Észak-Magyarország, 2001. október (57. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-26 / 250. szám

2001. október 26., péntek ISZAK-MAGYABOBSZÁG# KULTÚRA / HIRDETÉS / 8 HÍRCSOKOR 0 Keramikusképek. T. Tóth Gyula ke­ramikus grafikáiból és festményeibó'l ren­dezett kiállítást a kazincbarcikai Kisgaléria. A tárlat november 30-ig látogatható. 0 Pro Gömör. Ma délelőtt 10 órakor nyí­lik meg a Putnoki Holló László Galériá­ban Sz. Havasi Gyopár Szólásillusztrációk című grafikai kiállítása. A megnyitón a gra­fikus és dr. Ujváry Zoltán Gömöri szólások című kötetét is bemutatják és ez alka­lommal adják át a Pro Gömör-dijat is. 0 Csipkék. Neszádeliné Kállai Mária tart bemutatót, és A gömöri csipke című köny­vét is bemutatják a Gömöri Múzeumban ma délután fél 5-től a Csipkék Gömörből című kiállítás megnyitóján. 0 Sajtófotók. Balázs Attila, a - szintén az Inform Média Kft. által megjelentetett - Kelet-Magyarország című, Szabolcs-Szat- már-Bereg megyei napilap fotóriportere ké­peiből rendez kiállítást a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) Fotőripor- teri Szakosztálya. A kiállítást MÚOSZ fő­városi székházában október 29-én, hétfőn délután 5 órakor nyílik meg. A folyó és az emberek megrajzolt arcai Ózd (ÉM - ÓKI) - Unokatestvérek tárlatát látogathatják az érdeklődők Ózdon, az Általános Művelődési Köz­pont Galériájában. A Dézsy Zoltán sep­siszentgyörgyi grafikusművész és Dé­zsy Attila ózdi tanár műveiből rende­zett kiállítás november 5-ig tart nyitva. Az erdélyi grafikusművész idős édes­anyja betegsége miatt nem vett részt a megnyitón, ezért őt Dézsy Attila mutatta be lapunk olvasóinak. Mint elmondta, Zoltán már fiatal korá­ban művészi pályára készült, de mivel volt egy „disszidens” a rokonságában, nem vet­ték fel Romániában felsőfokú iskolába. Ezért mai napig az egészségügyben dol­gozik és munkája mellett készíti a grafi­kákat. Linómetszeteken, szénrajzokon, toll- és tusrajzokon ábrázolja az erdélyi emberek életét. Kedvenc témái közé tar­tozik az emberi arcok megörökítése. Gyak­ran vonaton utazva Tagadja meg egy-egy vonás, amit később meg is rajzol - de a grafikák között látható az író Sütő And­rás arcképe is. Dézsy Attila Brassóban született, majd 1944-ben Magyarországra került a szülei­vel. Élt Tamásiban és Nyíregyházán, majd Sárospatakon végezte közép- és felsőfokú tanulmányait. Ott szerzett tanítói okle­velet, Egerben pedig földrajz szakon taná­ri diplomát. Első grafikáit Nagy Dezső sá­rospataki rajztanár hatására készítette, majd ezeket olajfestmények követték. A természet csendje és szépsége különösen nagy hatást vált ki belőle, és mivel szen­vedélyes horgász, gyakran van vízparton, és rendszeresen „hazahordja” onnan sze­mében a képeket. A Tisza-tó, az alföldi tá­jak, a természeti jelenségek láthatók az ózdi Bem úti iskola nyugdíjas igazgatójá­nak művein. Dézsy Attila Vihar előtt és Csónakok című képeivel Fotó: Kovács István Mester és tanítvány Miskolc (ÉM) - Barczi Pál Munkácsy- díjas festő- és grafikusművész, valamint Lenkey-Tóth Péter festőművész munkái­ból rendez kiállítást Mester és tanítvá­nya című sorozatában a miskolci II. Rá­kóczi Ferenc Megyei Könyvtár. A tárlat megnyitóját október 26-án, ma délután 3 órától tartják. Lenkey-Tóth Péternek ön­álló kiállítása is nyílik, amit a budapesti Duna Galériában október 30-án, délután 4 órakor Vass Tibor költő nyit meg. I 1 Kérdések az emberről, válaszok az ábrázolásban Méhes László Miskolc (ÉM) - Kéttucatnyi kép. Valamennyinek témája az ember, a torz, az esetlen, a szenvedő. Halmy József, a bor­sodi születésű, életének java részét Kanadában leélő képző­művész láttatja így általuk a világot. Az idős művész kedé­lye mégsem ennyire borongós.- Hogy szólíthatom? Csak mert a városi műsorújságban Joseph Nicholas Halmynak nevezik...- József.. A Joseph-et Kanadá­ban használom, ahol lakom és ahonnan jöttem. De beszéljünk csak Halmy Józsefről.- Akinek az életrajzában sze­repel egy Putnokhoz kötődő, 1929- es születési dátum.- Az nem igaz - nevet. - Nem szeretek nagyon emlékezni erre.- Miért?- Az elmúlt. A Miskolci Galé­riában megnyílt kiállításom a je­len, és én a jövőbe szeretek néz­ni. Most, hogy Miskolcon vagyok, visszaemlékezem a gyerekkorom­ra. Járom a Palóczy utcát, ahol laktunk, eszembe jut, hogy a ka­kas-templomban az istentisztelet alatt eleven gyerekekként rendet­lenkedtünk, és látom a Lévay Jó­zsef Gimnáziumot, ahová 1939-ben jártam. Amikor ismét Magyaror­szághoz tartozott Erdély, áttele­pültünk Sepsiszentgyörgyre. Ott éltünk négy évig, az orosz meg­szállásig, akkor tovább költöztünk Zalaegerszegre. Onnan a néme­tek, más fiatalokhoz hasonlóan, kényszerrel kivittek Németor­szágba, ahol gyűjtőtáborokban dolgoztunk. A háború után nem lehetett ott maradni, így kivándo­roltunk Franciaországba. Akkor 18 éves voltam. Nem végeztem el a középiskolát, a nyelvet nem be­széltem. A műtermekbe nem le­hetett bemenni érettségi nélkül, Versnapok az egyetemen Miskolc (ÉM) - Ma nyitja meg kapuit a III. Országos Kalei­doszkóp Versnapok és Pódiumi estek Fesztiválja a Miskolci Egyetemen, mely két napon ke­resztül, október 28-ig ad otthont az amatőr versmondóknak és az irodalom kedvelőinek egyaránt. A fesztivál vendége lesz többek között Bella István, Buda Ferenc és Dinnyés József is. Egy-két bevezető kép kivételével legújabb munkáit mutatja be Miskolcon Halmy József Fotó: Bujdos Tibor de az anatómia kurzus nyitva állt mindenki előtt. Négy év Párizs után következett Kanada.- Ugyancsak zaklatott kezdet. De az, hogy anatómiát tanult...- ...igen-igen! Az jelentősen befolyásolta a későbbi tevékeny­ségemet. De három fontos ténye­zőt tudnék ezzel kapcsolatban említeni: apám szobrászatát - ő kizárólag az emberi alak ábrázo­lásával foglalkozott -, Dürert és az anatómiát. Dürerben nagyon szerettem az emberi formák pre­cíz, vonalas kidolgozottságát.- Attól a részletességtől ugyan­csak eltávolodott...- Igen is, meg nem is. Van né­hány karikatúrám, ami azért ta­lán megfelelne Dürer stílusának, de végeredményben az ember elő­re halad. Kapcsolatom a művészet­tel hatéves koromban kezdődött, a szobrászattal. Párizsban az első olajfestményeimet készítettem, táj­képeket, impresszionista stílus­ban. Párizstól rengeteget kaptam. A nagyok, Picasso, Matisse, Cha­gall még ott éltek és dolgoztak...- Mit keres az emberben?- Az emberi formát találom a legérdekesebbnek. És ez a legne­hezebb a képzőművészetben. Tisz­tában vagyok azzal, hogy az em­beri figura divatját múlta. Tud­tam, hogy ha én ezzel akarok dol­gozni, akkor nagyon speciális, na­gyon egyéni módon kell tennem. Hirdetés_____________________- De mintha megjelenne benne a művészember tengerentúli ma­gányossága is. Vagy tévedek?- A nagyvárosokban, Torontó­ban, Montrealban, elég sok galé­ria van, kiállítani azonban vesz­teséges. Az emberek praktikusak: első a komfort és a kényelem, a művészet sokadik a sorban. Kivé­tel ez alól a „kereskedelmi művé­szet”. Meg lehet próbálni állami támogatáshoz jutni, de ahhoz na­gyon előre kell jutni a ranglétrán. Jómagam a Canada Council fór the Árts díját nyertem el a mis­kolci kiállításhoz. Egyébként nem szeretek évente kiállítani, mert minden megmutatkozásnak vala­mi újat kell adnia. Ha a kanadai lehetőségeknél többet akarnék, ak­kor el kellene mennem New York­ba, vagy Los Angelesbe, de az amerikai iskolát nem kedvelem.- Mit ért amerikai iskola alatt?- Személytelenséget és kész dol­gokat. Én pedig nem szeretem, ha egy munka nem csak és kizáró­lag belőlem fakad. Úgy érzem, napjainkra a képzőművészet és az irodalom megfeneklett. Tehetet­lenségét valamikor ki fogja nőni, de most nem megy. Szerintem, ami mára megmaradt, amivel kezdeni lehetne valamit, az az il­lető egyénisége. Arra kellene tö­rekedni, hogy az egyéniség mu­tatkozzon meg. Már ha van.- Mi a specialitása?- Jelenleg a vászonra spontán feldobott alak. Ennek azonban előzménye, hogy modell után rea­lista rajzot készítek, aztán máso­dikat, harmadikat, és így tovább, amíg meg nem találom azt a for­maváltozatot, amit keresek. Az is­métlődés útján torzítok. Amikor ennek a folyamatnak vége, körül­belül ismerem, mit akarok csinál­ni. Akkor veszek egy vásznat, megfestem a hátteret, majd né­hány lényeges vonallal az alakot.- Amik kissé riasztóak... n- Én nem egyes embereket áb­rázolok, hanem az ábrázolt alak­kal szeretném kifejezni azt, amit az emberiséggel kapcsolatban ér­zek. Az elszigeteltséget és az elide­genedést, a társadalmat megnyo­morító technológiai szemléletet, aminek áldozatává lesz az egyén. Úgy érzem, az emberiség ezen a bolygón magányosan él. M ........................... Én nem egyes embe­reket ábrázolok, ha­nem az ábrázolt alakkal szeretném kifejezni azt, amit az emberiséggel kap­csolatban érzek. Halmy József Meghosszabbítva! Rudabánya (ÉM) - A nagy ér­deklődésre való tekintettel októ­ber 31-ig, jövő hét szerdáig meg­hosszabbították a rudabányai Érc- és Ásványbányászati Mú­zeumban látható különleges kiál­lítást, melyen először látható együtt a két eredeti rudabányai koponyalelet, az 1985-ös és az 1999-es. Eredeti leleteket nagyon ritkán mutatnak be, így érthe­tő, hogy a két 10 millió éves le­letre a tárlat első két hetében több mint kétezren voltak kíván­csiak. Kórusház-pályázat szombaton döntés Miskolc (ÉM - MAL) - Az amatőr kórusok számára a mis­kolci Kórusház-program kereté­ben meghirdetett pályázatokra a megadott, október 10-i határ­időig összesen 25 pályázat érke­zett a programot gondozó Regio­nális Civil Központ Alapítvány­hoz (Recik). Mint Szász Henriettől, a Recik munkatár­sától megtudtuk, a város kul­turális bizottsága a pályázatok ügyében most szombaton hoz döntést. Mint arról beszámoltunk, a pályázat kétszintű. Az úgyneve­zett kispályázaton maximum 100 ezer, a nagypályázaton maxi­mum 1 millió forintot nyerhet­nek el kórusok. Helyben, a helyiekkel, a helyiekért Nálunk a takarékszövetkezet a mindennapi élet része. Pénzügyeinket hozzáértő munkatársak segítségével, barátságos légkörben intézhetjük. Hiszen mindannyian itt élünk, munkánkkal saját környezetünk fejlesztéséhez járulunk hozzá. Ha pénzügyekről van szó, a helyi emberek egyértelmű választása a takarékszövetkezet. TAKARÉKSZÖVETKEZET

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom