Észak-Magyarország, 2000. június (56. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-28 / 149. szám

2000. június 28., szerda ÉSZAK-MAGYAROBSZÁ6 & Kultúra 8 • Pro literatura. A Magyar Alkotóművé­szek Országos Egyesülete Pro literatura díjait Keresztury Tibor irodalomkritikusi munkásságáért, Zelei Miklós szociográ­fiai; Vekerdi László esszéírói; Benyhe Já­nos műfordítói, Fázsy Anikó pedig iroda­lomszervezői tevékenysége elismerése­ként vehette át. • Kezdődik a Téka Tábor. A hét végén, jú­lius 1-jén megkezdődik a boldogkőváraljai Tekerjes-völgyben a Téka együttestől ne­vet kapott országos és nemzetközi népmű­vészeti tábor. A július 9-ig tartó, nemzetkö­zileg is ismert Téka tábort most először rendezik meg megyénkben. A szervezők a Tekerjes-völgyben hozzák létre a Hagyo­mányainkért Kulturális Központot is. Provence-i trubadúr a Kaláka Fesztiválon Miskolc (ÉM) - Montanaro egy időben rendszeres és várva várt vendég volt Mis­kolcon. Most ismét eljön, a Kaláka Nem­zetközi Folkfesztiválon, július 7-e délután­ján lép fel a Diósgyőri várban. Miqueu Montanaro megszámlálhatat­lan hangszeren játszik, legkedveltebb hangszerpárosa a dob és a furulya, mint a délfrancia vidék egyik legősibb népi meg­szólalási módja. Bár a mediterrán vidék jellegzetes figurája, bakancsot, francia sapkát és sálat hord, mégis erőteljesen ki­világlik környezetéből. Egy franciaországi kisebbség, az okcitánok képviselője. Kiállított színház Miskolc (ÉM - MG) - Négy „dolgot" vitt magával Noé bárkájára a Goda Gábor vezette Artus Színház. Az al­ternatívvá kifordított barokk kultú­rát, a modern képzőművészetet és a videotechnikát - no meg a nagyér­deműt. Az előadás előtt minden egyes nézőről vi­deofelvétel készült, s ezek kivetítésével kezdődött a játék. A későbbiekben újra és újra feltűntek az összemontírozott arcké­pek az óriás kivetítőn, ahol nyomon kö­vethettük azt is, hogyan festi üveglapra játék keltette impresszióit az est művész­vendége, Dávid Attila miskolci díszletter­vező, akinek kezében az ecset mellett a döntés is ott volt: milyen sorrendben kö­vessék a jelenetek egymást. Az elődás vé­ge egyben alkalmi kiállítás megnyitója is volt: a legfrissebb festményt összevethett­ük néhány korábbi alkotással. A reflekto­rok fénytöréseiben más-más színeket mu­tató üvegképek a Noé Bárkája című elő­adás etűdjeit őrzik, három elrajzolt roko­kó-maszka töredezett történetét. Rangosodó és független nyári tárlat Az idén Sátoraljaújhely ad otthont a zempléni képzőművészeti seregszemlének Sátoraljaújhely (ÉM - FK) - Hatodjára nyílik meg a négy zempléni város által rende­zett Zempléni Nyári Tárlat - az idén a sátoraljaújhelyi Ka­zinczy Ferenc Múzeumban. A kiállításon hatvanhárom mű­vész szerepel. Nemcsak Zemplénből, a megyé­ből, de Debrecenből, Komlóról és Nyíregyházáról is érkeztek festmények, szobrok, grafikák a négy zempléni város, Sátoralja­újhely, Sárospatak, Szerencs és Tokaj által kétévente megrende­zett vándortárlatra.- Kilencvenhárom művész ad­ta be az idén pályamunkáit zsű­rizésre - tudtuk meg Fehér Jó­zseftől, a Kazinczy Ferenc Múze­um igazgatójától. - Ez a szám át­lagosnak mondható, mégsem va­Ma még készül a szombaton nyíló kiállítás Fotó: Bódisz Attila gyünk elkeseredve, sőt. Amikor 1989-ben útjára indult a nyári tárlat, még ez volt az első zemp­léni művészeti seregszemle, és véleményem szerint ennek a kez­deményezésnek köszönhető, hogy fellendült a térség képző- művészeti élete. Alkotótáborok, műhelyek alakultak, amelyek mind kinevelték saját egyénisé­geiket, akik aztán más tárlato­kon is bemutatkoztak. Az évek folyamán így tevődött át a hang­súly a mennyiségről a minőség­re, hiszen a kezdetekkor is ha­sonló számú pályázó volt, de ko­rántsem képviseltek olyan egysé­ges színvonalat, mint manapság. Az idő múlásával a zsűri is szi­gorúbb lett, hiszen a díjakra is ugyanaz lett igaz, mint a képző- művészeti alkotásokra. Kevesebb lett, de nagyobb eszmei értéket képviselnek, egyre inkább rangot jelent nyerni Zemplénben.- Mivel a tárlat megnyitása közel esik a Zempléni Művészeti Napok megnyitójához, és egész nyáron látogatható a kiállítás, hajlamosak az emberek a két rendezvényt egynek gondolni - folytatta Fehér József. - A nyári tárlat azonban korábban kezdő­dött két évvel, és ezt a független­ségünket szeretnénk is megőriz­ni. Szerencsésebb, ha két rangos művészeti esemény van egy he­lyett, nem? A VI. Zempléni Nyári Tárlat ünnepélyes megnyitója és díjáta­dása július 1-jén, szombaton dél­előtt fél 11-kor kezdődik a sá­toraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeumban. Az ünnepségen Szamosvölgyi Péter polgármes­ter mond köszöntőt, közremű­ködnek a Lavotta János Művé­szeti Iskola tanárai. Visszajárnak Szomolyára az alkotó gyerekek Megyei tehetséggondozó rajztábor: ihlet templomból, kőből, gépből és szóból ősi motívumok batikba fogalmazva Fotó: Szatmári Irén Szomolya (ÉM - SZÍ) - A szo- molyai iskolában nem zavar­ta a gyerekeket a múlt heti 35 fokos hőség, sem a tető­téri termek mozdulatlan le­vegője. Teljes odaadással, nagy lendülettel dolgoztak. A megye legjobb 25 rajzolója kapta jutalmul a közel egyhetes táborozási lehetőséget a tanév végén. A közel 20 évre vissza­tekintő tehetséggondozó rajztá­bort nyolc éve Szomolyán ren­dezik meg a Közoktatási Mo­dernizációs Közalapítvány és a megyei Erdélyi János Alapít­vány segítségével. Rézművesné Nagy Ildikó ve­zetésével Alvári Dóra megyei rajzszaktanácsadó, Pap János, Juhász László, Murányi József rajztanárok irányították a tá­borban a gyerekek munkáját. A rajz legfeljebb csak kiinduló­pont, a lányok batikoltak, a fi­úk sgraffitót késztettek, de volt linómetszés, és sokan több technikát is kipróbáltak. Bőven találtak a környéken tett ba­rangolásaik során témát, a kap­tárkövektől a templomokon át a mezőkövesdi gépmúzeumig. De a kétezer éves díszítőmintá­kat, szkíta aranyszarvast ábrá­zoló batikolok például egy haj­dani rajztáboros, Paszternák István régész előadásából merí­tették motívumaikat. Burkus Judit éppen befejezte linómetszetét. Egy kalapos höl­gyet mintázott meg, amint elmé- lyülten rajtol. Mögötte a nyitott ablakban madarak röpködnek. „Ez én vagyok” - mutatja művét - „ez az ex librisem.” Ő már törzsvendég, ötödször jött el, no­ha már nem általános iskolás, hanem a miskolci Zrínyi gimná­zium színeiben aratja a sikere­ket. Ebben a tanévben országos versenyen 10. helyen végzett vi­zuális kategóriában. A sajó- szentpéteri Alvári Luca, az egyik legifjabb alkotó, országos első helyet szerzett a Magyaror­szág gyermekszemmel címmel meghirdetett versenyen. Díj­nyertes batik munkája Szent Lászlót ábrázolta. Alvári Dóra tanárnőtől meg­tudtuk, az elmúlt időszakban naptárt készítettek a gyermek­rajzokból, de anyagiak híján ezt nem tehetik meg minden évben. Az alkotások viszont megmaradnak a szomolyai is­kolában, és időnként kiállítást rendeznek a régi és új munkák­ból. Seres János miskolci festő­művész szinte minden táborzá­ráson részt vesz. Rendkívül ér­dekli, mit alkottak a gyerekek, már csak azért is, mert a rajz­tanárok nagy részét ő is taní­totta. Az emigránsok a színpadon vannak otthon Három arc a világban szétszórt magyar színészek közül Mikita Gábor Miskolc (ÉM) - A színész az anyanyelvét használja mun­kaeszközként. De maradhat- e hivatásánál, ha országot és nyelvet cserél? Erről is val­lottak a Színészek a nagyvi­lágból című est vendégei. Pedig a vallomás nem könnyű, ha az emigráns létről van szó.- Az emigráció nem más, mint apró kis hazugságok összessége. Felfedezetlen világ, mert senki sem mert még ke­gyetlenül őszinte lenni - mondja Kosaras Vilmos, aki a Moulin Rouge művészeti igazgatójaként döntött úgy, külföldön kezd új életet. - Leszámoltam a színé­szettel, de tudtam, mindent elkö­vetek, hogy a szakma közelében maradhassak. Kanadában Kertész Sándor torontói magyar színházához ke­rült, ahol többek közt Szörényi Éva partnere lehetett.- Az ottani közönség nem tud eléggé hálás lenni, hogy az anya­nyelvén hall színházat, a gyere­keit is elhozza - de megélni eb­ből nem lehet. Intézményesen nem kapunk támogatást, a bevé­Fotó: Dobos Klára telekből tartjuk fenn magunkat. Munka után 6-8 héten keresztül próbálunk hetente háromszor - egyetlen előadás kedvéért. Az „énjeink” között Az est két másik vendégének színészi sorsát a politika rajzol­ta meg.- Abbahagyatták velem a dol­gomat - fogalmaz M. Szabó Il­dikó, aki a szatmárnémeti szín­ház tagja volt. - Évről évre ke­gyetlenebb lett a szorítás Erdély­ben. De ha nem hagyják, hogy valami igaz történjen a színpa­don, akkor minek csinálni? 1987-ben férjével Németország­ba emigrált, s újra kezdte tanul­ni az életet: - Úgy éreztem, en­nek a pályának vége. De optimis­ta voltam: az embernek van né­hány énje, majd „előveszek” egy másikat. Mafketing szakember lettem, két építészeti céget is ve­zettem. Mígnem hét év után egy alkalommal Stuttgartban 400 ma­gyar előtt elmondtam egy verset. Akkor éreztem meg, mennyire hiányzik a színművészet. A színházhoz a vers, a ma­gyar irodalom szeretete vitte, ehhez a kötődéshez talált most vissza, önálló estjeivel rendsze­resen lép fel nemcsak a német- országi magyarok előtt, de Ma­gyarországon, Erdélyben vagy a Felvidéken is. Gyalog a színpadra Rónai Sándor ígéretesen induló pályát hagyott maga mögött, amikor 1949-ben gyalog indult el az országból - maga sem tudva, hová is tart.- Lakner bácsi gyerekszínhá­zában kezdtem, s 14 évesen már rendezőasszisztens voltam. De a politika mindig erősen foglal­koztatott. Egy izmust a háború alatt végigéltem, s a Szálasi-ura- lom után nekünk tényleg a fel- szabadulás jött el. De úgy gon­doltam, ha valaki fuldoídik a tengerben - vagy a Dunában -, akkor hálával tartozik, de nem kell hogy a rabszolgája legyen a kimentőjének. Izraelben telepedett le, meg­tanult héberül, s ezen a nyelven folytatta s színészetet. Ma már örökös tagja az Izreli Nemzeti Színháznak, melynek orosz szín­házi hagyományokra épülő stí­lusát ő is gazdagította a magyar színházi tradíciókkal. Közel ne­gyedszázadon keresztül szerve­zett nyaranta magyar nyelvű előadásokat. 1955-ben Jávor Pált hívta meg Amerikából Liliom szerepére. 1957-ben Greguss Zol­tánnal játszották az Egerek és embereket. S mivel szereti a ze­nét, az operettet, lemezfelvételei is készültek. De a film sem maradt ki az életéből. Az egyik amerikai pro­dukcióban az a furcsa helyzet állt elő, hogy ő, a hetedik kerü­letben nevelkedett pesti zsidó gyerek az izraeli színház tagja­ként egy amerikai filmben, an­golul, német akcentussal náci generálist játszott... Találkozás...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom