váltják egymást, történeti koronként és világrészenként természetesen más-más hangsúlyokkal, de mégis hasonlóképpen. Az idő és a tér végtelenjét az emberi elme csak egyféleképpen képes befogadni: ha bizonyos rendszerességgel irányjelzőket, mérföldköveket és határvonalakat állapít meg magának. A szájhagyományozó kultúrákban ezek a mérföldkövek - őket hívom én ünnepeknek - mindig ott bukkannak fel, ahol a végtelen isteni lét és a nagyon is véges emberi élet valamiképpen találkozik egymással. Vagyis régi, hagyományos naptári ünnepeink kivétel nélkül a szent és a profán világ találkozásának, eggyé válásának üzenetét hordozzák. Kaiért jutott mindez eszembe 2002 húsvétján? Mert hajlamosak vagyunk elfelejteni és a szürke hétköznapokkal egybemosni eg\ kor szebb napokat is látott ünnepeinket. Feleségem katolikus, jómagam református lévén, otthonunkban egyfajta ökumenikus színbe öltöztetjük a hagyományokat. Az asztalunkon díszelgő' szentelt barka, a húsvéti egyházi szertartások, a vasárnapi úrvacsoravétel, a családi körben elfogyasztott kalács, sonka és tojás: mind egy-egy megállítótábla, amely gondolkodásra kell, hogy késztessen. Nem is beszélve a baráti körünkben az évek során hagyománnyá vált hétfői vödrös lo- csolkodásról, amelynek vidámsága nélkül nem lenne kerek egész a húsvét - az az ünnep, amely valamennyi jeles napunk közül talán legnagyobb eró'vel képes megjeleníteni a mi evilági életünk színfalai mögé száműzött örökkévalót. Szerzőnk muzeológus VÁLASZTÁS 2002 Alapkőletétel. Az M3-as autópályát a jelenlegi 3-as számú főúttal összekötő út építése kezdődik meg a napokban Mezőkövesd nyugati határában. Az alapkövet Tállai András PM-államtitkár tette le pénteken délelőtt. Fotó: Szatmári Irén „Harminc darab tojást legyen szíves” Elözönlötték a piacokat és üzleteket az emberek - tojást, sonkát és élőállatokat vettek A sonkát általában kettesével vitték Fotó: Bujdos Tibor Miskolc (ÉM - OlKa) - A tyúktojás némileg háttérbe szorult csokiból öntött társához képest, utóbbi megszerzéséért ugyanis a sorban állást és a lökdösődést sem tartották túl nagy áldozatnak. Az ünnepek másik nagy slágere a kötözött sonka, amit gyorsan elkapkodtak az emberek - derült ki tegnapi körképünkből. A húsvét igazán jó piacot teremt a tojások értékesítésének. A „friss, házi, szép sárgájú” tojásukat kínálók arról tájékoztattak, hogy az ünnepek előtt általában több tojást visznek az emberek. Ez érvényes húsvét- ra is, de régebben nagyobb szerepe volt az igazi tojásnak. Húsvéti „terepszemlénk” során is megtapasztaltuk, a hagyományos tojásfestés egyre inkább kimegy a divatból. A Búza téren, az üzletekben szinte mindenki a csakiváltozatot vette, ezért álltak sorba, és néha vívtak közelharcot a zsúfolásig megtelt piacon is. Az élelmiszerboltokban elkülönített helyen kaphatók a nyuszik, tojások és naposcsibék különböző csoki, plüss, csomagolt kivitelű és méretű variációi. A Búza téri piacon a megszokott édes- séges asztalokon túl 5-6, elsősorban csokinyuszikat és -tojásokat áruló standról kínálják a portékát. Ez nem csupán piaci sajátosság, a belvárosban is találkozhatunk szokatlan helyen felállított húsvéti kínálattal telepakolt asztallal. Körsétánk során egy szórólapot is a kezünkbe adtak, amin egy olcsó bolt hirdette „Húsvéti árapály”-akcióját. A reklám szerint 15-20 forintért kaphatók a húsvéti csokik, díszek és dekorációk. Ez az összeg mindenhol induló ár, a nagyobb édességekért akár 500 forintot, vagy többet is elkérnek. Csakúgy, mint a húsvét csokiszimbólumai, a kötözött sonka is „alkalmi” termék. Sonkaroham A hentesüzletekbe 2-3 héttel az ünnepek előtt érkeznek ezek a sonkák és a készlet erejéig tartanak. A kisebb hentesüzletekben 890-990 forintért van kifüggesztve a kötözött sonka, ez általános ár.- Van, aki egyszerre több kötözött sonkát is elvisz - tájékoztatott egy hentesüzlet eladója. Az élő állatok szerepe is megnő az ünnepek előtt: a Búza téri piac egyik sorában csak ilyeneket találni - elsősorban naposcsibéket és -nyuszikat kínálnak. Egy kosárban aprócska tapsifülesek bújtak egymáshoz, gazdájuktól megtudom: négyhetesek, 350 forintért ad egyet, és elég jó rájuk a kereslet, a húsz nyusziból már kilencet elvittek. És még korán van, lesz jobb is. Kunrehab-ügy: újabb ígéret „határideje” járt le Hiába vártak a cég egykori és mai dolgozói tegnap - nem jutottak a pénzükhöz Miskolc (ÉM - BAL) - Ahogyan három héttel ezelőtt, tegnap is több mint százan gyülekeztek már jóval dél előtt a volt Digép-iro- daház előtt. Az ingatlan a Kunrehab Kft.-é - a cég az ipari parknak is tartozik. Továbbá úgy tudni, az APEH-nak, a tb-nek, mindenkinek, de elsősorban is a volt dolgozóinak. Akik pedig akár már holnap felvennék a munkát, ha kapnának pénzt. Erre azonban már kicsi az esély - tán maguk sem hisznek benne. Három héttel ezelőtt, amikor az ügyvezető és ügyvédje eljött Pestről, hogy tájékoztassa őket, még talán hittek a vezetőknek. Nem hiába dolgoztak hónapokon át ingyen: a cég, ha késve és nehézkesen is, de kifizeti a jussukat. Március végét jelölték meg határidőként. Ha jön a péntek A szerelőcsarnok bejárata mellett filctollfelirat a falon: Kunrehab Kft. Mellette egy másik: Türelmi zóna. Türelem most már nincs több. A héten azzal telefonálták körbe a dolgozókat, hogy péntek délben jön a tulaj és fizet. Hegedűs Imre üzemvezető szerint szerdán Holler Lajos, illetve Matburger András ügyvezető arról tájékoztatták, hogy hívja össze az embereket. Pénteken mindketten már elérhetetlennek bizonyultak. Cégük ügyvédje nem: Kuchta Ferenc délután 1-kor annyit közölt, még Pesten vannak, és egyáltalán nem biztos, hogy aznap Miskolcra érnek. A telefonon érkező hírt a jelenlévők már nem is csalódottan vették tudomásul: inkább dühösen. Szóba került, hogy „ezek” már a mostani fejlemények tudatában hozták-e létre annak idején a vállalkozást, hogy tudatosan használták-e ki az embereket, hogy azért kaptak-e százmilliós állami dotációt, mert a vezetőnek „jó a keresztapja”. Ha jön a főnök Tanakodnak, mi az esély, hogy' valaha is pénzhez jussanak. A többség mégiscsak számított valami kicsire, így, húsvét előtt - vásárolni kéne a családnak. Ha meglesz a másodfokú bírósági ítélet, először a kft. számlájáról kell majd behajtani a tartozást. Ott aligha lesz fedezet - véli a hozzáértő. Aztán jön a cég vagyonának lefoglalása - félő, hogy az se nagyon van (legalábbis papíron). És végül az ügyvezető magánvagyona. No, azt már rég a lányára, anyósára, ángyára Íratta, ha van esze - veti közbe valaki. A faliújságon - „2000. május 8-án nyílt üzemünk életéből” cím alatt - kiragasztott feliratok: Vigyázat - szabadon futká- rozó főnök - Amikor feltűnik a főnök, azonnal csinálj úgy, mintha lázasan dolgoznál és kezdj el fohászkodni, nehogy megálljon melletted - bízz a szerencsédben! Arról nem szól a jó tanács, mit csináljunk, ha nem jön a főnök, nem áll meg, és már nincs miben bízni. A dolgozók vártak, vártak, de ezúttal hiába Fotó: Végh Csaba MEGKÉRDEZTÜK AZ OLVASÓT: OKOZ-E KÉNYELMETLENSÉGET AZ ÓRAÁLLÍTÁS? N agyon jó dolog a nyári időszámítás, mert ki tudjuk tolni a napot, hiszen tovább van világos. Számomra nem okoz kényelmetlenséget az óraátállítás. Ezt az egy órát, amit most tavasszal elvesztünk, ősszel majd visszakapjuk. Szerintem azért vezették be a nyári időszámítást, hogy jobb legyen az időkihasználás. Jurkó Krisztina (27) CUKRÁSZ N ekem kényelmetlenséget okoz az óraátállítás. Az ember már megszokta, hogy mikor kel föl reggel, és most keljek egy órával korábban. A lányomnak is hajnali 4 helyett 3-kor kell ébrednie, mert 5-re jár dolgozni. Semmi szükség nincs erre, aki korán akar kelni, az enélkül is megteheti. Azokat nem zavarja, akik nem dolgoznak. Sípos Sándorné (50) GÉPMUNKÁS S emmiféle kényelmetlenséget nem okoz a nyári időszámítás. Ez egy évben csak egyszer van, és a nyarat jól ki kell használni. Én nyáron túrázni járok, és szinte jólesik, hogy egy órával korábban kelhetek. A paraszt ember is mindig a természethez igazodott, és a Nappal kelt. Azért vezették be az óraigazitást, hogy nyerjünk egy órát. Schmidt Sándor (75) NYUGDÍJAS A németek kitalálták az óraátállltást, az ostoba magyarok utánozták őket. Semmi értelme az egésznek, az „okos” vezetők csak azt nézik, hogy hogyan lehetne a kétkezi munkást kihasználni. Maradjon úgy az idő, ahogy most van! Az óraátállítás nekem kényelmetlenséget okoz, mert összevissza keveri az ember gondolatait. Herke János (69) NYUGDÍJAS E n inkább délután dolgozom, Így számomra semmi kellemetlenséget nem okoz az óraigazítás. Abban látom értelmét, hogy a nap tovább tart, este több a szabadidő. Lehet, hogy energiát is meg lehet vele takarítani, de szerintem nem ez a fontos. Én edző vagyok, és jő, hogy' a gyerekek edzés után még világosban mennek haza. Nagy József (50) JUDOEDZŐ
